A cikk szerzője:

Nagy András irányító tervező
Pont-TERV Zrt.

Dr. Szabó Gergely tervezőmérnök
Pont-TERV Zrt.

A Gubacsi úti új vasúti híd tervezése a Soroksári Duna-ág felett

A meglévő hídszerkezet erősen leromlott állapota miatt szükséges egy új átkelő a szabad kikötőbe érkező nagy mennyiségű áru vasúti elszállításához. Feladatunk volt a meder felett egy 145 méter fesztávolságú, acélszerkezetű, kosárfüles ívhíd, valamint a csatlakozó parti nyílásokban acél tartóbetétes vasbeton parti hidak tervezése. A cikkben bemutatjuk a hídszerkezetek alapozási kérdéseit, a saruzási rendszert, a karcsú mederhíd acélszerkezeti részleteit és fontosabb statikai vizsgálatait, valamint a mederhíd nagy fesztávolságára való tekintettel a részletes járműdinamikai vizsgálat fontosabb eredményeit.

Alépítmény

A parti hidak és a mederhíd négy alépítményre támaszkodik. A bal part közelében (Pesterzsébet) körülbelül 5 méteres mélységtől szarmata mészkő található, míg a jobb parton (Csepel) nagy mélységben homoktalaj húzódik. Ezzel összhangban az alapozási rendszer szokatlan: a bal parti „A” jelű hídfő és a „B” jelű közös pillér síkalapozású, a jobb parti „C” jelű közös pillér és a „D” jelű hídfő cölöpalapozásra terhel. A síkalapok alaprajzi mérete az „A” hídfőnél 8,0×8,8 m, a „B” pillérnél 6,0×14,0 m. A 3,0 m és 4,0 m magas síkalapok a mészkő talajra terhelnek. A cölöphosszak a „C” pillérnél L=40,0 m, a „D” hídfőnél L=26,0 m. A cölöpösszefogók magassága 2,5 m és 1,5 m. A hídfők párhuzamos szárnyfalakkal készülnek, amelyeket a pesterzsébeti oldalon a pálya alaprajzi ívességével összhangban a híd hossztengelyéhez képest kismértékben el kellett fordítani. A hídfő felmenő falainak magassága ~5,7 m, amihez 9,5 m hosszúságú úszólemezek csatlakoznak. A 6,15 m magas tömör mederpillér-felmenőfalak hídtengely irányú mérete a saruszinten 3,2 m, ami helyet biztosít a mederhíd 1,6×1,6 m alaprajzi méretű saruzsámolyának és a parti hidak 30 cm széles sarugerendájának.

A vasúti felépítmény

A hídon átvezetett hézagnélküli vasúti felépítmény 54-es rendszerű, geoleerősítéssel. A zúzottkő ágyazatot a parti hidakon és a mederhídon egyaránt átvezetjük, 4,4 méteres szélességben. A hatékony ágyazatvastagság a mederhídon 50 cm, a parti hidakon 44–52 cm között változik. A parti hidakhoz csatlakozó bordás kiegyenlítőlemezen 40–56 cm vastag a hatékony ágyazat. A bordás kiegyenlítőlemez és az ágyazat között 0–25 cm vastagságban M-1 vízáteresztő réteg készül. A parti hidak mederhíd felőli oldalain a pályalemezre ráépítve – a hídfőhöz csatlakozó bordás kiegyenlítőlemezhez hasonlóan – alátámasztó bordák szolgálják a vasúti pálya függőleges mozgásának korlátozását [1]. A parti hidakon és a mederhídon feszített vasbeton keresztaljak, a bordák felett kompozit aljak támasztják alá a sínszálakat. A hídon beépített terelőelemeket a csatlakozó pályában 15-15 méter hosszban továbbvezettük.

Saruzási és síndilatációs rendszer

A mederhíd alátámasztására gömbsüveg sarukat terveztünk. A hosszirányú erőket a cölöpalapozású hídfőnél vesszük fel, ezzel összhangban a pesterzsébeti oldalon ±120 mm mozgástartománnyal hossz­irányban mozgó saruk, a csepeli oldalon fix saruk készülnek. A híd keresztirányú lengéseinek korlátozása érdekében a mozgó sarukat hidraulikus csillapítókkal egészítettük ki (7. ábra). A parti hidak sínsarukra terhelnek, a mederhíddal közös pilléren fix lekötéssel, a hídfőkön szabad mozgás biztosításával.
A híd saruzási rendszerével összhangban a pesterzsébeti oldalon, a parti hídon nagy nyitású (±100 mm) síndilatációs készüléket kell beépíteni. A Soroksári úti rendező pályaudvar irányából kiinduló kis sugarú ívben hevederes sínillesztés, míg a csepeli oldalon Csilléry-féle ±80 mm mozgástartományú síndilatációs készülék beépítése szükséges. A zúzottkő ágyazatot a mederhíd és a csatlakozó parti hidak között mindkét oldalon ágyazatmegtámasztó beépítésével megszakítjuk, míg a parti hidak és a bordás kiegyenlítőlemezek között megszakítás nélkül átvezetjük.

7. ábra. A hídszerkezetek saruzási rendszere

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Evers Antal, Vörös József. Hőhatás és hőmozgás a vasúti hidaknál. Sínek Világa 2021;1:19-25.
  • [2] VHSz H.1.2. Utasítás. Magyar Államvasutak Zrt., 2018.
  • [3] Györgyi József. Szerkezetek dinamikája. Budapest: Műegyetemi Kiadó; 2006.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2023 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©