A cikk szerzője:

Sereg Tamás projektvezető
Közgép Zrt.

A Kerepesi úti „Százlábú” híd átépítése

A Kerepesi úti „Százlábú” híd kiemelt jelentőségű útvonalon helyezkedik el a főváros úthálózatában. Fontos szerepet tölt be a MÁV Zrt. infrastruktúrájában is, hiszen a Keleti pályaudvarból kivezető vágányok felett ível át. A felüljáró a vasutasoktól kapta a „százlábú” becenevet, mert a híd nem masszív pilléreken nyugszik, hanem számos karcsú oszlopból áll. Az 1925-ben épült HÉV-híd számos kisebb-nagyobb felújításon ment keresztül. A megnövekedett forgalmi igények miatt 1948-ban a régi HÉV-híd mellé egy kétnyílású vasbeton takaréküreges híd épült. Jelenlegi formáját 1973-ban nyerte el, amikor a HÉV-hidat kétsávos közúti híddá alakították át. Közel negyven év alatt mindkét híd állapota rendkívül leromlott, sem geometriai kialakításuk, sem pedig teherbírásuk nem felel meg a mai kor igényeinek, ezért elbontásuk időszerűvé vált. Az új átkelő tervezésénél fontos szempont volt a híd alatti vasúti űrszelvény magasságának növelése. Ennek érdekében elengedhetetlen volt az eredeti szerkezeti magasság csökkentése, így az új hídként egy alsópályás ortotróp pályaszerkezetű, rácsos ívfőtartós híd épült.

A beruházás adatai, szereplői

A beruházó a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. A híd tervezője a Főmterv Zrt. A mérnöki feladatokat a BKK Közút látja el. A közbeszerzési eljárásban győztesként kihirdetett KC-2013 Konzorciumot a Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt. vezeti, a konzorcium további tagja a Colas Hungária Zrt. A Közgép Zrt. feladata a régi vasbeton hidak elbontása, valamint az acélszerkezetű híd gyártása, szerelése és korrózióvédelme, az alépítmények, támfalak és csatlakozó útszakaszok kivitelezését a Colas Hungária Zrt. végzi.

Szervezés

Az első ütemben a régi HÉV-hidat bontották el, utána megkezdődött az új acélszerkezetű híd megépítése. Ehhez szükség volt a Kerepesi út északi oldalának teljes lezárására, ennek következtében a centrum felé vezető forgalmi sávok megszűntek, a közlekedés a déli hídfélre terelődött át.
A helyszíni munkák a közművek kiváltásával, átépítésével kezdődtek. A Keleti pályaudvarra érkező vágányok felett a Kerepesi úti „Százlábú” szolgáltatja a környék egyetlen áthidalási lehetőségét, emiatt több tucat közműszolgáltató vezeti itt a belváros felé haladó közműveit. A szokásos víz-, gáz- és elektromos alépítményeken kívül honvédségi, hírközlő, forgalomirányítási és választási kábelek is megtalálhatók a hídon. A híd alatti területen pedig a MÁV Zrt. vezeti a Keleti pályaudvar teljes elektromos és földgázellátó hálózatának vezetékeit, ahogyan számos hírközlő és biztosítóberendezés vonalát is, köztük az országos forgalomirányítási központ gerincvezetékeivel. A tender követelményei között szerepelt, hogy a kivitelezés ideje alatt a trolibusz-közlekedést folyamatosan biztosítani kell, ezért a Kerepesi úti troli felsővezeték-hálózatának átépítése is megvalósult.

1. ábra. A régi alulbordás lemezhíd bontása


A szükséges közműkiváltások után a bon­tási munkák megkezdéséhez szükség volt a vasúti felsővezeték-hálózat bizonyos mértékű átépítésére, valamint a vágányok feletti felsővezeték-szakaszok szigetelésére azért, hogy az egyes bontási fázisoknak megfelelően a feszültségmentesítést elvégezhessék. A Keleti pályaudvar az egyik legnagyobb hazai és nemzetközi forgalmat lebonyolító vasúti csomópont, ezért további fontos feltételként szerepelt a tenderben, hogy a bontás, illetve az új híd megépítése a vasúti forgalom lehető legkisebb mértékű zavarása mellett valósuljon meg; a híd alatt átvezetett hat vágány közül egyidejűleg csak egy vágányt zárhattak le.

2. ábra. A pillérek bontása darutartás mellett

Bontás

A kivitelezési munkálatok a vágányzáron kívül elvégezhető munkákkal kezdődtek. Ekkor bontották el az útburkolati rétegeket a vasbeton pályalemezig a híd teljes hosszán, valamint az északi és déli oldal közötti burkolt rézsűt teljes hosszban. A hatnyílású, alul bordás, vasbeton szerkezet elbontása már csak vágányzári időszakban történhetett meg. A szerkezet elbontásához vágányonként, illetve ütemenként hatnapos vágányzár állt rendelkezésre. A bontás alatt lévő nyíláson kívüli nyílásokban a vonatforgalom továbbra is zavartalanul működött.

A cikk folytatódik, lapozás:12345Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©