A cikk szerzője:

Álló László tartószerkezeti és hidász mérnök
Főmterv Zrt.

Horváth Adrián ipari professzor
Főmterv Zrt.

A Déli összekötő vasúti Duna-híd (11. rész) – Szerelés, a szerkezetek mozgatása

A Déli összekötő vasúti Duna-híd hazánk legfontosabb, egyben legforgalmasabb vasúti hídja, mint arról sorozatunk korábbi írásaiban részletesen beszámoltunk. Felszerkezeteinek kora, leromlott állapota indokolja azok cseréjét. A beruházás célja emellett a kapacitásbővítés is, hiszen a meglévő két felszerkezet cseréje mellett egy harmadik is épül, amely egy nagyobb léptékű vasútfejlesztési projekt, a Déli Körvasút egyik első, fő alkotóeleme is egyben. A sorozatunk korábbi (7.) részében az alkalmazott technológiát meghatározó kötöttségeket ismertettük. Időközben a harmadik vágányú szerkezet már elkészült, így jelen cikkben helyszíni felvételekkel kiegészítve mutattuk be tervezői szemmel a híd szerelését. A felszerkezetek átépítésének körülményeit, az alkalmazott technológiát meghatározó kötöttségeket egy korábbi cikkben tárgyaltuk [1].

A beruházás építtetője a NIF Zrt., a kivitelező a Duna Aszfalt Kft., a tervező pedig a FŐMTERV-Kontúr Csoport Konzorcium. A híd kiviteli terveit három tervezőcég készítette közösen (MSc Kft., FŐMTERV Zrt., Speciálterv Kft.), amely tervek alapján a FŐMTERV Zrt. elkészítette – a mai kor elvárásainak megfelelően – a felszerkezet 3D-s BIM-modelljét, majd ebből pedig a gyártáshoz szükséges részletterveket.
Jelen cikk célja, hogy a felszerkezet előszerelése és a helyszíni szerelése mellett bemutassa az egyedileg alkalmazott műszaki megoldásokat.
Az építéstechnológiával kapcsolatos egyeztetések a beruházás kezdete óta folyamatosan zajlanak, amelynek állandó résztvevői a kivitelező részéről a Duna Aszfalt Kft., a Provix Híd Kft. és a HSP Kft. képviselői is a tervezők mellett. Fontosnak tartom kiemelni az építéstechnológiai elképzelések legmeghatározóbb alakját, Müller Zoltánt, akinek gondolatai gyakorlatilag az átépítés megvalósításának alapjait adták. Az átépítés jelen cikkben ismertetett technológiája az előbb említett tervezői-kivitelezői kör közös munkájának produktuma.

Előszerelés

A híd előszerelését a Provix Híd Kft. csepeli szerelőterületén végezték, ott zajlik jelenleg is a felszerkezet elemeinek összeállítása.
Az új, közel 500 m hosszú felszerkezet hat darab 80-90 m hosszú úsztatási egységből áll. Ezek a lehető leghosszabb elemek, amelyekkel a pillérek közti szabad nyílásba be lehet hajózni. Az úsztatási egységeket úgynevezett TS80-as bárkákon állítják össze, majd úsztatják fel a beépítés helyszínére.

1. ábra. Előszerelő tér
A gyárban összeállított, maximum 20-25 m hosszú acélszerkezetű gyártmányok (pályaszerkezet, felső öv, rácsrudak, tartozékok stb.) közúton érkeznek Csepelre, ahol a következő műveletek elvégzése után áll össze úsztatási egységgé a szerkezet (1. ábra):

  • gyártmányok érkezése, a két főtartósík összeállítása fektetve mozgatható, nagyméretű szerelőpadon (2. ábra);
  • főtartósík felállítása, áthelyezése szállítókocsira;
  • hosszillesztés, szélrácsok elhelyezése, teljes keresztmetszetű, 20-25 m hosszú egységek összeállítása (3. ábra);
  • alakbeállítás parton (méretre vágás, helyszíni illesztés furatainak kifúrása);
  • festés;
  • szállító uszályra emelés;
  • keresztillesztés, rácsrúdpasszdarabok illesztése – > 4 darab 20-25 m-es egység összeáll 80-90 m hosszú úsztatási egységgé.

2. ábra. Fektetett fél keresztmetszetű egység

3. ábra. Hosszillesztés és a szélrács szerelése

A közúton szállított gyártmányokat telepített bakdaru (2×20 t kapacitás), a nagyméretű elemeket pedig egy kikötői daru (200 t kapacitás) mozgatta. A felsorolt műveletek minden mozzanatát ellenőrizni kellett, illetve szükség esetén a szereléshez szükséges segédszerkezeteket megtervezni (terhelések, igénybevételek, alátámasztások, emelőberendezések, megfogások stb.).
A bárkán elvégzett keresztillesztéseknél külön figyelmet kellett fordítani arra, hogy a felszerkezetnek a víz felett is a parton beállított, feszültségmentes alakját kapjuk. Ennek érdekében az alakbeállításnál keresztillesztéseknél létrejövő hegesztési zsugorodást, illetve a bárka alakváltozását is figyelembe kellett venni.

A cikk folytatódik, lapozás:123Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2021 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©