A cikk szerzője:

Kondor János okleveles mérnök ny. osztályvezető

Felsővezeték-tartó oszlopok alapozásának tervezése az Eurocode 7 szerint

Mint ismert, 2010. március 1-jén az akkor hatályos nemzeti szabványaink érvényüket vesztették, és ezzel hazánkban is hatályba léptek a tartószerkezeti Eurocode-ok (EC-k). A közbeszerzési projekteknél e szabványok magyar megfelelője szerint kell terveznünk és ezekre lehet hivatkozni. Eurocode-októl való eltérés az alkalmazni kívánt módszer bemutatásával, részletes indoklásával és külön szakértői igazolással lehetséges. A szakértőnek igazolnia kell, hogy a módszer legalább az EC-kkel egyenértékű műszaki megoldást és biztonságot nyújt.



3. Elcsúszás miatti tönkremenetel és a külpontosság ellenőrzése (GEO teherbírási határállapot)

Amennyiben a terhelőerő az alapozási síkra nem merőleges (ez a felsővezeték-tartó oszlopok alapozásánál mindig így van), akkor ellenőrizni kell az „elcsúszási ellenállást”. Most a következő egyenlőtlenség teljesülését kell kimutatni:
H ≤ Rd + Rpd
Hd: az alapsíkon működő vízszintes erők eredőjének tervezési értéke, itt kell szerepeltetni az alaptestre működő valamennyi aktív földnyomási értéket is. Az aktív földnyomások az alaptest pálya felőli oldalára működnek.
Rd: az alapsíkon fellépő nyírási ellenállás tervezési értéke, ami drénezetlen viszonyok esetén az alábbi összefüggésből adódik:

Ao a nyomott alapfelület, cuk a dré­ne­zet­len nyírószilárdság karakterisztikus értéke, γRh pedig a nyírási, elcsúszási ellenálláshoz rendelt A5. táblázatban szereplő parciális tényező.
A széllökések miatt előfordulhat, hogy az alap és talaj között hézag keletkezik, melynek következtében víz vagy levegő juthat az alapfelület és a talaj közé, ezért még a következő korlátozást is be kell tartani: Rd  ≤ 0,4 ∙Vd
Rpd : az alaptest mozgási irányában, az oldalfalon fellépő földnyomási ellenállás (passzív földnyomás), ha a mozgás iránya a rézsű felé mutat, akkor a passzív föld­ellenállást most is a (3) egyenletből számítjuk.
Drénezett viszonyok esetén az

A Vk az alapra működő függőleges erők eredője, de csak olyan esetleges hatások vehetők benne figyelembe, amelyek a Hd -vel együtt bizonyosan működnek.
δk a talaj hatékony súrlódási szögéből számítható, helyszíni betonozásnál azzal egyenlő, előregyártott sima felületeknél annak 2/3-ával vehető figyelembe.
A vízszintes erők nemcsak elcsúszást, hanem ha magasan működnek, akkor külpontosságot is okoznak. Az MSZ EN 1997-1 előírja, hogy külön óvintézkedések szükségesek, ha az alapsíkon átadódó erő külpontossága derékszögű négyszög alaprajzú alapok esetén a szélesség 1/3-át meghaladja. Az e ≤ b/4 egyenlőtlenség teljesülése azt a feltételt is biztosítja, hogy legalább az alapfelület fele nyomott lesz.

4–5. Tartószerkezet és a talaj együttes tönkremenetele, tartószerkezet törés az alapok mozgása miatt (STR teher­bírási határállapotok)

A síkalapok tartószerkezeti határállapotának (STR határállapot) ellenőrzésekor merev alaptestek esetében MSZ EN 1997-1 szerint szabad lineáris talpfeszültség-eloszlást feltételezni. A beton és vas­beton alaptesteket erre a feszültségeloszlásra kell ellenőrizni.
Az agresszív környezetbe kerülő beton- és vasbeton alapokat az MSZ 4798-1:2004 szabvány 4.1. pont 2. táblázata szerint kell besorolni a megfelelő kitéti osztályba, és a védekezést e szerint kell megtervezni.
Nagy terheléseknél előfordulhat, hogy a méretezésből kiadódó nagy méretek miatt az alaptest betonozáskor tömegbetonnak minősül. Ilyen esetekben az előkészítésre és a betonozásra elő kell írni a következőket:

  • A betonhoz alacsony kötéshőjű cementet kell használni;
  • A betonösszetételt a lehető legalacsonyabb v/c tényezővel kell megtervezni;
  • A lehető legnagyobb szemcseméret alkalmazása Dmax = 32 mm helyett Dmax = 50 mm;
  • Az egy rétegben elterített betonréteg vastagságának korlátozása vmax ≤ 80 cm;
  • Az alsó rétegek kötésének késleltetésével biztosítható a legfelső réteggel való összevibrálás;
  • Gondos utókezelés;
  • Szükség esetén hűtött adalékanyagot kell bekeverni;
  • Szükség esetén hűtőcsövek elhelyezése a betonozott tömb belsejében, és abban hűtővíz cirkuláltatása;
  • Ha szükséges, betontechnológus bevonása a betonozási munka megtervezésébe és előkészítésébe.

Az MSZ EN 1997-1 előírja, hogy ellenőrizni kell az alapok vízszintes és függőleges mozgáskülönbségeit, hogy ezek ne okozhassanak tartószerkezeti törést (STR határállapot-túllépést) az alátámasztott tartószerkezetben. Ennek a határállapotnak főleg vázszerkezetes épületek, csarnokok esetében van jelentősége.
Az egymást követő felsővezetéki oszlopalapok túlzott mértékű mozgáskülönbsége (süllyedés- és billenéskülönbség) az alátámasztott felsővezeték káros mozgását vagy tönkremenetelét, esetleg szakadását okozhatja.
Ennél a vizsgálatnál a süllyedést (sd) és az eltolódást (xvd) a hatások tervezési értékéből kell számolni. E határállapot ellenőrzése a felsővezetéki tervező és a geotechnikai tervező együttműködésben végzett feladata.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234567Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Szepesházi Róbert: Geotechnikai tervezés. Tervezés az EC7 és a kapcsolódó európai geotechnikai szabványok alapján. Business Media Magyarország Kft., Budapest, 2008.
  • [2] Kézdi Árpád: Talajmechanika II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1975.
  • [3] Dr. Vértes György: Építmények dinamikája. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976.
  • [4] Dr. Szécsy Károly – dr. Varga László: Alapozás I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971.
  • [5] Karafiáth László: Alkalmazott talajmechanika. Építésügyi Kiadó, Budapest, 1953.
  • [6] Rónai Endre: Vasúti villamos felső­vezeték. MÁV Rt., Szakjegyzet, 1997.
  • [7] Rónai Endre: Vasúti villamos felsővezeték. MÁV Rt., Szakjegyzet kivonat, 2009.
  • [8] Új rendszerű villamos felsővezeték, Tsz: 50.996. Hasáb alakú beton alaptestek méretezése. Tervező: Berecz Tibor. MÁVTI, 1973. február.
  • [9] Szepesházi R. és Tsai: Geotechnikai végeselemes modellezés. MMK Geo­technikai Tagozat, 2018.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2019 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©