A cikk szerzője:

Erdei János híd és alépítményi szakértő
MÁV Zrt.

A kiskörei Tisza-híd 1889–2019

A Mátra térségében kitermelt nyersanyagoknak, valamint a salgótarjáni bánya- és iparvidék termékeinek fő szállítási iránya a Nagykunság volt, ahonnan mezőgazdasági termékek érkeztek az Északi-középhegységbe. A két terület közvetlen összeköttetésére és az áruforgalom lebonyolítására 1888–1890-ben Kisterenye és Kisújszállás között megépült a Mátrai Helyiérdekű Vasút, amely egyszersmind összekötötte a Hatvan–Miskolc és a Szajol–Debrecen közötti vasútvonalakat, azonkívül Pusztataskony és Kisköre között keresztezte a széles árterületű Tiszát.

A betonszerkezeten foltszerű átázások jelentek meg. Ezeken a helyeken a beton felhámlott, az acélbetét korróziója megindult.

5. ábra. Kisköre felőli út csatlakozás6. ábra. Vasúti pálya a bontáskor

A mederszerkezeten a közúti pályát keresztirányban, három, egymástól független vasbeton lemezből alakították ki (a vágánytengelyben 1, a vágány két oldalán pedig 1-1 elem).
A pályalemez nem volt szigetelve. A csapadék a sínek környezetében szabadon lefolyhatott, a beton oldalsó és alsó felületén betonkorróziót okozott, a vasbeton lemezt alátámasztó és a felépítmény leerősítését szolgáló másodlagos kereszttartók felső övén az acél korrózióját idézte elő.

7. ábra. A tönkrement régi fésűs dilatáció
A pályaszerkezet és a felszerkezet állapota, meg a felépítmény nem megfelelő leerősítése miatt vált szükségessé a híd teljes felújítása, valamint a teherbírás szempontjából kritikus másodlagos kereszttartók cseréje.
A mederszerkezetek közül a 2 db 46,80 m támaszközű szerkezetekben 60%-ban az 1906-ban épült híd acélanyaga található, vagyis a híd egyes elemeinek életkora meghaladja a 110 évet. A kiskörei Tisza-híd „gyenge” pontjai a mederszerkezetek. A korábbi beruházási terv programok tartalmazták a meder feletti szerkezetek átépítését, azonban a kérdés folyamatosan tolódott, mígnem kikerült a programból.

A felújítás tervezésének előzménye

Az 1993-ban a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) közreműködésével végzett III. fokú vizsgálat során [3] és próbaterheléskor a harmadik szerkezeten feszültség- és fáradásvizsgálati méréseket végeztek. A vizsgálat alapján a szerkezeten a megengedettnél nagyobb igénybevételt nem mértek.
Az MSc Kft. az 1997-ben elvégzett rendkívüli hídvizsgálatkor jelentős mértékű korróziós kárt tárt fel [4]. A korróziós károsodás okozta gyengített keresztmetszetek figyelembevételével a meglévő keresztaljak (másodlagos kereszttartók) közelítő statikai ellenőrzése is elkészült. A fáradásvizsgálat alapján az addig engedélyezett 180 kN-os vasúti tengelysúly csökkentése vált indokolttá. A vizsgálat alapján elkészült az ártéri hidak felújításának kiviteli, valamint a mederszerkezetek felújításának engedélyezési terve.
Az MSc Kft. által 2008-ban  a H.4./2000 A számú Utasítás (Utasítás a meglévő vasúti acélhidak teherbírásának és tartósságának megállapítására) szerint elvégzett számítás [5] miatt további korlátozás bevezetéséről döntöttek.
A híd állapotának romlása alapján szükségessé vált a felújítás tervezése, és fel­merült a forgalom elől történő kizárása.
A fentiekben leírt vizsgálatok és tervezések alapján ismételten dönteni kellett a híd további üzemeltetésével kapcsolatos beavatkozásról.
Ennek megfelelően a híd pályaszerkezetének felújítását, acél- és betonszerkezetek korrózióvédelmét, valamint a korróziós károsodás miatt az acélszerkezeti elemek cseréjét tervezték.
A mederhídon a közúti vasbeton pályalemez, a meglévő vasúti felépítmény és a másodlagos kereszttartók bontását, új másodlagos kereszttartók, továbbá új közúti vasbeton pályalemez, acélcsatornában elhelyezett rugalmas beágyazású vasúti pálya építését, a közúti és vasúti dilatációs szerkezetek bontását és új dilatációs készülékek beépítését tervezték.
Az ártéri szerkezeten a meglévő vasúti felépítmény bontását és a közúti pályaburkolat bontását, új, rugalmas beágyazású vasúti felépítmény kialakítását, valamint új közúti pályaburkolat megépítését tervezték. A kéttámaszú ártéri hídszerkezetek között a meglévő dilatáció bontását, új vízzáró dilatáció építését, új víznyelők gyártását vették tervbe.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Vasúti hidak a Debreceni Igazgatóság területén. Szerk.: Hajós Bence, Vörös József. Vasúti Hidak Alapítvány, 2003.
  • [2] Papp Tibor: Az épülő kiskörei Tisza-híd pályaszerkezete. Sínek Világa, 1958/1. szám.
  • [3] II. fokú hídvizsgálati jegyzőkönyv, 1993. BME.
  • [4] Rendkívüli hídvizsgálat, 1997. MSc Kft.
  • [5] Teherbírás-vizsgálat, 2008. MSc Kft.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2019 / 5. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©