Vasúti infrastruktúra-hálózatunk sűrűsége meghaladja az európai átlagot, azonban műszaki állapota elmarad a stratégia megalkotása során megvizsgált EU-országokétól. Az elmúlt évtizedek forráshiányos működése jelentős avulást eredményezett, amelynek következtében napjainkban egy kimondottan heterogén műszaki színvonalú hálózatot kell működtetnünk.
A MÁV pályahálózatát a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló 913/2010. EU-rendelet által kijelölt kilenc európai, törzshálózati korridor közül három is érinti. Minden stratégiai döntés során figyelembe kell venni az európai törzs- és átfogó hálózatra vonatkozó uniós előírásokat és elvárásokat.
Az elmúlt években, továbbá a jelenlegi európai uniós ciklus során végrehajtandó fejlesztéseknek köszönhetően sikerült megállítani a vasúti pályahálózat legfontosabb részeinek évtizedes avulását. Elkezdődött a kiemelt korridorok fejlesztése. Mindezzel elérhetővé válik, hogy a finanszírozási ciklus végére a főváros elővárosi közlekedése minőségében már megfeleljen az elvártnak, valamint a távolsági Inter­City közlekedés is magasabb színvonalú lesz, amennyiben a főváros területén, illetve a korridorokon is el tudjuk végezni azokat a pályahálózat-rekonstrukciókat, amelyek eddig kimaradtak az európai uniós projektekből.
Ennek megfelelően a stratégia fókuszában azok a vasútvonalak állnak, amelyeken a legnagyobb a forgalom, és amelyek a jövőben is meghatározóak a pályaműködtetési szolgáltatások nyújtása terén. Finanszírozási forrásaink felhasználása során elsődleges fontosságú a legnagyobb hálózati hasznok elérése.
Miért érdemes a társadalmi fejlődés érdekében a vasutat fejleszteni?

• Van egy európai összevetésben jó földrajzi adottságokkal rendelkező, további területet nem igénylő, környezetkímélő vasúti hálózatunk (1. ábra), ezért intenzívebb használatára kell terelni a személy- és áruszállítást. Ennek lehetőségét mutatja, hogy Hollandiában, Svájcban, Ausztriában egy állampolgár sokkal többet utazik vasúton, mint nálunk. A szállítási feladatok vasútra eső részének növelése hozzájárulhat az ország légszennyezés-csökkentésében vállalt fel­­a­datainak teljesítéséhez is.
• A fejlesztések tovább javíthatják a munkaerőáramlást, elsősorban a nagyvárosok környezetében.
• A vasúti hálózat a jelenleginél jobban bevonható a nagyvárosi, elsősorban a budapesti összehangolt kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerbe, amely területkímélő, környezetbarát és kényelmes utazást biztosít.
• A tram-train rendszer az együttes hálózat további lehetősége.
• A meglévő hálózat iparfejlesztési hatást is kifejthet (lásd: Esztergomban a Suzuki, Kecskeméten a Mercedes stb.).
• Az infrastruktúra- és járműfejlesztés dinamikus utasszám-növekedést eredményez. Jó példa erre Székesfehérvár, Esztergom, Tatabánya. Ez egyben kevesebb autót jelent az országúton és a városokban egyaránt.
• A vasúti utazás gyakorlatilag már a munka vagy pihenés része lehet, szemben az autóvezetéssel. A kiszámítható utazási idő is jelentős előny. Ezt javítja a gyakori, ütemes, kínálati menetrend, amelynek előfeltétele a megfelelő infrastruktúra.
• A nagyobb vasútállomások szolgáltatásai fejleszthetők, ezáltal a várakozási idő hasznos időtöltéssé válhat, illetve maga a vasútállomás közösségi térként is funkcionálhat (bevásárlás, vendéglátás, kormányablak, postahivatal stb.).
• A korszerű vasúti járművek (mindkét végén vezetőállás, automata vonóhorog, kisebb karbantartási igény stb.), a gyakori közlekedés miatti gyors fordulási idők és a megfelelő biztosítóberendezések az üzemi területek jelentős felszabadítását és egyéb célokra való felhasználását teszik lehetővé a régen kiépített állomásokon, pályaudvarokon. Ezen túlmenően a korszerű új járművek (WIFI, utastájékoztatás, alacsony padló, légkondicionálás stb.) utasvonzó hatása ma már bizonyított tény.
• A szabad kapacitású stabil hálózat gyors, kiszámítható árufuvarozást biztosíthat a gyakori személyvonati közlekedés mellett. A menetrendszerűség legfontosabb előfeltétele a megbízható, egyenkapacitású infrastruktúra.
• Az ország gazdasági életének, a társadalom mobilitásának egyik meghatározó tényezője a közlekedési infrastruktúra ál­lapota, minősége, hálózati sűrűsége. A kü­lönböző közlekedési ágazatok eltérő mértékben terhelik a környezetet, tehát alapvető stratégiai célkitűzésként kell kezelni a „zöld” közlekedési rendszerek támogatását, fejlesztését.
• A vasúti közlekedés környezeti előnyei:
• A vasút területigénye egyharmada a közút és egynegyede a vízi közlekedés területigényének. A magyar vasúthálózat legalább egy évszázada kiépített, tehát fejlesztése alig igényel további területet.
• A zajterhelés kisebb, 6,5-szer kevesebb háztartást érint, mint a közút esetében.
• A vasút baleseti kárértéke a közúténak mindössze egykilencede.
• A közlekedés externális költségeiből mindössze 2% köthető a vasúthoz.
• A vaskerék/sín kontra gumikerék/aszfalt-beton energiaigény-különbsége legalább ötszörös, azonos tömeg továbbítása esetén.

A villamos vontatású vasút további előnyei:
➢ A magyar vasúti villamos vontatás a teljes hazai villamosenergia-felhasználás mindössze 2%-át teszi ki, ennek is egyre nagyobb hányada megújuló energiaforrásból táplálkozik.
➢ A korszerű villamos vontatójárművek a villamos fékezés segítségével a felhasznált energia 5–25%-át visszatáplálják a hálózatba.
➢ A villamosítás csökkenti a menettartamot a dízelvontatáshoz képest.
Mindezen előnyök ismeretében a fejlesztők alapvető feladata a közösségi közlekedés és azon belül a vasúti személyszállítás arányának növelése, az ehhez szükséges infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztések gyorsítása. A hálózatok összekapcsolása az intermodális csomópontokkal, a menetrendi és a tarifális összehangolás.
Ezzel párhuzamosan a vasúti áruszállítás körülményeinek kedvezőbbé tétele, a tehervonatok menetvonalainak biztosítása, a meglévő iparvágány-hálózatok minél nagyobb mértékű kihasználásának kez­deményezése, ipartelepítési programok esetén a vasúti szállítási lehetőség biztosítása is a stratégia része.
A vasút-üzemeltetők feladata továbbá a költségek csökkentését eredményező fejlesztési és szervezési tevékenység folyamatos végzése.

Legfontosabb céljaink

• Fenntartható vállalatméret, gazdaságos működés feltételeinek megteremtése.
• A MÁV Zrt. által kezelt pályahálózat költséghatékony, a bevételképzést segítő és egyszersmind a közszolgáltatási kötelezettségeknek eleget tevő, hosszú távon fenntartható, a legjobb gyakorlatokra építő működtetése.
• A személyszállítás és az árufuvarozás volumenének növelése, hatékonyabb kiszolgálása.
• A közösségi közlekedés egyéb ágazataival történő együttműködés fejlesztése, összehangolása.
• Az árufuvarozás bevételképző részesedésének növelése, ennek keretében a közúti áruszállítással szembeni verseny­képesség növelése.
• A legnagyobb bevételképző viszonylatokon az európai benchmarkokhoz közelítő műszaki állapot elérése a legfontosabb paraméterekben (villamosítás, korszerű biztosítóberendezések, szakaszos vagy teljes kétvágányúsítás). Ezáltal a környezetterhelés jelentős csökkentése.
• A kiszolgáló létesítmények használatának elemzése és szükség szerinti hasznosítása, felesleges állomány felszámolása (hatékonyságközpontú vagyonrendezés).
• Technológiai és szakmai megújulás. A modern technológiák bevezetése, fia­tal, képzett munkaerő-utánpótlás, és annak megtartása.
• A vállalati kultúra alapjainak megváltoztatása, az összvállalati szempontok figyelembevételének erősítése (hálózati optimum, költséghatékonyság, műszaki szükségesség alapú tervezés) és a működés markáns egyszerűsítése, hatékonyságának javítása.
• Független pályahálózat-működtetői státusz megtartása.
• A napi működésbiztonság további javítása. A közlekedésbiztonság szem előtt tartása minden esetben alapkövetelmény.
• A napi működés és a korszerűsítések során a környezethasználat optimalizálása, a környezeti terhelés csökkentése és a megelőzést célzó környezetvédelmi intézkedések bevezetése.