A közlekedés- és postaügyi miniszter 116.872/1967 számú rendeletével közigazgatási bejárást hívott össze, amelynek tárgya: Hortobágyi Állami Gazdaság Hortobágyi Halastói 760 mm nyomközű kisvasútjának bővítése és a gépi vontatás bevezetése. Először a bejárás alapját képező tervművelettel (ma: tervdokumentáció) (4. ábra) kapcsolatos észrevételeket vitatták meg:

• „A terv nem vette figyelembe a MÁV állomás átalakítási terveit.
• A 0+00–10+00 szelvények közötti vonalvezetés nem tekinthető véglegesnek, mert csatlakoznia kell a nagyvasúti vágányok vonalvezetéséhez.
• A kérdéses vonalszakaszra új terveket kell készíteni, melyeket az állomás átalakítási eljárása során fognak ismét tárgyalni.”
• Ezután a bizottság lóvontatású vonattal beutazta a kisvasutat és megtekintette a bővítés területét (5. ábra) is. Fontosabb megállapítások:
• „A leendő műtárgyak helye nem volt meghatározható, ezért a Vasúti Főosztályhoz helyszínrajzot és listát kell majd ezekről beadni.
• A meglévő főág a 10+00 és a 35+00 szelvények között egyenes és csonkán végződik.
• A tervezett bővítés a 34-35 szelvények között keleti irányba fordul, majd az 50-52 szelvények között északra, a 81+00 szelvényben csonkán végződik.
• A teljes vonalra 5 kitérő vágányt és két leágazást terveztek.
• A tervezett feladás 1600 t/év, a leadás 3000 t/év.
• A motoros üzem engedélyezése érdekében a vontatójármű műszaki rendőri vizsgájának eredményét és a járművezető hatósági vezetői igazolványát be kell mutatni.
• Az engedélyes a Hortobágyi Állami Gazdaság, az építési engedély 1969. december 31-éig érvényes.”

A műszaki leírást átvizsgálva a tervezett vágányhálózat hossza 10 099 m. Ebben nincs benne a tíz csonkavágány hossza. Érdekesség, hogy a költségtervben 11 500 m 14 kg-os sín szerepel, ami a tervezett hossznak éppen a fele. Arra eddig nem találtam adatot, hogy a jóváhagyott tervből mi valósult meg.
A KPM I. Vasúti Főosztálya 1967. december 5-én 125.527/1967.I/6.A. számon kiadta a kisvasút bővítési engedélyét a folyó év október 26-án megtartott közigazgatási bejárás alapján.
„A lejárt üzemengedély hatályának kiterjesztése tárgyában a bizottság által tett javaslatot elfogadtam és a szóban lévő iparvasútnak hivatali elődöm által 23.433/1947.I.2. sz. alatt kiadott üzemengedélyének hatályát 1970. december 31-ig meghosszabbítom.
Miután megállapítást nyert, hogy az idézett számú okmány sem az engedélyesnél, sem az I. fokú hatóságoknál nem található fel, annak másolatát csatoltan azzal adom ki, hogy az abban foglalt és a kisvasútra vonatkozó engedélyezési, építési és üzemi feltételek csak a már meglévő hálózaton és csak lóvontatás esetén érvényesek.
A motorüzemnek a meglévő hálózaton való engedélyezésekor a jelen rendeletemmel kiadott építési engedély mellékletét képező közigazgatási bejárási jegyzőkönyvben foglalt előírások lépnek életbe.”
Ennek alapján indult be a motorüzem, és 1970-ben már a B-20 MIB kuli, későbbi nevén a Halastavi Csodabogár (5. ábra) vontatta a csilléket.
Arra vonatkozóan, hogy mi történt 1969 és 1982 között, eddig nem került elő megbízható adat.
1982-ben a Hortobágyi Állami Gazdaság elvégeztette a központi tavaknál fekvő kisvasút felújítását. Ekkor a feltöltőcsatorna bal oldalán futott a vágány első 800 m-es szakasza, és egy merőleges fahídon keresztezte a csatornát. Miután a Néphadsereg ragaszkodott a hídhoz, ezért a csatorna felett egy új hidat kellett építeni (6. ábra). A híd 30°-os szögben keresztezi a csatornát, mert a geometriai kötöttségek csak ezt tették lehetővé (7. ábra). A hidat a Magyar Néphadsereg építette meg. Csak így lehetett eljutni a 8-as gépházhoz. A 11-es halágy lehalászása érdekében ideiglenesen megmaradt a vágány folytatása. A korszerűsítés I. ütemének műszaki átadása 1982. december 1-jén volt.

A következő év elején tanulmány- és kiviteli terv készült a vasút felújítására. A korszerűsítési munka – a halászati idényt figyelembe véve – május 1-je és augusztus 31-e között folyhatott. Az anyagbeszerzés lassúsága miatt az állami gazdaság szerezte be a beépítendő anyagok egy részét: 3500 m3 bányakavicsot, 10 000 darab betéttuskót, 4000 darab hevedercsavart anyával, alátéttel és 50 darab hídfát. A pályaépítéshez a Magyar Néphadseregtől kért segítséget az állami gazdaság. A tényleges kivitelezést az MN apafai műszaki százada végezte. A szakipari munkákhoz a dolgozókat az állami gazdaság saját kivitelező üzeme adta, az irányítást a debreceni MÁV Igazgatóság – a debreceni Pft. Főnökség létszámából – biztosította.
A beépítendő anyagok csak részben érkeztek meg, ezért a munka később kezdődhetett meg. Július végére az ágyazati anyag már a helyén volt, a pálya fektetését a 8-as gépháztól augusztus 6-án meg kellett kezdeni. Ehhez a gazdaság biztosított egy mozdonyt (B-20 kuli). A 3-as és 4-es halágynál a partvédelmet a MÁV-nak kellett elkészítenie. Átadás-átvételi és használatba vételi eljárás a kisvasút-korszerűsítés II. üteméről 1983. december 16-án megtörtént.
A következő évben a 6-os gépháznál betonburkolat készült, hogy a közúti járművek ne nyomják szét a vágányt. Két kitérő áthelyezésével és a csatlakozó ívek szabályozásával kiépült egy körüljáró vágány és az akkori végállomás. (Ma Peter Scott megálló- és pihenőhely.)
Az átemelőszivattyúk (az ábrákon „gépház”) több tonna súlyú elemeit javításkor vagy felújításkor a kisvasúttal lehetett a helyszínre szállítani, ezért a kisvasút nyomvonalát meghatározta, hogy a gépházakhoz el kellett vezetni a vágányt (8. ábra).
A politikai események időnként „átvették az irányítást”, a kisvasút üzemeltetője és főleg tulajdonosa többször változott, ami nem segítette sem az üzemeltetést, sem a fenntartást, sőt a jogi helyzetet is bizonytalanná tette. Ez jelentősen befolyásolta a következő évtized eseményeit.

A 13.727/1990 számú üzemengedély lejárta miatt 1991. november 27-én helyszíni bejárást hirdetett a közlekedési hatóság. Másnap az engedélyt (2089-3/1991.) is kiadta. Ebben szerepelt egy újabb felülvizsgálat, amelyet 1992. június 18-ára hívtak össze. A bejárás alapján a partvédelem elégtelenségét állapították meg, vágányszabályozást, valamint a hídon a járófelület deszkacseréjét írták elő. A pályasebességet 5 km/h-ban korlátozták a javítások elvégzéséig.
A lejárt üzemengedély miatt 1994 júniusában a helyszíni ellenőrzés alapján kiadott ideiglenes engedély csak szeptember 1-jéig szólt, amíg elvégzik a teljes vágány- és kitérőszabályozást, a szükséges alj- és síncseréket, valamint pótolják a vágány végén a bakot.
A továbbhasználati engedélyt 6066-6/1994 számon adta ki a megyei közlekedési hatóság az 1982-ben és 1983-ban kiadott építési engedélyekre hivatkozva. A júniusi bejáráson felvett hiányosságok megszüntetése mellett csak teherforgalom üzemelhetett. Az engedély 1999. szeptember 30-áig volt érvényes.
Az 1998. májusi bejárás megállapította, hogy a korábban felvett hiányosságokat nem szüntették meg. Ennek alapján a kiadott határozatban a hatóság felvetette a hiánypótlás elmaradása esetén az üzemeltetés felfüggesztését is.
Ebben az időben vetődött fel a B-20 MIB vontató jármű (Kuli) típus- és üzem­engedélyének megkérése is. Ezt az üzemeltető a műszaki adatokkal megküldte a Közlekedési Főfelügyeletnek.
A Hortobágy-halastavi kisvasút üzem­engedélyének meghosszabbításához a felszólítást – hiánypótlási határidővel – a Hajdú-Bihar Megyei (HBM) Közlekedési Felügyelet Közúti-Vasúti Osztály (KVO) a Hortobágyi Halgazdaság Rt. részére 1999. december 6-ai dátummal kiadta.
Az érintett szervezetek 2001. május 30-án közös bejárást tartottak – Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Halgazdaság Rt., Zsuzsi Erdei Vasút (ZSEV) Kht. –, amelyen megállapították, hogy a kisvasút gazdasági célra biztonságosan üzemeltethető. Egyben jelezték a hatóság felé, hogy tervezik a turisztikai célú üzemeltetést (9. ábra).4

Tekintettel arra, hogy az új tulajdonos és üzemeltető a hatósági felhívásoknak nem tett eleget, ezért a HBM Közlekedési Felügyelet KVO 2001. november 27-ei határozatával az üzemengedélyt felfüggesztette.
A kisvasút tulajdonviszonyai 2002. március 26-án rendeződtek – ekkor a vagyonkezelő a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) lett. Ebben az évben a HNPI sikeresen pályázott és a Széchenyi Terv keretéből 100 M Ft-ot nyert a kisvasút felújítására és járműbeszerzésekre.