A cikk szerzője:

Daczi László főmérnök
MÁV Zrt. PÜ. Pályalétesítményi Főosztály

A MAINLINE projekt ismertetése

A MAINLINE projekt egy európai uniós támogatású, UIC által vezetett projekt, melyben felkérésre a MÁV Zrt. is részt vesz. A projekt célja olyan módszerek és eszközök kifejlesztése, amelyek használatával egyes infrastruktúra-elemek teljes élettartama növelhető, másrészt egy életciklus-kiértékelő eszköz (LCAT számítógépes program) kidolgozása, mellyel életciklus-számítások végezhetők. A projekt hidak, bevágások, alagutak, támfalak, vágányok és kitérők infrastruktúra vagyoneszközökkel foglalkozik. Hároméves időtartama során a fenti témákkal kapcsolatban 22 szakmai és 10 belső, tehát összesen 32 dokumentumot dolgoz ki, a szakmai dokumentumokból még 5 hátra van. Írásunk vázlatosan mutatja be a projekt célját és eddigi eredményeit, figyelemfelhívás céljából. Ezek az eredmények, részben magyarul, a Pályavasúti honlapon megtalálhatók.


A dokumentum ismerteti a nemzetközi környezeti hatásértékelő szervezeteket (SETRA/UIC/LTU, SKM).
Az LCA egy szisztematikus eljárás a környezeti hatások azonosítására, mennyiségi meghatározására és kiértékelésére, egy termék, eljárás vagy tevékenység teljes életciklusa során. Figyelembe veszi az energia- és anyagfelhasználást, a környezetszennyezést (a nyersanyagbeszerzéstől a gyártáson át, a szállítást, használatot és leselejtezést/újrahasznosítást).
A CO2-kibocsátások kiválasztását, mint jellemző mutatót a jelenlegi projektben, a legtöbb vizsgálati eredmény igazolja. A globális felmelegedés az egész világot illetően megoldandó feladat – és így minden országra vonatkozik.
A különböző anyagokból és alrendszerekből származó hatásokat a globális felmelegedésre az 5. táblázatban írjuk le.
Ez igazolja, hogy a CO2-kibocsátást a jelenlegi projektben elsődleges muta­tó­nak választottuk. A CO2 magában fog­lal­ja az egyéb üvegházgázokból származó hatásokat, mint a metán (CH4) és nitro­gén-oxidok (N2O), a tartalom sokszoro­zó­dott a CO2-vé történő átalakulási tényezőkkel.


A vasúti karbantartási tevékenységekhez tartozó adatok elérhetők az InfraGuider és a Botniabanan projektekből.
A D5.2 foglalkozik még az egyéb fenntarthatósági mutatókkal, ezen belül a forgalomzavarások hatásával, a természetes források kimerülésével és a veszélyes anyagokkal.

D5.3 Ajánlások az életciklus-kiértékelő eszköz (LCAT) formátumára
Ez a dokumentum ajánlásokat tartalmaz az alábbiakra:

  • Közös paraméterek és hiányosságok a teljes élettartam-kezelés és környezeti hatás módszerek között;
  • Ajánlások a megfelelő paraméterekre az LCAT-hoz;
  • Ajánlás a lehetséges teljes élettartam gazdasági és környezet kiértékelési módszertanra az LCAT-hoz;
  • Ajánlások az LCAT formátumra.

A dokumentum tartalmaz egy hiányosságelemzést a D5.2 és D5.4 adatbevitelekből, hogy meghatározhassuk a teljes élettartam vagyoneszköz-kezelés és környezeti hatás módszerek közös paramétereit és hiányosságait.
A dokumentum áttekinti az ajánlásokat és a paramétereket, amelyeknek benne kell lenniük az LCAT-ban az infrastruktúra-menedzserek részére. Információkat tartalmaz az ajánlásokról a megfelelő LCAT paraméterekre, ajánlásokról az LCC és LCA komponensekre, valamint a meglévő IM módszerek jelenlegi helyzetéről.
A 7. fejezet négy lehetséges módszert mutat be az LCAT-hoz, amelyek a rendelkezésre álló LCC és LCA módszertanokon alapulnak. Ez a fejezet vizsgálja az egyes lehetőségek előnyeit és hátrányait. Ez eldönti a legmegfelelőbb teljes élettartam gazdasági és környezeti feladatok módszertanát az LCAT számára.
A következő fejezet összefoglalja az ajánlásokat az LCAT formátumára az előző fejezetekben bemutatott tanulmányok alapján.
Az ajánlások az LCAT-hoz, az IM-ek felmérésére alapozva az alábbiakban adjuk meg:

  • Általában az LCAT szabványokon, vagy nemzetközi szabványokon vagy EU-szabványokon kell alapulnia.
  • Az LCAT tartalmazza a felhasználói költséget. A leglényegesebb figyelembe veendő költség a felhasználói késés.
  • Ha lehetséges, az LCAT legyen képes elvégezni az érzékenységelemzéseket és a valószínűségi elemzéseket. Azonban van némi aggodalom az IM-ekkel kapcsolatban, hogy a rendelkezésre álló adatok mennyisége az ilyen elemzésekhez rövid távon nem megfelelő.
  • Az eredményeket az LCC elemzésekből be kell mutatni legalább az NPV (nettó jelen érték) szempontjából.
  • Az LCAT-nak be kell mutatnia a stratégiai és környezeti költség okozóit is.
  • A karbon/CO2 és a hulladék a legfontosabb környezeti teljesítménykritériumok, amelyeket figyelembe kell venni. Ez újra megerősítette a D5.2-ben rögzített megállapításokat. Egyéb figyelembe veendő kritérium a vízszennyezés (felszíni víz és talajvíz).

A függelék – Az LCC módszertanok kiértékelése az LCC módszertani folyamatok alapjának meghatározásához.
A függelék tartalmazza a VR (finn), DB és MÁV Zrt. válaszait és a felmérés összefoglalását.

D5.4 Javasolt LCAT módszertan

A dokumentumban megtalálható a meg­lévő szakirodalom és kézikönyvek jegyzéke, a kulcsfontosságú paraméterek meghatározása és a rendszer leírása az LCAT számára.
A meglévő szakirodalomban ismerteti a legfontosabb szabványok és útmutatók tartalmát.
A szoftverek és kapcsolódó kézikönyvek közül ismerteti a STAMP, VTISM, HídLCC, LCC kézikönyv az USA-ból, az InfraCalCC és Innotrack projektjelentéseket.
A kutatási projektek közül bemutatja a LIFECON, RAMS és LCC, SBRI és ETSI projekteket.
A kulcsfontosságú paraméterek meghatározásánál ismerteti az adatbevitelt a WP1, WP3 munkacsomagokból és a D5.1, D5.3 dokumentumokból.
A következő fejezet tartalmazza a rendszerleírást az LCAT-hoz, és azon belül a javasolt módszertant, funkcionalitást, adatbeviteli adatokat, az eredményeket az LCC és LCA elemzésekből.
A függelék: az irodalmi áttekintés összefoglalása; B függelék: az LCC eszközök üzemelési jellemzőinek kiértékelési táblázata; C függelék: jellemző híd alkotó­elemek; D függelék: megbízhatóság, rendelkezésre állás, karbantarthatóság és biztonság (RAMS).

18. ábra. Példa a nagysebességű mérővonatokra (balra: Iris 320, Franciaország; jobbra: Dr Yellow, Japán) (DAMILL)

D5.5 Prototípus életciklus-elemző eszköz (LCAT)

Négyféle vagyoneszközre készítik el: vágány, bevágás, híd és támfal. Eddig a be­vá­gásra és a vágányra készült el a prototípus. Ez vagyoneszközönként egy prog­ramként megírt Excel tábla sorozat. Az egyszerűség kedvéért választották az Ex­cel táblázatos megoldást. Betöltve a szá­mításhoz kért adatokat, a program el­végzi az életciklusköltség-számítást. A kitöltés nem egyszerű, műszaki és pénzügyi is­mereteket is kíván. Használata azonban a jelek szerint terjedni fog, mivel az életciklusköltség-számítás segíthet a beruházási, felújítási döntések meghozatalában, új típusú anyagok beépítésének eldöntésében. Életciklusköltség-számítással lehet például bizonyítani, hogy egyes termékek teljes életciklusköltsége (tervezés, gyártás, beépítés, karbantartás, felújítás, pályából kivétel és megsemmisítés) lehet olcsóbb, még ha a beszerzési költsége esetleg magasabb is, mint más termékeké.

Összefoglalás

A MAINLINE projekt eredményei még nem teljes körűek, a projekt szeptember 30-áig tart, és egyes dokumentumok el­készítési határideje szeptember.
Az elkészült dokumentumokat az érdeklődők az Intraneten a pályavasúti honlapon tekinthetik meg, angolul és részben magyarul, nem hivatalos fordításban.
Pályavasúti honlap/pályalétesítmények/Nemzetközi anyagok/Egyéb/MAINLINE projekt.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345678
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2014 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©