A cikk szerzője:

Dr. Erdősi Ferenc ny. egyetemi tanár, tudományos tanácsadó
MTA Regionális Kutatások Központja Pécs

Nagysebességű vasutak Kis-Ázsiában és az arab országokban

Miközben a vasútfejlesztés ügyében a nagy hagyományokkal rendelkező Kelet-Közép-Európa belátható időn belül képtelen belépni a vasúttörténelem új korszakába (a már meglevő nyugat- és dél-európai hálózatokhoz csatlakozással), az iszlám világ néhány nem túl távoli országában a hagyományos hálózat látványos fejlesztése mellett nagy­sebességű vonalakkal is kiegészítik a hálózatukat. Az alábbiakban bemutatott három vizsgált ország szinte minden tekintetben különbözik egymástól.

A villamos motoros (kezdetben ETR 500, majd a spanyol CAF és a dél-koreai HSR–350 típusú) 25 kV 50 Hz áramnemmel üzemelő szerelvények az Ankara–Konya utat a korábbi 10 és fél óra helyett (óriási kerülővel létezett vasúti kapcsolat e viszonylatban) 1 óra 15 percre rövidítette, míg az Ankara és Isztambul között a 6 óra 30 perces menetidő várhatóan 3 órára csökken. Az utóbbitól a TCDD azt várja, hogy a két metropolis között közlekedő személyek 78%-a veszi igénybe a vasutat (a közúti egyéni és kö­zösségi közlekedési eszközök helyett) a 2010. évi 10%-kal szemben [15].

Szaúd-Arábia

A Közel-Kelet legnagyobb (hazánk 22-sze­re­sét kitevő) területű, de csupán alig háromszor olyan népes országának a Vörös-tengerhez közeli sávjában 1908-ban nyitották meg a Medinán át a mai Jordánián keresztül a szíriai Damaszkuszig tartó keskeny nyomtávú (1050 mm-es) vasutat, melynek deklarált célja a külföldi zarándokok közlekedésének megkönnyítése volt. Azonban már kezdettől főként az Oszmán Birodalom török hadserege vette igénybe a lázadó arab törzsek leveréséhez a kiépített utak nélküli vidékeken áthaladó pályát. Az első világháborúban oly mértékben megrongálódott, hogy az 1920-as évek elején a déli, arábiai szakaszain végérvényesen megszűnt a forgalom [18].

Az 1940-es évektől nagyüzemi méreteket öltő olajkitermelés főként a Perzsa-öbölhöz közeli mezőkön összpontosult, ezért ott építették ki az exporthoz a kikötőket a közeli finomítókkal és más kiszolgáló telephelyekkel együtt, ahol amerikai tempóban nőttek ki a sivatagi homokból a lakóvárosok. A főváros viszont a partoktól távoli Rijád (4,5 millió la­kos). Az ország igazából csak a főváros és az öböl menti Ad Dammam (0,9 millió) között erős extenzív vonalvezetéssel, délen Harad és Al Hufūf (0,4 millió) városokat is felfűző, 1951-ben megnyitott normál nyomtávú pályával lépett be a vasútkorszakba. Az 1980-as évek elején megépült a rövidebb, egyenes, intenzív vonalvezetésű alternatíva is a fővárosi és tengerparti végállomások közötti gyorsabb sze­mély­forgalom érdekében. (A két vonal együtt 1018 km-t tesz ki.) [19]

A legutóbbi időkig az Arab-félsziget magas jövedelmű olajtermelő országai mű­utak (a fontosabb városok között gyorsforgalmi utak) és közforgalmú repülőterek létesítésére alapozták a személyközlekedést és az áruszállítási szolgáltatások fejlesztését. A forgalmi igények megtöbbszöröződése arra késztette Szaúd-Arábiát, hogy az öböl menti kicsiny szomszédjai (Bahrein, Kuvait, Katar, Egyesült Arab Emírségek stb.) bevonásával, a Gulf Cooperation Council (GCC) keretében összehangolt vasúthálózat-fejlesztési tervet dolgozzon ki az Arab-félszigetre, melyre 70 Mrd USD-nak megfelelő összeget kívánnak fordítani [20]. Századunkban, hosszát tekintve, az autópályákat maga mögé utasító méretű részletes vasútépítési tervek láttak napvilágot, melyekre részben az ország belsejében feltárt ásványi nyersanyagok exportálásához, részben a megtöbbszöröződött külföldi zarándok­tömegeknek a szent városok (az 1,8 milliós Mekka és az 1,1 milliós Medina) közötti, illetve Dzsidda/Jiddah (a fő nemzetközi légi és tengeri nemzetközi kikötő) és Mekka közötti milliós nagyságrendben való mozgatásához van szükség.

6. ábra. Szaúd-Arábia vasúthálózata  Jelmagyarázat: 1 – az 1951 és 1985 között megnyílt vegyes forgalmú; 2 – a 2012-ben bányatermék-szállításra megnyílt; 3 – a megvalósulóban levő transzarábiai konténerszállító; 4 – a Medina–Dzsidda–Mekka viszonylatú, 2015-től működő ns. vasút Forrás: Rail transport map of Saudi Arabia.png (http://hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:Rail_transport_map_of_Saudi_Ar…) térképének szerző által egyszerűsített változata.

Bár az ország jövedelmében az olaj a meghatározó (a GDP-ből 45%-kal, az állami költségvetési bevételből 80%-kal, az exportból 90%-kal részesedik), a gazdaság diverzifikálásának programjában már megjelent az északi (Irakkal szomszédos) tartományokban feltárt foszfát- és bauxitkészletek kitermelése is [5]. Az ásványi nyersanyagok milliótonnás nagyságrendben való kiszállítása nagy távolságból (gazdaságosan) csak vasúton lehetséges. E célból történt a Jordániából indítandó (az ottani foszfát kivitelébe is besegítő, később megvalósítandó) szakasszal kezdődő, majd Szaúd-Arábiában folytatódó és az öböl-parti Ra's al Khairig tartó, de egy Rijádig vezetendő másik ággal is rendelkező, összesen 2000 km-nél hosszabb Észak–Déli Vasút tervezése. E 4 M t/év kapacitású, 3,5 Mrd USD igényű projekt finanszírozását eredetileg főként külföldi befektetőktől remélték, de ezek elmaradása miatt a szaúdi Pénzügyminisztérium és a Közösségi Beruházások Alapja lett a fi­nanszírozó. A munkálatok 2005-ben megkezdődtek, és 2011 májusában a próbaüzemelésre is sor került a Szaúd-Arábiában a jordániai határ közeli Al Hadithah és az új kikötőváros (Ra's al Khair) közötti vonalon, majd megtörtént a Djubailig (Al Jubayl) tartó meghosszabbítása is (6. ábra). Ez az új vasúti rendszer azon felül, hogy a jövőben nemzetközi szállítási feladatot is elláthat (Jordánia bekapcsolásával), főként a belföldi szállításban vállal nagy szerepet az Al-Jouf, Hail, Al-Qassin régiók egymással, valamint a fővárossal és a tengeri kikötőkkel való összeköttetésében, továbbá a kelet felől belecsatlakozó két szárnyvonallal (a foszfátot rakodó Hazm Al Jalamid és a bauxitot rakodó Zabirah) egyben a bányászat igényeit is kielégíti [21].

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] High speed lines in the world http://www.uic.org/IMG/pdf/20130701_ high_speed_lines_in_the_world; uic.org, 2013
  • [2] Erdősi F. (2009): Kelet-Európa közlekedése. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.
  • [3] Erdősi F. (2011): Afrika közlekedése. Pécs, Publikon Kiadó.
  • [4] Developments in Turkish State Railways and the New Horizons – TCDD.
  • [5] Saudi Arabia – http://en.wikipedia.org/wiki/Saudi_Arabia
  • [6] Schienenverkehr in Marokko
  • http://de.wikipedia.org/wiki/Schienenverkehr_in_Marokko
  • [7] Die Grundsteinlegung für die zukünftige marokkanische Hochgeschwindigkeitsstrecke ist ein symbolischer Schritt auf dem Weg zur Hochgeschwindigkeit in Afrika. UIC, Pressemitteilung. Nr. 23/2011.
  • [8] Aki, T. (2011): Die Lage der Eisenbahn in der Türkei 2012. – Fern Express, 4. p. 35–37.
  • [9] Eisenbahn Marokko Ausbauprojekt Hochgeschwindigkeitsstrecke Casablanca–Tanger http://portal.wko.at/wk/format_detail.wk?AngID=1&StID=52046…
  • [10] Railways Reform in South East Europe and Turkey: on the Right Track?
  • http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/COUNTRIES/ECAEXT/0,,content-MDK:22928780~pagePK:146736~piPK:146830~theSitePK:258599,00.html
  • [11] Transportation in Turkey – Country Report. October 2011. 22th Session of the COMCEC.
  • [12] Törökország nagysebességű vasúti közlekedése http://hu.wikipedia.org/wiki/Törökország_nagysebességű_vasúti_közlekedése
  • [13] Turkey highspeed rail system.
  • http://en.wikipedia.org/wiki/High-speed_rail_in_Turkey
  • [14] Opening of Ankara–Konya fast line fast line completes strategic link (http://www.railwaygazette.com/news/passenger/single-view/view/ankara-konya-fast-line-completes-strategic-link.html; railwaygazette.com, 2012
  • [15] Hochgeschwindigkeitszüge in der Türkei http://www.hochgeschwindigkeitszuege.com/tuerkei/index_tuerkei.htm
  • [16] Isztambul–Ankara nagysebességű vasútvonal. https://hu.wikipedia.org/wiki/Isztambul-Ankara_nagysebességű_vasútvonal
  • [17] Ankara–Konya nagysebességű vasútvonal http://hu.wikipedia.org/wiki/Ankara–Konya_nagysebességű_vasútvonal
  • [18] Saudi Arabia Transportation Profile 2013w http://www.indexmundi.com/saudi_arabia/transportation_profile.html
  • [19] Saudi Arabia – Transportation.
  • http://www.mongabay.com Transport in Saudi Arabia - http://en.wikipedia.org/wiki/Transport_in_Saudi_Arabia
  • [20] Nambiar, S. (2013): GCC rail projects: Locomotives of growth. – Con-struct Arabia. – Constructarabia.com/wp-content/.../download.php?id...
  • [21] Boost to rail transport in SaudiArabia http://www.arcelormittal.com/rails+specialsections/en/news/2012…
  • [22] Luică, P. (2012): Saudi Arabia meets transport needs. http://www.railwaypro.com/wp/?p=7746
  • [23] Haramain HSR – http://hu.wikipedia.org/wiki/Haramain_HSR
  • [24] Rail transport map of Saudi Arabia.png – Wikipedia Commons.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2013 / 6. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©