Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Alagútfalazatok termikus vizsgálata (5. rész) – A tűzhatás teljesítményalapú jellemzése
Heskestad módszere alkalmas nyílt téri tűz vizsgálatára is, ebben a gyakorlati esetben a H-érték jelentőségét veszti, mivel nincs felső födém az alkalmazott modellben.
A gyakorlati számítás első lépéseként a láng hosszát kell meghatározni, amely a 28. képlet segítségével lehetséges.
ahol:
Lf: a lokális tűz lángjának hossza [m],
D: a tűz átmérője [m],
Q: a tűz hőkibocsátása [W].
A tűz hőkibocsátásának meghatározását fentebb tárgyaltuk részletesen.
A tűz hőkibocsátásának ismeretében meghatározható annak konvekciós része, amelyet a szabvány alapján a tűz hőkibocsátásának 80%-ával lehet közelíteni a 29. képlet alapján. Valamint számítható a 30. képlet szerint a láng tengelyének z0 kiindulópontja is.
ahol:
Qc: a tűz hőkibocsátásának konvekciós része [W],
Q: a tűz hőkibocsátása [W].
ahol:
z0: a láng tengelyének z0 kiindulópontja [m],
D: a tűz átmérője [m],
Q: a tűz hőkibocsátása [W].
Meghatározva a 29. és 30. képletek szerinti segédmennyiségeket, számíthatóvá válik a 31. képlet szerint a láng függőleges tengelye mentén az izzó gáz hőmérséklete. A képlet abban az esetben igaz, ha a láng nem éri el a födémet vagy nyílt téri tűz vizsgálatára van szükség.
ahol:
Θ(z): a láng tengelye mentén izzó gáz hőmérséklete a vizsgált z magasságban [m],
Qc: a tűz hőkibocsátásának konvekciós része [W],
z: a láng tengelye mentén mért z magasság a vizsgált pontban [m],
z0: a láng tengelyének z0 kiindulópontja [m].
Mivel cikkünkben a födémekre alkalmazzuk a lokális tűzhatást, így a 31. képlet a z=H helyettesítés révén a 32. képletre módosul.
ahol:
Θ(H): az izzó gáz hőmérséklete a födém alsó síkján [m],
H: a tűz forrása és a födém alsó síkja közötti távolság [m].
Amikor a láng eléri a felső födémet, abban az esetben Hasemi módszerét kell alkalmazni. A modellhez tartozó geometriai paramétereket a 4. ábra szemlélteti. Ebben az esetben az y paraméter függvényében a födém egységnyi felületére átadódó hőáramot [W/m2] a 33. képlet alapján lehet figyelembe venni.
A 4. ábra jelölései a következők:
H: a tűz forrása és a födém alsó síkja közötti távolság [m],
Lh: a lokális tűz lángjának vízszintes hossza [m],
r: a láng tengelyétől a mennyezet azon pontjáig mért vízszintes távolság, ahol a hőáram számítása történik [m],
D: a tűz átmérője [m].
Az y paraméter a 34. képlet segítségével határozható meg.
ahol:
H: a tűz forrása és a födém alsó síkja közötti távolság [m],
Lh: a lokális tűz lángjának vízszintes hossza [m],
r: a láng tengelyétől a mennyezet azon pontjáig mért vízszintes távolság, ahol a hőáram számítása történik [m],
z’: a virtuális hőforráshoz képest mért helykoordináta [m].
Irodalomjegyzék
- [1] Dr. Majorosné dr. L. É. E., Dr. Major Z. Alagútfalazatok termikus vizsgálata (1. rész) – Elméleti alapok. Sínek Világa 2023;3:14–23.
- [2] Dr. Majorosné dr. L. É. E., Dr. Major Z. Alagútfalazatok termikus vizsgálata (2. rész) – Gyakorlati ismeretek. Sínek Világa 2023;5:2–8.
- [3] Dr. Majorosné dr. L. É. E., Dr. Major Z. Alagútfalazatok termikus vizsgálata (3. rész) – Passzív tűzvédelem. Sínek Világa 2023;6:2–8.
- [4] Dr. Majorosné dr. L. É. E., Dr. Major Z. Alagútfalazatok termikus vizsgálata (4. rész) – Tartószerkezeti elemzés. Sínek Világa 2023;1:11–23.
- [5] MSZ EN 1991-1-2:2005 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások, 1-2. rész: Általános hatások. A tűznek kitett szerkezeteket érő hatások. Budapest: MSZT; 2005.
- [6] Építmények tűzvédelmi követelményei. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.; 2003. ISBN 963 224 709 4
- [7] „Worked examples of EN1991-1-2 Fire part of Eurocode 1” című előadás diasora, „Structural Fire Design of Buildings according to the Eurocodes” workshop, Brüsszel, 2012. november 27–28. https://eurocodes.jrc.ec.europa.eu/doc/2012_11_WS_fire/presentations/03b-VASSART-EC-FireDesign-WS.pdf, letöltve: 2021.12.14.
- [8] Staffansson L (2010). Selecting design fires. Department of Fire Safety Engineering and Systems Safety, Lund University, https://lucris.lub.lu.se/ws/files/5957828/1736728.pdf, letöltve: 2022.11.05.
- [9] Persson M (2002). Quantitative Risk Analysis Procedure for the Fire Evacuation of a Road Tunnel – An Illustrative Example. Department of Fire Safety Engineering, Lund University, https://lup.lub.lu.se/luur/download?func=downloadFile&recordOId=1688790&fileOId=1765306, letöltve: 2024.04.06.
- [10] Bergqvist A, Frantzich H, Hasselrot K, Ingason H. Räddningsinsatser vid tunnelbränder- Probleminventering och miljöbeskrivning vid brand i spårtunnel, Sweden, 2001.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.