A cikk szerzője:

Szabó Gábor okleveles építőmérnök, projektvezető
Duna Aszfalt Kft.

A Déli összekötő vasúti Duna-híd (10. rész) – Acélszerkezetek gyártása

A Déli összekötő vasúti híd (továbbiakban: DÖVH) Magyarország legfontosabb és legforgalmasabb vasúti összeköttetése a Dunán. A meglévő felszerkezetek állapota megkívánta a szerkezet rekonstrukcióját és egy új, harmadik vágányú vasúti híd építését. A rekonstrukciót úgy kell végrehajtani, hogy a hidak átépítése során folyamatosan fenn kell tartani a kétvágányú vasúti közlekedést.


Az úsztatási egységek összeállítását követően a beállított hídsarukra a hidat leengedik, az acél sínvályút méretre állítják, a vizsgálókocsikat elhelyezik, a hiányzó járda- és korlátelemeket felszerelik, a helyszíni korrózióvédelmet és az ellenéket elkészítik. Ezután a közmű- és vasútépítési munkák készülnek el (10. ábra).

10. ábra. Felsővezeték-szerelés (Fotó: Nagy Mihály)11. ábra. Nagy elemes bontás, kiúsztatás


Az első híd megépítését követően a II. híd forgalmát átterelik az új, I. jelű hídra. Ekkor lehet elkezdeni a II. jelű híd bontását. Mivel az északi vágány acélszerkezete a pillérek felett kiékeléssel készült, ezért a bontást a támaszközökben megközelítőleg 77-90 méteres nagy elemekként emelőállvánnyal, valamint a pillérek felett 16 méteres darabra vágva a „HEBO Lift 8” segítségével emelik le bárkára (11–14. ábra). Az I. híd pesti és budai oldalán levő ártéri hídjainak bontását a mederhíd bontásával egy időben kell elvégezni. Először a parti hidak vasbeton járdáját, korlátját és a vasúti pályát kell elbontani.

12. ábra. A régi híd éppen átfér a Rákóczi híd alatt

13. ábra. Bontott elem kiúsztatása, vízi forgalom mellett (Fotó: Mesterházi Dávid)

Az ártéri hidak bontását a fix saruval ellentétes irányból, a híd kifolyási oldalán daruval emelik le. A II. jelű meglévő híd bontását követően megépítik a II. jelű új hidat az I. híd építésével azonos építéstechnológiával. A III. jelű, meglévő meder- és ártéri híd kifolyási oldalán a leemelést már nem akadályozza szomszédos hídszerkezet, ezért ez a híd emelőállvány, úszódaruk és egy autódaru segítségével elbontható.
A híd építését nagyban nehezíti, hogy a projekt Budapest egyik legforgalmasabb részén helyezkedik el, a kétvágányos vasúti forgalmat, a dunai hajózási forgalmat, a Dombóvári út forgalmát, a HÉV-forgalmat, a Rákóczi híd közúti és villamosforgalmát, a budai oldal gyalogosforgalmát folyamatosan fenn kellett tartani. Ezekre vonatkozó zárlatot csak egyedi esetben, hónapokkal, egyes szervezetek esetében egy évvel előre bejelentve lehetett megkérni.

 14. ábra. Pillérek feletti kiékelés bontása hidak közé beállított úszódaruval
A híd rekonstrukciója rendkívül érdekes és nagy körültekintést igénylő feladat. A híd építésén 30 fő helyszíni vezető, 15 fő tervező, 10 fő beruházó, 20 fő műszaki ellenőr, 25 fő hajós vesz részt. Az acélszerkezetek gyártásán 195 fő, a korrózióvédelmen 35 fő, a csepeli előszerelésen 65 fő, a helyszíni szerelésen és alépítmény-építésen 70 fő, a bontáson 25 fő dolgozik. Az építkezésen összesen közel 500-an dolgoznak.
A projekt mára abba a fázisba ért, hogy az első új hídszerkezet megépült és egy bontásra ítélt szerkezet bontása megtörtént. Eddig sikerült a kitűzött határidőket tartani, de nagyon sok és bonyolult feladat van még hátra, ezért előre gondolkodva, nagy odafigyeléssel, keményen kell még dolgozni a hátralevő időben a projekt sikeres átadásához.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2021 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©