A cikk szerzője:

Madácsi Gábor osztályvezető
MÁV Zrt.

A MÁV Zrt. építészeti arculatának öröksége, fejlesztési irányai és jövőképe

Az arculat nem más, mint egy cég különböző megjelenési formáinak összessége. Legegyszerűbben úgy képzelhető el, mint egy kirakós játék. A puzzle egyes darabkái az arculati elemek, a kirakott kép pedig maga az egységes arculat, mindaz, amit a cég mutat magáról. Ez a kép akkor lesz tökéletes, ha összeillenek az egyes darabkái. Ha nincs egységes koncepció, nincsenek jól egymásba illeszthető elemek, az arculat nem lesz összefüggő, így a szolgáltatást igénybe vevők fejében, érzelmeiben sem alakul ki teljes bizalom a cég iránt. A jó arculat hozzátesz a céghez, segíti stratégiai üzenetének befogadását, támogatja marketingkommunikációját. Mindezek mellett egy arculat bizonyítványul szolgál a cég igényességéről, hozzáállásáról, megnyilvánulásáról.



2. számú vasútvonal felújítása

A Budapest–Esztergom vasútvonal  is euró­pai uniós forrásból, a NIF Zrt. bonyolításában valósulhatott meg. Az átfogó műszaki tartalmú projekt része volt a többi között három felvételi épület és környezetének felújítása. Az épületek külső és belső felújítása kapcsán a MÁV Zrt. építészeinek elvárása volt, hogy az épületeket műemléki igényességgel tervezzék meg és alakítsák ki (11. ábra).

A MÁV Zrt. építészeti arculatának jövőképe

Célunk a MÁV Zrt. épületei és a hozzájuk tartozó építmények építészeti minőségének megteremtése. Ennek egyik elengedhetetlen, szükséges alkotóeleme az egységes építészeti arculat kialakítása.
Meggyőződésünk, hogy a vasutak működtetéséhez szükséges épületek építészeti minősége és egységes építészeti arculata ma is jelentős szerepet játszik az ügyfelek vasúti szolgáltatásokkal való elégedettségének és a munkavállalók munkahelyi közérzetének megítélésében.
Ingatlanfenntartási tevékenység szempontjából kulcsfontosságú a működési területen minél nagyobb arányban alkalmazott azonos műszaki megoldás, építőanyag, termék, illetve berendezés.

Az építészeti arculat szintjei, elemei

Alapelvek, irányelvek

A megrendelő által készített tematikus alapelvek megfogalmazzák azokat az elveket, amelyek a tervezők számára iránymutatást adnak az arculat és a vasúti környezet szempontjából megfelelő műszaki megoldás, az alkalmazott építőanyag, termék, illetve berendezés kiválasztásához.

Műszaki minimumkövetelmények

A „minimumkövetelmények” minőségirányítási fogalom, amely a következőképpen definiálható: kinyilvánított igény vagy elvárás, amely általában magától értetődő vagy kötelező.
Ez arculat esetében azt jelenti, hogy az alapelveken túl meg kell határozni azokat a műszaki, illetve egyéb követelményeket és paramétereket, az adott műszaki megoldást, az alkalmazott építőanyagot, terméket, illetve berendezést, amelyek garantálhatják a kitűzött építészeti minőség elérését, illetve a hosszú távú gazdaságos üzemeltetést.

Mintatervek

A mintatervek valós vagy fiktív építészeti projektek elkészített teljes vagy részleges tervdokumentációi, amelyek a további tervezések során mintául szolgálhatnak a tervezők számára.

Típustervek, illetve típustervsorozatok

A típusterv olyan tervdokumentáció, amely a MÁV Zrt.-nél nagy számban előforduló azonos műszaki és arculati tervezési feladatokat igénylő helyzetekben alkalmazható. Típustervsorozat olyan típustervek sorozata, amelyek az adott helyszínek eltérő igényei ellenére is arculatilag egységes, műszakilag az alap típustervből „tovább építkező” jellegű tervek sorozata.

Termékkatalógusok

Amennyiben az arculati tervezés során konkrét termékek kerülnek kiválasztásra, amelyek megfelelnek az elvárásoknak, tematikus katalógusokba rendezhetők.

Gyártmánytervek

Gyártmánytervnek nevezzük az épület, építmény részét képező vagy annak környezetében lévő elemek, a beépítést megelőzően legyártandó szerkezetek, illetve berendezések gyártásához szükséges részlettartalmú, a gyártástechnológiát is figyelembe vevő részletterveket.
A gyártmányterv lehetővé teszi a termék bármely, arra alkalmas gyártó általi legyártását.
A tervek alapján tömeges beszerzés is elképzelhető. A raktározott eszközök egy konkrét kivitelezési munka során akár mint a megrendelő által biztosított anyag, termék építhetők be.

Építészeti arculati kézikönyvek és a hozzájuk tartozó tervdokumen­­tá­ciók kialakítása

Cél a MÁV Zrt.-t érintő tervezés során felhasználható új és részletes építészeti arculati kézikönyvek és a hozzájuk tartozó tervdokumentációk kialakítása.
Mivel az arculattervezés nem mennyiségi, hanem minőségi szolgáltatás, szakmailag megfelelő, általunk javasolt első lépés ötletpályázat kiírása lehetne, kiválasztott arculattervezési részfeladatokra.
Az ötletpályázat alapján kiválasztott meghatározott számú tervező között meghívásos közbeszerzési eljárás lebonyolítása lehetne a következő lépés.
A nyertes tervező a MÁV Zrt. szakmai felügyelete mellett elkészíthetné a kiadott tervezési program alapján az arculati munkarészeket, illetve keretszerződés formájában karbantarthatná és a folyamatosan jelentkező újabb igények alapján ki­bővíthetné azt egy meghatározott ideig.
Sajnos a fent leírt folyamat még nem kezdődött el. A nagy mennyiségű napi és azonnali, fontosabb feladatok a rendelkezésre álló kapacitások mellett eddig nem tették lehetővé ezt. Ebből eredően az éppen aktuális arculati munkarészek meghatározása, felületes kidolgozása az éppen aktuális projekt keretén belül az idő szorításában történik. Az elmúlt 5-6 évben megvalósult projektek esetében alkalmazott, egységesített arculati részletek a szervezetünk folyamatosan aktualizált Tervezési irányelvekben igyekszik szakmai­lag naprakészen tartani, azonban a tervezési munkák során nehéz feladat ezek maradéktalan betartatása. Ezen a helyzeten igen sokat segítene az arculati kézikönyvek, illetve egyéb szükséges, kapcsolódó tervdokumentációk kidolgozása.
A jelenlegi építészeti és fejlesztési igényeket megvizsgálva megállapítható, hogy az alább felsorolt esetekben javasolható típustervsorozatok létrehozása:

  • Újonnan építendő, kisméretű felvételi épületek:
    – Ígéretes típus lehet a Maglódi nyaraló megállóhely új épülete.
  • Felújítás előtt álló, különböző osztályba sorolt, eredetileg különböző típusterv­sorozatok alapján épült felvételi és üzemi épületek eltérő igényszintek kielégítésére:
    – Jó példák erre a korábban bemutatott 120a vonali épületek és a balatonszentgyörgyi vasútállomás felvételi épülete [6].
  • Üzemi épületek építése esetén.
  • Perontetők építése esetén.
  • Utasbeállók építése esetén:
    – Típusterv szándékkal készült vasbeton moduláris, variálható utasbeálló a Műszaki tervezés szervezet által megtervezett „Monorierdő” utasbeálló. Első példánya hamarosan elkészül Szemeretelep megállóhelyen, illetve reményeink szerint Monorierdő megállóhelyen (12. ábra).
    – Ígéretes típus lehet a kisméretű, nem moduláris „Nagylapos” vasbeton utas­beálló is, ezekkel, reményeink szerint, NIF-beruházások kapcsán már találkozhatunk más megállóhelyeken is (13. ábra).
  • Utasforgalmi bútorok esetén:
    – Jó példa lehet a Holland Vasutak által elkészíttetett variálható utas­bútorcsalád, illetve elhelyezési irányelv (14. ábra).
  • Egyéb szükséges építmény építése esetén.

12. ábra. „Monorierdő típusú” utasbeálló látványterve13. ábra. „Nagylapos típusú” utasbeálló

14. ábra. A Holland Vasutak utas­bú­tor­csa­lád­ja

Összegzés

Mivel vizuális világban élünk, ahol a látvány nagyban meghatározza döntéseinket, érthető, hogy az igényes és egységes vizuális arculat elengedhetetlen egy cég sikeréhez. A MÁV Zrt. esetében a vizuális arculatnak mindig is egyik lényeges része volt az építészeti arculat. Ennek megfelelően meggyőződésünk, hogy a vasutak működtetéséhez napjainkban is szükséges az épületek építészeti minősége és az egységes építészeti arculat, mert ez ma is jelentős szerepet játszik az ügyfelek vasúti szolgáltatásokkal való elégedettségének és a munkavállalók munkahelyi közérzetének megítélésében. A fentiek érdekében továbbra is célunk az új és részletes építészeti arculati kézikönyvek és a hozzájuk kapcsolódó tervdokumentációk kidolgozása a kapacitások nyújtotta lehetőségekhez igazodva.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234

Irodalomjegyzék

  • [1] Vörös Tibor: Vasúti építészet. Budapest, MÁV Zrt., 2009.
  • [2] Hartmann Erik: Vác állomás korszerűsítése (3. rész). A felvételi épület.
  • Sínek Világa, 2016/4.
  • [3] Madácsi Gábor: Magasépítményi beruházások a Budapest–Újszász–Szolnok vasútvonalon. Az egységes építészeti arculat. Sínek Világa, 2016/5.
  • [4] B. Terbe Erzsébet: Hipotézismentes rekonstrukció Békéscsabán (1. rész) A „régi” romantikus indóház.
  • Sínek Világa, 2017/2.
  • [5] Bánszky Szabolcs: Hipotézismentes rekonstrukció Békéscsabán (2. rész)
  • Az „új” felvételi épület felújítása.
  • Sínek Világa, 2017/2.
  • [6] Pálinkás Ferenc: A XIX. századi indóház újjászületése. A Déli Vasút utolsó I. osztályú felvételi épületének teljes rekonstrukciója. Sínek Világa, 2017/3.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2017 / 5. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©