A cikk szerzője:

Dr. Juhász Károly Péter tartószerkezeti vezető tervező, tartószerkezeti szakértő, betontechnológus szakmérnök
JKP STATIC Kft.

Schaul Péter tartószerkezeti tervező, tartószerkezeti szakértő
JKP STATIC Kft.

Veres Boglárka egyetemi hallgató
JKP STATIC Kft.

Szintetikus makroszál-erősítésű aknák

Napjainkban egyre gyakrabban merül fel az igény olyan innovatív építőanyagok használatára, amelyeknek még nincs szabványosított méretezési módszerük, alkalmazásukkal azonban gazdaságosabb és gyorsabb kivitelezés érhető el. Ezen anyagokban rejlő potenciál kihasználásához a méretezés során a valóságot jobban közelítő, fejlett modellezési módszert kell használni. Jelen cikkben egy hagyományos, monolit vasbeton távközlési akna optimalizálását mutatjuk be: a szerkezet betonacél erősítését szintetikus makroszálakkal váltjuk ki. A cikkben ismertetjük az eredeti vasbeton szerkezet és a szintetikusszál-erősítésű szerkezet megoldását, a méretezés szabványi környezetét, alkalmazhatóságát és korlátait. Bemutatjuk a számításokhoz használt fejlett végeselemes tervezési módszert, ennek eredményeit, illetve ezen numerikus eredmények verifikálásához készült valós léptékű helyszíni próbaterhelést. Végül összehasonlítjuk az eredeti vasbeton és az optimalizált szintetikusszál-erősítésű betonszerkezethez felhasznált erősítő anyagok globális karbon lábnyomát.


A beton esetében a berepedés nagyjából egybeesett a maximális erő elérésével, ez után az erő hirtelen visszaesett, némi duktilitás maradt a szerkezetben. A szál­erősítésű betonakna esetében a berepedést követően a szerkezet további erőt volt képes felvenni, míg el nem értük a 20 mm átmérőjű feszítőrúd húzási kapacitását. Ez után a szerkezetről az erőt levettük, majd újra terheltük, végül jelentős elmozdulás után a vizsgálatot befejeztük. Míg a betonakna esetében további terhek felvételére nem volt képes, addig a szálerősítésű betonakna esetében az aknafalak jelentős méretű repedések után is egyben maradtak, további terhek felvételére is képesek voltak. A helyszíni terhelés során a maximális terhelés ~450 kN volt, amikor elértük a terhelőrúd névleges kapacitását, a numerikus számításokkal 567 kN értéket határoztunk meg.

9. ábra. Erő-elmozdulás diagramok
Ekvivalens nyomatékok segítségével meghatározható a pontszerű teher azon értéke, amelynél rugalmas alapon számolva ugyanakkora nyomaték ébred a szerkezetben, mint a felületi terhek üzemi értékéből. Ezekből meghatározható a szerkezet biztonsági tartaléka, amely a betonakna esetében γPC = 7,1, míg a szálerősítésű akna esetében γRC = 13,5. Duktilitásokat tekintve beton és szálerősítés esetén rendre DPC = 5,96 és DFRC = 21,51. Mind a teherbírás, mind a duktilitás esetében jóval meghaladja a szálerősítésű akna az elvárt követelményeket. A helyszíni vizsgálatok továbbá verifikálták a numerikus számítások eredményeit.

Összefoglalás

Vasúti pályák felújítása és új nyomvonalak telepítése során a jelen cikkben vizsgált aknákból számos darab készül, így mind a költségek, mind pedig a környezeti terhelés optimalizálása kiemelkedően fontos.
A fent bemutatott megoldás mind a számítási módszer, mind pedig a szerkezeti konstrukció tekintetében egyedülálló és jövőbe mutató, a bemutatott CO2-számítás pedig validálja szükségességét. A számítások és helyszíni próbaterheléses vizsgálatok eredményei meggyőzően bizonyítják az akna megfelelőségét, és igazolják a végeselemes modellezés pontosságát. A bemutatott optimalizálási eljárás remekül szemlélteti egy tradicionális szerkezet újragondolását fejlett végeselemes méretezési módszerrel és innovatív betonerősítő anyaggal, amely a gyorsabb kivitelezés és kedvezőbb költségek mellett szem előtt tartja a fenntarthatóságot is.
A szintetikus makroszál-erősítést sikeresen alkalmaztuk előre gyártott, illetve helyszíni vasúti pályalemezeknél, csatornáknál, peronelemeknél.

Köszönetnyilvánítás

Minden merőben új tervezési megoldás innovatív, nyitott gondolkodású partnereket kíván. Köszönjük a tervezési folyamat során tanúsított folyamatos támogatást az üzemeltető részéről: Szilágyi Lajos, Szebényi Gergő, Tóth Axel Roland (MÁV Zrt.), illetve a kivitelező részéről: Molnár András (Strabag Vasútépítő Kft.), Varga András, Virág Tamás (V-Híd Zrt.), Kósa Tamás (Kontúr Csoport Kft.) és Molnár Béla (Föl’d Pörgető Kft.) kollégáknak.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123

Irodalomjegyzék

  • BarChip 48 szintetikus makro szálerősítés. www.szalerositesubeton.hu
  • Červenka V, Jendele L, Červenka J. (2023) Advanced Tool for Engineering Nonlinear Analysis (ATENA) 5.9.1c, Prague. www.cervenka.cz/products/atena/
  • fib Model Code for Concrete Structures (2013) DOI: 10.1002/9783433604090
  • Nagy J, Juhász KP, Herman S, Herman K. Az első magyar, műanyag szállal erősített és füvesített villamospálya (1. rész) – A szegedi 1-es és 3-as villamosvasút tervezése. Sínek Világa 2015 (2)
  • Romualdi JP, Batson GB. Behaviour of reinforced concrete beams with closely spaced reinforcement. Journal of the American Concrete Institute 1963;60(6):775-90.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2023 / 6. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©