Együttdolgozó acél és (feszített) vasbeton ívhidak

Az ívhidak közül először egy különleges szerkezetet mutatunk be, amely egy régi híd átépítése révén született. Ausztriában, Landeckben 2009-ben cseréltek le az Inn folyó felett egy régi acél rácsos főtartós szerkezetet modern kialakítású, új hídszerkezetre (4. ábra). Az ábrán a háttérben látható, hogy a híd cseréje előtt egy rácsos szerkezetű acél vasúti híd állt ezen a helyen. Az új szerkezet a régi, viaduktszerűen épült kőszerkezethez csatlakozik, melyet még 1904-ben építettek. A régi és új szerkezet különleges együttesének köszönhetően rendkívül esztétikus megoldás született, mely ötvözi az új technológiák által adott lehetőségeket és a régi értékeket. Az új öszvérszerkezet támaszköze 63,7 m, ami egy két acél főtartós karcsú acélívvel gyámolított vasbeton pályalemezes öszvérhíd.

Esztétikus és érdekes szerkezeti kialakítású az 5. ábrán látható autópálya felett átívelő karcsú vasúti ívhíd is, melyet 2012-ben adtak át a forgalomnak Németországban. A híd merevítőtartója feszített vasbetonból, míg az ívszerkezet acélból készült. A híd teljes hossza 59,5 m, az ív maximális magassága 4,8 m. A kereszt­met­szeti rajzon megfigyelhető, hogy a me­­re­­ví­tő­tar­tó egy a szélein bordás, U alakú feszített vasbeton lemez, ennek bordáiba csatlakoznak be az acél ív függesztő rúdjai. Az acél ív szelvénye egy 500 × 400 mm-es négyszögszelvény, a hídhoz felhasznált szerkezeti acél mennyisége mindössze 130 t.

További érdekességként megemlítünk egy tisztán acél vasúti hidat is, mely acél ortotróp pályalemezes, egyvágányú vasúti ívhíd, Nielsen–Lohse-rendszerű kábel­elrendezéssel (6. ábra). A hidat 2010-ben adták át a forgalomnak szintén Németországban. Támaszköze 132,6 m, a pályaszerkezet szerkezeti magassága csupán 1,7 m. A szerkezet érdekessége, hogy – jórészt a Nielsen–Lohse-rendszernek köszönhetően – a felhasznált szerkezeti acél mennyisége meghökkentően alacsony, mindössze 845 t.