Jelentős változásokat figyelhettünk meg a közúti közlekedési szokások terén is. A kerékpáros közlekedés mind a hivatásforgalomban, mind szabadidős tevékenységként elterjedt, és részaránya növekszik. Társadalmi igényként jelentkezik a fogyatékkal élők közlekedését segítő megoldások alkalmazása. Mindezek indokolják a műszaki szabályozásnak a védtelen közlekedők igényeit is figyelembe vevő, az akadálymentesítés követelményeit is érvényre juttató felülvizsgálatát.
Az UME hatályba lépése óta olyan jogszabályi változások (különösen az utak for­galomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet tekintetében) történtek, amelyek alapján az UME módosítása mindenképpen szükséges. A szintbeni közúti-vasúti kereszteződések jogi szabályozásának javasolt módosítása mellett pedig indokolt az UME műszaki felülvizsgálata és megújítására javaslat kidolgozása. Az alábbiakban az UME javasolt változásait és a jogszabály-módosításhoz igazodó új tartalmat ismertetjük.

A műszaki előírás témakörei

Az útügyi szabályozás területén a jogszabályok főleg a „mit” kérdésre adják meg a választ, míg az útügyi műszaki előírások a „hogyan”-t határozzák meg. A vasúti átjárók tekintetében a jogi szabályozás alapvetően a korábban említett 20/1984. (XII. 21.) KM rendeletben történik. Az ott (és a kapcsolódó egyéb jogszabályokban) rögzített előírások végrehajtásának kifejtését, részletezését és az alkalmazás megoldási javaslatait – amennyiben ez szükséges – tartalmazza az UME. Ennek megfelelően az UME szabályozó szerepe nem teljes körű, azt a jogszabályok kiegészítéseként, magyarázataként kell alkalmazni.
Az új UME javasolt felépítése, a szabályozással érintett témakörök csoportosítása a hatályos változathoz képest nem változik. Ugyanakkor az egyes témakörök tisztábban, áttekinthetőbben jelennek meg a műszaki előíráson belül.
Az UME fontosabb témakörei a következők:

• tervezés, engedélyezés, biztosítási mód megváltoztatásának eljárásai;
• szintbeni közúti-vasúti keresztezések kialakításának szabályozása;
• rálátási területek meghatározása;
• forgalomszabályozással, a közúti jelzések elhelyezésével kapcsolatos szabályok;
• gyalogosok, illetve kerékpárosok átvezetése a vasúti pályán;
• üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok.

A felsorolt témakörök egyben megfelelnek az UME fejezeteinek is.

1. Tervezés, engedélyezés, biztosítási mód megváltoztatása

A tervezéssel, engedélyezéssel foglalkozó fejezet tartalmazza a szintbeni közúti-vasúti keresztezések tervezésével és a tervvel szemben támasztott követelményekkel kapcsolatos előírásokat. A terv tartalmának részletes felsorolása a korábbiaktól eltérően a tervezetben az UME függelékébe került.
A tervezéssel kapcsolatos fejezet ismerteti a különböző hatósági eljárásokat, így újdonságként foglalkozik a szintbeni közúti-vasúti keresztezések biztosítási mód­jának, illetve biztonsági előírásainak megváltoztatásával, az újonnan létesített vagy átalakított létesítmények forgalomba helyezésének engedélyezésével, az ideiglenes szüneteltetés, valamint a nem használt szintbeni közúti-vasúti keresztezések megszüntetésének eljárásaival is.

2. Szintbeni közúti-vasúti keresztezések kialakítása

Ebbe a fejezetbe kerültek az egymást keresztező út- és vasúti pálya kialakítására vonatkozó előírások. Mivel a szintbeni közúti-vasúti keresztezések az út- és vasúthálózatnak olyan különleges területei, ahol mindkét pálya jellemzőit figyelembe kell venni, az UME mind az út, mind a vasúti pálya tekintetében részletezi azok speciális előírásait. Itt határozták meg azokat a paraméterértékeket, amelyek alkalmazása szükséges a keresztezések biztonságos járhatósága érdekében. Az UME – igazodva a 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú mellékleteként kiadott Országos Vasúti Szabályzatban (OVSZ I.) foglaltakhoz – továbbra is előírja, hogy a szintbeni közúti-vasúti keresztezésekben alkalmazandó függőleges lekerekítő ív sugara 50 m-nél kisebb nem lehet.
A szintbeni közúti-vasúti keresztezések közúti burkolatával és a keresztezés területének víztelenítésével kapcsolatos szabályozás érdemben nem változott. Ugyanakkor itt is rögzítették, hogy a vasúti gyalogos-átkelőhelyek, illetve a kerékpáros vasúti átjárók burkolatának tervezése során fokozott figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élők közlekedésére és az akadálymentesség követelményeinek teljesülésére.

3. Rálátási terület

A rálátási háromszögek/területek jogszabályi újradefiniálása (közeledési és elindulási terület bevezetése) következtében az UME-ban rögzített alkalmazási szabályokat is újra kellett gondolni. A közeledési rálátási terület definíciójából következik, hogy az kisebb, mint a jelenlegi szabályozásban szereplő teljes rálátási háromszög területe. A vasúti átjárókhoz és kerékpáros vasúti átjárókhoz, illetve a vasúti gyalogos-átkelőhelyekhez tartozó rálátási területek meghatározását és kimérésének módját is bemutatja a műszaki előírás tervezete.
Többvágányú vasúti pálya esetében a rá­látási területeket az adott vágányra meghatározott pályasebesség figyelembevételével külön-külön meg kell határozni. A szintbeni közúti-vasúti keresztezéshez tartozó rálátási területet a vágányonként meghatározott rálátási területek egyesített területe jelenti (1. ábra). A vasúti átjáró és a kerékpáros vasúti átjáró elindulási rálátási területének meghatározása a korábbi csökkentett rálátási háromszöggel azonos módon történik.

A jogszabályban egyszerűbb lett a rálátási területen lévő pontszerű vasúti üzemi létesítmények elhelyezhetőségének szabályozása. Ezek rálátást akadályozó hatásának vizsgálata kapcsán az UME tervezete a helyszíntől függő egyedi ellenőrzés elvégzését írja elő. Nem engedhető meg azon pontszerű akadályok megtartása a rá­látási területen, amelyek együttesen a szintbeni közúti-vasúti keresztezéshez közeledő vasúti jármű biztonságos észlelhetőségét gátolják.

4. Szintbeni közúti-vasúti keresztezések közúti forgalmának szabályozása

A jelenleg hatályos műszaki előírásban – az előírás kiadásának időszakára jellemzően – hangsúlyosan szerepeltek a vasúti átjárók biztonságának növelésével kapcsolatos szabályok. A módosított UME tervezetében a vasúti átjárók forgalmi rendje és biztonsági előírásai meghatározásának eszközrendszerét is hasonló súllyal fejtették ki. Szerkesztési újdonság, hogy az alkalmazható forgalomszabályozási eszközök pontokba szedve kerültek a tervezetbe. Ez a szerkezeti változás megkönnyíti az UME gyakorlati alkalmazhatóságát.
Az UME tervezete külön foglalkozik az emelt sebességű pályán lévő vasúti átjáróknál alkalmazandó (többlet) biztosítási szabályokkal és a vasúti átjáró szünetelése esetén szükséges teendőkkel.
A szintbeni közúti-vasúti keresztezések biztonságának növelése érdekében al­kal­maz­ható intézkedések is strukturáltan jelennek meg. Míg a jogszabály előírja, hogy mely körülmények fennállása esetén kell valamely biztosítási eszközt alkalmazni, addig az UME azt határozza meg, hogy mikor szükséges vizsgálni a jogszabályi előírásnál „szigorúbb”, magasabb biztonsági szintet képviselő biztosítási mód alkalmazásának indokoltságát. Az alkalmazásra felkínált biztonságnövelő eszközök skálája a burkolati jel létesítésétől a fénysorompó félsorompóval történő kiegészítéséig terjed.

Egyedi azonosító jelzés megjelenítése

A vasút-üzemeltetők tapasztalata szerint több baleset megelőzhető, illetve a balesetek kimenetele enyhíthető lenne, ha a vasúti átjáróban esetlegesen elakadó járműről időben értesítés érkezne a megfelelő szolgálati helyre. A helyszín azonosíthatósága érdekében a vasúti átjárót egyedi azonosítóval kell ellátni, amelyet minden vasúti átjáróban azonos elvek szerint kell elhelyezni. Az UME tervezete szerint az azonosító jelzésnek a fénysorompó jelző hátoldalára, annak hiányában a vasúti átjáró, kerékpáros vasúti átjáró előtt elhelyezett „Vasúti átjáró kezdete”, illetve „Két- vagy többvágányú vasúti átjáró kezdete” jelzőtáblák hátoldalára, vasúti gyalogos-átkelőhelynél a terelőkorlátra szerelt táblára kell kerülnie. Az azonosító jelzés formájára, a jelzésen elhelyezendő feliratokra vonatkozóan a munkabizottság külön dolgozott ki ajánlást.