Elhunyt Csárádi János, a MÁV egykori vezérigazgatója. Középiskolai tanulmányait Budapesten, a Vasútgépészeti Technikumban végezte. Közlekedésmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett, ugyanitt kapott gazdasági mérnöki diplomát is. Vasúti pályafutását 1956-ban kezdte a hatvani fűtőházban, ahol először lakatos, majd mozdonyfűtő volt. A Hatvan–Miskolc-vasútvonal villamosítási munkáinál kitűzőként, majd csoportvezetői beosztásban dolgozott. Ezt követően a MÁV Vezérigazgatóság gépészeti szervezetének villamosítási csoportjában, majd a mozdonycsoportban tevékenykedett. Jelentős munkát végzett a Ward–Leonard villamos mozdonyok ingavonati közlekedésének bevezetésében. Az egyetemi tanulmányok befejezése után főmérnökké nevezték ki a Villamos Felsővezeték Építési Főnökségen, majd tíz évig ugyanott igazgatói beosztást töltött be. A vasútvillamosítás fellendülésének időszakában vezette a főnökséget 1980-ig. Erre az időszakra esik az új felsővezetéki rendszer MÁV-területen történő bevezetése. A vezérigazgatóság Gépészeti és Járműfenntartási Főosztályának vezetőjeként hat évig a MÁV gépészeti igazgatója volt. Gépészeti igazgatói tevékenységét fémjelzi a V 63 sorozatú, 3,6 MW teljesítményű univerzális villamos mozdony sorozatgyártásának megindítása és a V 46 sorozatú tolató villamos mozdonyok üzembe állítása. A két mozdonytípusból több mint százhúsz készült a hazai vasúti járműgyár termékeként. Ugyancsak tevékenységéhez fűződik a villamos motorvonatok MÁV-vonalain való megjelenése, amely korábban egy évtizeden keresztül lekerült a napirendről. A MÁV Budapesti Igazgatóságának vezetésével 1986-ban bízták meg. Négyéves igazgatói működése alatt építették át a Ferencvárost és Székesfehérvár-rendezőt, valamint a Keleti pályaudvart, ahol korszerű, nyugat-európai színvonalú biztosítóberendezést telepítettek.
A MÁV vezérigazgatói munkakörét 1990. augusztus l-jével pályázati úton nyerte el. A Magyar Államvasutak részvénytársasággá való átalakulásával 1993. július l-jétől a közlekedési miniszter kinevezte a MÁV Rt. első ügyvezető vezérigazgatójává. A vezérigazgatói munkakört rendkívül nehéz körülmények között vette át. Az árufuvarozás és a személyszállítás teljesítménye a rendszerváltás rossz gazdasági helyzete miatt rohamosan csökkent, a vasúti infrastruktúra- és járműparkfejlesztés kritikus helyzetbe került. A vasúttal szembeni tartozások növekedtek, és fokozódtak a gazdálkodás nehézségei az állam hathatós szerepvállalásának hiánya miatt is. 1994-ig töltötte be a vezérigazgatói beosztást, de továbbra is a vasút szolgálatában maradt, igaz, külső tevékenységgel. Óriási munkabírású ember volt, akinek minden szívdobbanása a vasúté volt. Élharcosa volt az emeletes motorvonatok fejlesztésének és MÁV-nál történő forgalomba állításának. Tevékenyen részt vett az uniós pénzből megvalósuló vonalátépítésekben. Halálával egy karizmatikus vezetőtől búcsúzunk.

Vörös József