A minél teljesebb felkészítés érdekében szerveztünk közös szakmai kirándulásokat is. Egy korábbi csoporttal meglátogattuk Gyöngyösön a kitérőgyárat, illetve a hosszúsín-gyártó üzemet, a záhonyi átrakó körzetet. Ez a mostani csoport esetében még tervezett program, szervezés alatt van. Természetesen igyekszünk kihasználni a területünkön folyó átépítések adta lehetőségeket. Az átépítő vonatok munkáját is megismerhetik a jelöltek. Egy korábbi csoporttal voltunk a Szajol–Püspökladány-, a Püspökladány–Ebes-vonalszakaszok nagygépes átépítésénél. Más építési technológiát (120 m-es mezős fektetést) láttunk Berettyóújfalu és Mezőpeterd állomásközben (1. ábra), ahol az új Berettyó-híd építését is végigkövettük (2. ábra). Az idei helyszínek többek között Ebes–Debrecen, Debrecen–Balmazújváros közti átépítés, a Mezőzombor–Nyíregyháza-vonalszakasz felújítása lesz.

Szerencsés helyzetben vagyunk, mert igazgatóságunk területén elérhetők a széles, a normál és keskeny nyomtávú vágányok; ebből adódóan láthatunk fonódott vágányt és mozgó csúcssín nélküli kitérőt is. Területünkön többféle vágányszerkezetet lehet megismerni, amibe az ukrán talpfás, sínszeges felépítmény, de az emelt sebességű pálya is beleértendő.
A régi építésű acél- és vasbeton hidakon kívül vannak új, feszített csavarral épített acélszerkezetű hídjaink és kiöntött síncsatornás pályaátvezetésű hídjaink. A különféle síndilatációs készülékeket ugyancsak a helyszínen beépítve láthatják a gyakornokaink, hídszakértő mérnök magyarázatával megismerhetik a szerkezet működését, beállítását.
A felkészülést segítjük az utasítások átadásával és a letölthető egyetemi jegyzetekkel. Ezek segítségével, gyakorlati – üzemeltetésközpontú – megközelítéssel tartunk előadásokat.
Kiemelt jelentőségű az egyéni tanulás. Eddig is az volt a gyakorlat, hogy a hallgatók egy-egy témát feldolgoztak és egymásnak előadásokat tartottak. Most, a pandémiás helyzet miatt, az egyéni kutatás szerepe megnőtt. Többen kapták feladatként valamelyik szerkezeti elem bemutatását (sínek, kapcsolószerek, keresztaljak, ágyazat, alépítmény stb.). Elvárás volt a rendszerelem szerepének, történetének, fejlődésének bemutatása, kivetítő segítségével. Ezeken az előadásokon egységes követelmény volt, hogy nem az utasításokból, jegyzetekből kimásolt szöveget kell kivetíteni és felolvasni, hanem képeket, ábrákat, grafikonokat kell keresni vagy készíteni, majd ezeket élőszóval szakszerűen szükséges megmagyarázni.
Az egyéni előadásokat azonnal megbeszéljük, értékeljük és kiegészítjük. Ilyenkor nem a kritikai szándék, hanem az építő, dicsérő megközelítés kell, hogy meghatározó legyen. Ez segít a jó hangulat megteremtésében és megtartásában. Több, kifejezetten szép, átgondoltan összeállított előadást kaptunk, de előfordult, hogy elejétől kellett kezdeni, másként megközelítve a feladatot. A javított és kiegészített előadások anyagát átadják egymásnak, majd mindenki továbbfejleszti, bővíti. Az így összeállított anyagot újra megbeszéljük. Az egyéni munka, a szakirodalomban keresgélés, az utána olvasás mással nem pótolható. Az így megtanultak rendszerezése idő- és munkaigényes, de megéri a fáradságot.