A cikk szerzője:

Dr. Liegner Nándor egyetemi docens
BME Út- és Vasútépítési Tanszék

Papp Helga PhD-hallgató
BME

Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon (1. rész) – Statikus járműterhekből kialakuló hosszirányú mozgások

Ha a hézagnélküli vasúti pályát megszakítás nélkül vezetik át a hídon, és a sínszálakat a hídhoz szorító hatású sínleerősítéssel rögzítik, akkor a híd tartószerkezete és a sínszálak együttesen viselik a vontatási és a fékezőerőből származó hosszirányú hatásokat. Ezek egy részét a sínek közvetítik a hídfő mögötti háttöltésre, a másik részét pedig a támaszok továbbítják az alapozásra. Ha a sín gátolja a híd felszerkezetének szabad mozgását, akkor hosszirányú erők ébrednek a sínszálban, a híd­szerkezetben és a fix saruban. Ezek meghatározása céljából méréseket végeztünk a szolnoki Zagyva-hídon, melynek eredményeit ismertetjük.

Az acélhidak felszerkezete és a csatlakozó pályaszakasz között az alábbi hatások eredményeznek relatív hosszirányú elmozdulást:

  • hőmérséklet-változás hatására bekövetkező dilatáció;
  • járművek függőleges terhéből kialakuló támaszponti szögelfordulás;
  • járművek gyorsító és fékező hatása.

Vizsgálataink során a második és a harmadik hatásból származó mozgásokkal fog­lalkoztunk, egyenes pályába beépített hidak esetén. Mértük a sínszál és a pályalemez hídfőhöz viszonyított abszolút elmozdulását, valamint a sínvályúcsatorna pályalemezhez viszonyított relatív elmozdulását.
Ebben a publikációban összefoglaljuk a hídon álló járművek statikus hatásából ébredő sín- és pályalemezmozgásokat.

Vasúti hidak és vágányok viselkedése

Ha a hézagnélküli vágány korlátozza a híd felszerkezetének szabad mozgását, akkor a híd felszerkezetének alakváltozásai – pél­dául hőmérséklet-változás, függőleges terhelés, gyorsítás-fékezés stb. – következtében a sínekben és a híd fix támaszain hosszirányú erők keletkeznek.
Ha a sínek a vágány alátámasztásában – például egy híd felszerkezete és a hídfő között – jelentkező folytonossági hiányok felett megszakítás nélkül vannak átvezetve, akkor a híd tartószerkezete és a vágány együttesen viselik a vontatási és a fékezőerőkből származó hosszirányú hatásokat. A hosszirányú hatások egy részét a sínek közvetítik a hídfő mögötti háttöltésre, a másik részét pedig a támaszok továbbítják az alapozáson keresztül az altalajra.
A tartószerkezet és a vágány ilyen jellegű együttes hatásait a híd felszerkezetében, a fix támaszokban és a sínekben keletkező igénybevételek ellenőrzése során figyelembe kell venni.
A hídszerkezet és a vágány együttes viselkedését a hídszerkezet részéről az alábbi tényezők befolyásolják:
– A híd tartószerkezetének kialakítása:

  • kéttámaszú hídszerkezet, folytatólagos többtámaszú hídszerkezet vagy kéttámaszú tartók sorozatából álló híd;
  • a támaszközök száma és az egyes támaszközök hossza;
  • az egymástól független felszerkezetek száma és ezek hossza;
  • a fix támaszok helye és a dilatációs hossz (LT).

– A híd tartószerkezetének jellemzői:

  • a felszerkezet függőleges irányú mozgásokkal szembeni merevsége;
  • a felszerkezet semleges tengelye és a pályalemez felső síkja közötti függőleges távolság;
  • a pályalemez felső síkja és a sínek semleges tengelye közötti függőleges távolság;
  • a felszerkezet semleges tengelye és a támasz elfordulási tengelye (sarucsap) közötti függőleges távolság;
  • a felszerkezet támaszponti szögforgása miatt a felszerkezet végének hosszirányú eltolódása;
  • a tartószerkezet hosszirányú merevsége, mely a vágánytengely-irányú hatásokkal szemben mobilizálható merevségek összegeként határozható meg a támaszok, az alépítmény és az alapozások merevségeinek figyelembevételével.

A vágány és a hídszerkezet együttes viselkedését nagymértékben meghatározza a vasúti felépítmény kialakítása, amely lehet:

  • ágyazatátvezetéses;
  • hídfás, kompozit műanyag aljas vagy ezekkel egyenértékű (ritkán betonaljas) pontszerű sín alátámasztású vagy
  • folytatólagos rugalmas sín alátámasztású, kiöntött sínágyazású (pl. Edilon, Sika stb.).

A hézagnélküli vágány sínszálainak át­vezetése a hídon történhet egyrészt a hézagnélküli sínszálak megszakítás nélküli átvezetésével, vagy a sínszálak megszakításával és síndilatációs készülékek beépítésével. Ha sínszálanként maximum egy síndilatációs készüléket építenek be, akkor számolni kell a híd és a vágány együttes viselkedésével. A járművek függőleges terhéből, valamint a hőmérséklet-­változásból többleterő keletkezik a híd felszerkezetében, a fix saruban és a sínben. Együttes viselkedés esetén a vontatási és fékezőerő egy hányadát a sínszálak továbbítják a földművön fekvő vágányszakaszra, ezért a gyorsító- és fékezőerőt a híd fix saruja és a háttöltés mögötti földmű együttesen veszik fel. Ha a híd mindkét végéhez építenek síndilatációs készüléket, akkor nem kell számolni a vágány és a híd együttes viselkedésével, ugyanakkor ebben az esetben a hídon haladó vonatrész gyorsító- és fékezőerejét teljes egészében a fix saru veszi fel.
Hídfás (kompozit aljas) felépítmény ese­tén a hídfák híd hossztartóihoz történő merev rögzítésével és szorítóhatású sínleerősítések alkalmazásával a vágány és a híd felépítménye a hosszirányú erők tekintetében szorosan együtt dolgozik. A hosszirányú erőkből ebben az esetben a felszerkezetre és a fix támaszokra jelentős többleterő adódik. Hídfás felépítmény esetén egy másik lehetséges műszaki megoldás, hogy a hídfák a híd hossztartóira beépített központosító lécen hosszirányban el tudnak mozdulni, és a hézagnélküli sínszál megszakítás nélkül van átvezetve a hídon, a híd a hézagnélküli vágánytól függetlenül tud dilatálni. A gyorsító- és fékezőerők egy részét, ami a terhelt hídfa és a hossztartó közötti tapadó súrlódás révén a hossztartókra adódik át, a híd fix saruja veszi fel. Az erő többi része a hídhoz csatlakozó földművön fekvő pályaszakaszokra adódik át a hézagnélküli sínszálakon keresztül.
A híd felszerkezetének és a vágánynak egymásra gyakorolt hatását nagymértékben befolyásolja:

  • a vágány tengelyirányú merevsége és
  • a vágány vagy a sínek hosszirányú eltolódással szembeni ellenállása, amely lehet:

          o a hosszirányú ágyazati ellenállás, amely az ágyazat alsó síkjához viszonyítva a vágány eltolódásával szembeni ellenállás;
          o vagy a sínek hosszirányú eltolódásával szembeni ellenállás a sínleerősítő szerkezeteken.

Fajlagos értéke a vágány hosszegységre jutó erő, amely a sín és a megtámasztó szerkezet vagy háttöltés közötti relatív eltolódás mértékétől függően az eltolódással szemben fellép.
Ha a hézagnélküli sínszálat megszakítás nélkül vezetik át a hídon, általános szabályként elmondható, hogy minél me­revebben van rögzítve a vágány a híd fel­szer­ke­ze­téhez, annál nagyobb reakcióerők keletkeznek a híd felszerkezetében, fix sarujában, valamint a sínszálban.
A vasúti hidak és a rajtuk átvezetett vágányok együttes viselkedésének meghatározásához az alábbi hatásokat kell figyelembe venni:

  • hőmérsékleti hatások a tartószerkezetből és a vágányból álló összetett rendszeren,
  • a függőleges terhek,
  • a vontatási és fékezőerők,
  • ha számottevő mértékű, akkor az egyéb hatásokból, mint zsugorodásból, kúszásból, egyenlőtlen hőmérséklet-változásból eredő végkeresztmetszet-eltolódás és -elfordulás.

Tervezési kritériumok

A MÁV Zrt. D.12/H. Utasítása alapján a zúzottkő ágyazatú és hídfás kialakítású hidakon a hézagnélküli felépítmény megszakítás nélkül átvezethető, ha a dilatáló – több nyílás esetén együtt dilatáló – hossz nem nagyobb 40 m-nél. Ha a dilatáló hossz a 40 m-t meghaladja, a hézagnélküli vágány folytonosságát (általában) meg kell szakítani.
Az EN 1991-2:2006 szabvány szerint a híd tartószerkezetének és az ágyazatátvezetéses vágány együttes viselkedéséből, a hídon és a csatlakozó hídfőn lévő sínekben fellépő többletfeszültség nem haladhatja meg az alábbi tervezési értékeket:

  • nyomásra: 72 N/mm2,
  • húzásra: 92 N/mm2.

A fenti kritériumok azokra az esetekre vonatkoznak, amelyek kielégítik az alábbi feltételeket:

  • UIC 60 r. vagy ezzel egyenértékű (60E1, 60E2 r.) sín, melynek szakítószilárdsága legalább 900 N/mm2,
  • vízszintes ívsugár: R ≥ 1500 m,
  • betonaljas vágány, ahol az aljtávolság: k ≤ 0,65 m,
  • hatékony ágyazatvastagság: h ≥ 0,30 m.

Az ágyazatátvezetéses vágánynál a híd felszerkezetének vége és a csatlakozó hídfő között a vontatási és fékezőerőből kialakuló relatív hosszirányú eltolódás (δB) nem haladhatja meg a következő értékeket:

  • 5 mm-t síndilatációs készülék nélküli, vagy csak a híd egyik végén elhelyezett síndilatációs szerkezettel készülő hézagnélküli vágány esetén;
  • 30 mm-t a felszerkezet mindkét végén síndilatációs szerkezettel kialakított vá­gány esetén akkor, ha az ágyazatot a fel­szer­kezet mindkét vége felett folyamatosan átvezették;
  • 30 mm-t meghaladó mértékű eltolódás csak abban az esetben engedhető meg, ha az ágyazatban dilatációs hézagot alakítanak ki, és a híd végein síndilatációs szerkezeteket helyeznek el.

Ágyazatátvezetéses vágányoknál a fel­szer­kezet felső síkjának a függőleges forgalmi terhekből származó hosszirányú eltolódása (δH) a felszerkezet végén a felszerkezet alakváltozása következtében nem haladhatja meg a következő értékeket:

  • 8 mm-t, ha a tartószerkezet és a vágány együttes működését figyelembe vet­ték. Ez akkor lehetséges, ha fel­szer­ke­ze­tenként csak egy vagy egyetlen síndilatációs szerkezet sem készül.
  • 10 mm-t, ha a tartószerkezet és a vágány együttes működését nem vették figyelembe.

Az esetleges hatások következtében a felszerkezet felső síkjának (δB) relatív függőleges eltolódása a csatlakozó szerkezethez – hídfőhöz vagy másik fel­szerkezet­hez – képest nem haladhatja meg a következő értékeket:

  • 3 mm-t, ha a pályasebesség V ≤ 160 km/h, és a
  • 2 mm-t, ha a pályasebesség V > 160 km/h.

Az EN 1991-2:2006 szabvány ugyanakkor meghatározza, hogy ágyazat nélküli vágányoknál külön kell előírni az egyes határértékeket.

A Zagyva-híd és a csatlakozó pályaszakasz bemutatása

A híd felszerkezete kéttámaszú, 63,60 m támaszközű acél rácsostartó (1. ábra). Az acélszerkezet hossza 64,57 m. A két rácsos főtartót kereszttartók kötik össze, melyek a két vágány alatt összesen négy hossztartót támasztanak meg. A főtartók, a kereszttartók és a hossztartók szegecselt kialakításúak.
A híd fix saruja a Szolnok felőli, mozgó saruja a Szajol felőli hídfőnél van, a hídszerkezet dilatáló hossza 64,09 m. A saruk forgáspontja és a sínkoronaszint közötti függőleges távolság 1,90 m. A hídszerkezet kétvágányú és alsópályás, a sínrendszer 60E2, a sínleerősítés Edilon Corkelast VA60 rendszerű kiöntött, folytatólagos, rugalmas ágyazású. Az Edilon leerősítésre szolgáló acél sínvályúcsatornák – melyeket a hossztartók támasztanak alá – csavarozott kapcsolattal vannak az ortotróp pályalemezhez erősítve. A vasúti pálya tervezési sebessége 120 km/h.
A hídhoz csatlakozó pályaszakasz zúzottkő ágyazatú, keresztaljas, a sínrendszer szintén 60E2. A híd és a földművön fekvő pályaszakaszok csatlakoztatásánál, a Szajol felőli oldalon ±2 × 100 mm nyitású iker VM rendszerű, a Szolnok felőli oldalon ±100 mm nyitású VM rendszerű síndilatációs készüléket építettek be, ezért a híd és a csatlakozó szakaszok egymástól függetlenül tudnak dilatálni (2. ábra).
 

1. ábra. A szolnoki Zagyva-híd jellegrajza (a méretek méterben értendők)

2. ábra. A Zagyva-híd és a csatlakozó pályaszakasz

A cikk folytatódik, lapozás:1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] BME Hidak és Szerkezetek Tanszék (2015): A Szolnok–Szajol vasútvonal 1031+18,25 szelvényében lévő szolnoki Zagyva-híd próbaterhelése. Szakértői jelentés.
  • [2] MSZ EN 1991-2:2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások, 2. rész. Hidak forgalmi terhei. Magyar Szabványügyi Testület.
  • [3] Major Zoltán: A vasúti híd és vágány kölcsönhatása. Sínek Világa, 2012/5, pp. 24–27.
  • [4] N. Liegner, Gy. Kormos, H. Papp (2015): Solutions of omitting rail expansion joints in case of steel railway bridges with wooden sleepers. Periodica Polytechnica, Vol. 59, No. 4, 2015, DOI: 10.3311/PPci.8169 pp. 495–502.
  • [5] MÁV Zrt. (2009) D.12/H. Utasítás. Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2017 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©