A cikk szerzője:

Sándorné Óré Erzsébet vezetőmérnök
MÁV Zrt.

Vadállatok által megrongált alépítmény helyreállítása

A 125-ös számú vasútvonalon, Mezőtúr–Szarvas állomások között, a Hármas-Körös vasúti híd környezetében, a hídhoz mindkét oldalon csatlakozó töltéstestben megjelentek a borzüregek. A terület a Körös-Maros Nemzeti Park része. Az Emlősállatok odúi a vasúti alépítményben című cikkben [1] már említett alépítményi hibák és kijavítási tapasztalatait felhasználva, továbbá saját tapasztalatainkkal kiegészítve adjuk közre az alábbi írásunkat.

A statikus szondázás során egy 35 mm átmérőjű szondacsúcsot sajtoltak a talajba, amely rögzíti a talaj ellenállását, ami alapján meghatározható az alépítmény teherbírása, állapota, illetve az esetleges fellazulások és kiüregelődések pontos helyzete. A mérés során 4 méter mélységig azonosították a töltést alkotó anyag teherbírását. A padkán könnyű ejtősúlyos szondával tervezetten 4 méter mélységig, de legalább a fallazulás alsó síkjáig végeztek felmérést.

6. ábra. Mező­túr–Szarvas állomások közötti fekszinthiba

A vizsgálat megállapításai

CPT-szondázások

A vágánytengelyi szondázásokat 6 méterig készítették a töltéstalpig. 1 Mpa alatti csúcs­ellenállás nem jelentkezett, ami kizárta, hogy a vágánytengely vonalában üreg, fellazulás legyen. Kivétel ez alól a 133+09 és a 144+44 hm szelvények (7. ábra), e szelvényekben 1,4–1,6 és 1,6–2,0 m között a szondacsúcs ellenállás nélkül haladt. A töltés anyaga agyag, homokos agyag és homokos lösztalajból épült. Valamikor 1-1,5 m-es töltésmagasítás történt.

7. ábra. CPT-szondázás eredménye a 133+09 szelvényben

A 133+09 hm szelvény eredménye (CPT-szondázás)

Dinamikus szondázások a padkán

A szondázások a zúzottkő padkán készültek 4-5 m mélységben. Ezek eredménye alapján látható, hogy a padka a teljes szakaszon igen laza. Azokban a szelvényekben, ahol a tényleges üreg került feltárásra, 1 méter alatt is jelentkezett 1 ütés/10 cm ellenállás, ami laza állapotra, fellazult zónára utalt (8. ábra).
A helyszíni feltárások alapján kijelenthető, hogy a vágánytengelyben a 133+09-es és a 144+40-es szelvények kivételével nincs folytonossági hiány, azaz nincs üreg.

8. ábra. Verőszondázás eredménye

Verőszondázás eredménye

A padkán készített feltárásokból és a kitermelt föld mennyiségéből (sok kicsi üreg) látható, hogy jellemzően az állatok sem tudtak keresztirányú értelemben nagy mélységig a töltésbe hatolni, mivel a töltéstestet alkotó laza szemcsés anyag nem volt kellően állékony. Azokon a helyeken, ahol nagyobb kitermelt anyagmennyiség volt, ott a vágánytengellyel párhuzamos üregeket találtak.
A vállalkozó az üregek kitöltését az MSZ EN 12715:2002 szabvány Speciális geotechnikai munkák kivitelezése, injektálás című szabvány alapján tervezte meg.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Eller Balázs, Simon Ilona. Emlősállatok odúi a vasúti alépítményben. Sínek Világa 2019;2:25-28.
  • [2] Wikipédia.
  • [3] Soilcon Kft. vizsgálati eredménye – jegyzőkönyv.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2022 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©