A megelőzés módjai 

Ennek megvalósítására három alapvető meg­kö­zelítési mód kínálkozik. Egyik meg­ol­dá­si alternatíva szerint hagyni kell a természetes folyamatokat optimális feltételek mellett lejátszódni. Ez azt jelenti, hogy akár páralecsapódás vagy egyéb csapadék is érheti a frissen tűzihorganyzott terméket, ám fontos, hogy a horganyfelület ciklikusan le tudjon száradni, azaz időnként a levegő is hozzá tudjon férni a fémfelülethez, tehát időközönként meg kell száradnia. Ilyenkor számolni kell azzal, hogy a védőréteg gyorsan elveszti csillogó fényét (oxidálódik). Először fehéres-szürkés és matt lesz, majd később szürkés-fémes színt vesz fel. A színárnyalat attól függ, hogy tiszta horgany vagy horgany-vas ötvözetfázis borítja-e a védőfilmet [2]. Egyszerű megvalósítással szabad levegőn is elhelyezhetjük a frissen tűzihorganyzott terméket (hiszen ez a végső felhasználás célterülete), és biztosítani kell a csapadékvíz elpárolgásának, lefolyásának lehetőségét. Ez helyes csomagolással oldható meg.

A 3. ábrán jól látszik, hogy az egyes darabok között kellő légrés (min. 5-6 mm) biztosításával a ferde tárolással oldhatjuk meg a feladatot. A 4. ábrán választott meg­oldásnál víz marad a felületek között, így csapadékképződéskor biztos a fehérrozsda kialakulása.

További lehetőség a káros korróziós jelenség megakadályozására, hogy a termék végleges felhasználásáig kizárjuk a frissen horganyzott felületre történő páralecsapódást, illetőleg az eső, hó, köd korróziós hatásait. A mai termékpiac általában igen érzékeny az áru megjelenésére, így a tűzihorganyzott szerkezetek is esetenként jobban tetszenek a vevőknek, ha fényesek. Ez később a korróziós feladatuk betöltésénél már lényegtelen szempont lesz, de a piaci követelmények mégiscsak fontosak a gyártók számára, így ragaszkodhatnak, hogy a frissen bevont termékek valamennyi ideig megtartsák csillogó fényüket.

Mint tudjuk, a levegő, jellemzőitől függően, több-kevesebb vizet gőz formájában képes magában tartani. Paramétereinek, így például a hőmérsékletének bizonyos mértékű lecsökkenésekor (harmatponton) – az adott hőmérsékletnyomásnak megfelelő egyensúlyi feltételeknek megfelelően – kiválik belőle a víz egy része (5. ábra), és lecsapódik az acélszerkezet felületére, így a horganybevonatra. Az ábrán 22 °C hőmérsékletű, 70% relatív páratartalmú levegő esetén 16,5 °C-nál adódik a harmatpont, vagyis ezen a hőmérsékleten kez­dődik meg a páralecsapódás.

A jelenségnek különös jelentősége van a frissen tűzihorganyzott termékek raktározásakor és szállításakor. Például amennyiben hideg felületű tárgyakat me­leg rak­tárhelyiségbe szállítunk, a darabok körül kialakuló hideg légpárnában a levegő hirtelen vízzel telítetté válik, és az emiatt kiváló csapadék az acélszerkezet hideg felületére csapódik ki. Hasonló jelenséggel számolhatunk, ha hideg éjszaka után, a napsütés hatására nagyon gyorsan melegszik fel a levegő. A lecsapódott pára megindítja a korróziós folyamatokat, fehéres csapadék, majd leszáradást követően, kézzel is letörölhető finom fehér por borítja a friss horganybevonatot. A fentiek megakadályozása érdekében az alábbi intézkedéseket ajánljuk:

• szállításkor és raktározáskor el kell kerülni a hirtelen és jelentős hőmérséklet-változásokat; 
• esőtől, hótól, páralecsapódástól védett, egyenletes, alacsony páratartalmú, jól szellőző helyen kell tárolni a termékeket.