A vasútvonal bemutatása

A közel 6 km hosszúságú vasútvonalat, amelyet a Hálózati üzletszabályzatban 350. számú vasútvonalként Ajka-Csinger néven tartanak nyilván az országos vasúti mellékvonalak között, a Veszprém vármegyei Ajka vasútállomásáról ágazik ki a 20-as számú fővonalból (1. ábra). A vonal építési hossza (13+50–69+79) 5,629 vkm, szelvényváltás nincs. Felsőcsinger rakodóhely a vonal végpontja (2. ábra). Egykoron a Csingervölgyi Bányavasút nevet kapta. A fővonalon, Veszprém és Kiscell között 1872-ben indult meg a vasúti forgalom. A bányatulajdonosok, a Kohen testvérek már ebben az évben elkezdték terveztetni a vasútvonalat, ami Ajkát köti össze Csingerrel. Az engedélyokirat száma 5746/1872.k.m. A forgalom 1875-ben indult meg.
A vasútvonal kiépítési sebessége 25 km/h. Jelenleg a 48-as rendszerű sínek alatt talpfa, „B” és „TF” betonaljak találhatók 77 cm-es aljtávolsággal kiépítve. Az íves pályaszakasz összhossza a vonalon 2,23 vkm. A legkisebb ívsugár 200 m. A zúzott kő vastagsága 40 cm. A vonalra engedélyezett legnagyobb tengelyterhelés 200 kN. A vonal nem rendelkezik kiágazó iparvágányokkal.

Összesen 17 darab híd, áteresz található a vasútvonalon, amelyek közül 6 darab beton és vasbeton csőáteresz, 3 darab felsőpályás gerinclemezes acélhíd, 2 darab provizórium, 3 darab sínbetétes teknőhíd, 3 darab tartó nélküli nyílt áteresz.
Az útátjárók száma 12 darab. A 17+25 szelvényben lévő az egyetlen, ami fénysorompóval biztosított. A biztosítatlan átjárók a következő szelvényekben helyezkednek el: 19+18, 21+57, 23+51, 26+48, 30+73, 33+97, 37+10, 38+53, 42+31, 43+70, 58+18.
2016 júniusa óta nincs rajta vonatforgalom. Az utolsó években már csak az Úrkúton kitermelt mangánércet szállították rajta.

A vasútvonal hasznossága

Ajka 1959-ben nyerte el a városi rangot. Már ezt megelőzően meghatározó tényező volt a településen a bányászat.
1869-ben kezdték kitermelni az Ajka melletti területeken a barnaszenet, ami a település gyors fejlődését indította meg. A Csinger-patak völgyében a bányákhoz való eljutást lehetővé tevő vasútvonal megépítése után jött létre Csinger település is. A Csingervölgyben található Jókai és Ármin bánya barnakőszenét a drótkötélpálya megépüléséig ezen a vasútvonalon szállították el.
Alsócsinger romos állomásépülete egészen 2014 decemberéig állt. Egy helyreállítás helyigénye miatt azonban el kellett bontani az épületet. A második vágány a mai napig fellelhető a gazban.
Az Ajka melletti Úrkút térségében található hazánk legjelentősebb mangán­érctartaléka. Az úrkúti bánya az érckészlet felfedezése után nyílt meg 1917-ben és kezdett termelni. A mangán a vaskohászatban fontos ötvözőelem. Az érc szállítását vasúton végezték. Nagyvasúti iparvágány a szénbányászat miatt Felsőcsingerig volt, Úrkútról ide keskeny nyomközű (760 milliméteres) vasúton szállították a mangánércet. A keskeny nyomközű vasúti pálya az 1980-as évek végére eléggé leromlott. A mangánbánya nem vállalta a felújítását, inkább a teherautókkal való szállítás mellett döntött. Így az úrkuti gazdasági vasút 1990-ben megszűnt. Az 1960-as évek csúcsidőszakában évi 250 ezer tonna mangánércet bányásztak a mangánbányában.

Személyszállítás az ajka–felsőcsingeri vasútvonalon

Az 1875-ben megindult vasúti forgalom nem csak a teherszállítást jelentette. A bányászok és a bányát kiszolgáló munkások szállítása is a vasúton történt Ajka és Felsőcsinger között. Az utolsó személyszállító vonat 1960-ban közlekedett. A személyvonatok helyét a buszok vették át, amelyek a mai napig közlekednek 1-es járatként.
Jóval a rendszeres személyszállítás megszűnése után, az ezredforduló környékén természetjárók szerveztek különvonatokat, amelyek fedélzetén, a Föld napján éveken át utaztak a csingeri vasúton a vasút szerelmesei (3. ábra).