Az infrastruktúra alrendszerre vonatkozó 1299/2014/EU rendelet legfontosabb paraméterei a vonalkialakítás, a vágányparaméterek, a kitérők és a műtárgyak, a vágány geometriai minősége és a vonatkiszolgálás helyhez kötött berendezéseinek összetevői, míg az átjárhatóságot biztosító rendszerelemek a sín, a leerősítések és az aljak. Az ÁME-k végrehajtása során megkülönbözteti a meglévő hagyományos vasútvonalak adottságait, és az átállásra a tagállamok által készített nemzeti terv alapján kerül sor.
OVSZ I.: Alapvető keretszabályozásként meghatározza a vasúti építmények és járművek létesítése, valamint használata során betartandó műszaki és üzemeltetési követelményeket hagyományos vasúti rendszert alapul véve, valamennyi kapcsolódó alrendszer tekintetében rögzíti a közreműködő személyekre és szervezetekre vonatkozó előírásokat. Az alrendszereket hasonló felépítésű külön fejezetek tartalmazzák, melyekben esetenként ismétlődik több, a kapcsolódó szakmai utasításokban is szereplő előírás, amely szükségtelenné teszi az ÁME-kre jellemző hivatkozásokat, ugyanakkor növeli a szabályzat terjedelmét. Szintén külön fejezet foglalkozik az egyszerűsített pályakorszerűsítés és az egyszerűsített forgalmi szolgálat alkalmazásának feltételeivel. Az OVSZ kezelését megkönnyítik a fogalommeghatározások és a vasúti forgalom biztonságával összefüggő munkakörök, illetve szakmák felsorolásai. A kölcsönös átjárhatóság követelményrendszerének a hazai transzeurópai vonalakon való érvényesülését az OVSZ-t 4. számú mellékletként kiadó jogszabály biztosítja, mely előírja a rendszerelemek alkalmazhatóságának kritériumait, az alrendszerek hitelesítésére, ellenőrzésére jogosult szervezetek működésének feltételeit. A jogszabály további mellékletei az ÁME-knek megfelelően rögzítik a hagyományos vasúti rendszer összetevőit, a betartandó rendszerkövetelményeket az egyes alrendszerekre vonatkozóan.
Az összehasonlítás eredményeként említhető tartalmi különbözőségeket az ÁME-k struktúrájának megfelelően részletesen elvégeztük, ismertetésükre terjedelmi korlátok miatt itt nincs mód. Általánosságban viszont megállapítható, hogy az OVSZ I. 1. fejezete az infrastruktúra ÁME-kkel ellentétes előírást alapvetően nem tartalmaz, sőt egyes paraméterértékei esetenként szigorúbbak, mint annak határértékei. Megállapítható az is, hogy az OVSZ I. a vasúti pálya fejezetben az ÁME-knél részletesebben tárgyalja az állomások és a csomópontok tervezését, a pályaépítés, karbantartás, pályafelügyelet kérdéskörét, és külön alfejezet rögzíti a hidak létesítésének, üzemeltetésének feltételeit. Ugyancsak tartalmi többlet az OVSZ-ben a vasút keresztezése és megközelítése alfejezet, valamint a vasúti rakodó-, járműmozgató, mérlegelő- és egyéb kiszolgálóberendezések előírásait magába foglaló alfejezet. Ezek a létesítmények valamilyen módon kapcsolódnak a közforgalmú vagy saját használatú vasúti pályákhoz, mint az infrastruktúra-alrendszer legfontosabb eleméhez, ennek ellenére a vonatkozó ÁME-k még hivatkozás szintjén sem említik azokat.

• Az infrastruktúrára, az energiára, az ellenőrző-irányító és jelzőberendezésekre vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírások felülvizsgálata alapján megállapítható továbbá, hogy a mellék­letekben szereplő különleges esetek között a MÁV vonalhálózata tekintetében egyetlen alapvető paraméter sem szerepel, amelyre hazánk derogációt kért volna, így valamennyi előírást a nemzeti végrehajtási tervnek megfelelően kell alkalmazni.

Tervezés

A vasúti létesítmények megvalósításának/karbantartásának alapját képező, különböző funkciót betöltő tervek a tervezési folyamat eredményei, azok szerepét, hatását is több szempontból érdemes vizsgálni. Általánosságban elmondható, hogy a tervdokumentációk elkészítésének személyi, tárgyi és szakmai feltételei adottak azzal együtt is, hogy egyes szabályozások nem korszerűek, és a tervezéskor egyszerre több előírást kell figyelembe venni. A tervek szakmai, tartalmi minősége azonban esetenként kifogásolható, egyebek között az alábbiak miatt is. A különböző módszerrel és minőségben elvégzett geotechnikai feltárások eredményei korlátozottan alkalmasak a hatékony alépítményjavítási megoldás megtervezésére, amihez hozzájárul az a hibás gyakorlat is, hogy nem kérik ki, vagy nem veszik figyelembe a javítási technológia meghatározásakor a felújítandó vonalszakaszra vonatkozó üzemeltetői észrevételeket, javaslatokat. A tervek esetleges hiányosságainak feltárására is hivatott tanúsítások a hatályos előírásokat veszik figyelembe, míg a hatósági jóváhagyások inkább az eljárási kérdésekre koncentrálnak.
A közbeszerzési pályázati kiírás mellékletét képező ajánlati dokumentációnak az eljárás jellegéből adódóan tartalmi kötöttségei vannak. A tenderterv – amely tartalmában szinte megegyezik az ajánlati tervvel – a tárgyalások, koordinációk hivatkozási alapja, mégsem veszik kellő súllyal figyelembe.
A kiviteli tervet a közbeszerzési eljárás nyertese készíti vagy készítteti el, így tartalmára hatást gyakorolhat, ebből következően – figyelemmel arra is, hogy az üzemeltetőnek általában kevés ideje marad a tervek érdemi véleményezésére – az egyes technológiai vagy szerkezeti megoldások csak az érintettek egyetértése esetén szolgálják a hosszabb távú üzemeltetés érde­keit. Ha a vágányzár kötöttsége miatt az általában feszített ütemű kivitelezés közben szükségessé válik a kiviteli tervek esetleges módosítása, annak szakmai egyeztetése korlátozottan lehetséges.
Az üzemeltető által is záradékoltatott megvalósulási tervek többnyire megegyeznek a kiviteli tervvel, tehát nem feltétlenül felelnek meg mindenben a tényleges állapotnak.
Összességében megállapítható, hogy a tervek akkor töltik be minél hatékonyabban funkciójukat, ha a közreműködők kölcsönösen törekszenek a felismert hiányosságok kiküszöbölésére.

Előkészítés

A tervezett munkák előkészítési fázisa több szempontból hatással lehet a megvalósítandó létesítmény minőségére. A források jóváhagyásának tényleges időpontja, a versenyeztetés időtartama, az esetleges jogorvoslati eljárás elhúzódása csökkentheti a rendelkezésre álló, szakmai és időjárási okok miatt egyébként is szezonális kivitelezési időszakot.
A kényszerítő körülmények miatt ezen időszakon kívül végzett munkák nemcsak a minőség rovására mennek, de a következményként szükségessé váló többlet- vagy utómunkák szakmailag, gazdasági­lag, vágányzárilag sem kívánatosak.
A versenyeztetési eljárásban nyertes kivitelező személyi, tárgyi, szakmai adottságai, az általa felhasznált felépítményi anyagok, szerkezetek és technológia, valamint a már említett vágányzári adottságok alapvetően befolyásolhatják a vágánykorszerűsítés minőségét.
Az előkészítő tevékenység különösen használt anyagok beépítése esetén nagyon fontos. Az újrafelhasználásra tervezett anyagok, szerkezetek minősítésének célja azok beépíthetőségének, illetve javíthatóságának megállapítása. Ennek elmaradása, vagy csak részleges elvégzése, a szükséges szerkezeti előkészítés hiánya, a közvetlen diszponálás és a kivitelező szakmai-technológiai adottságai döntően befolyásolják a vágányfelújítás minőségét. A használt vágányok felépítményi anyagainak beépítése esetén az üzemeltetőnek is lehetősége van minősítésre, melyet saját hatáskörben 300 vfm minősítendő pályahosszig tehet meg. 300 vfm minősítendő pályahossz felett a kikerülő használt anyagok minősítését egy az üzemeltető által megbízott minősítő szervezet végzi. A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a sínek telepi felújítása rendkívül fontos, mert azok javítása a beépítés után megfelelő minőségben már nem végezhető el. Már ebben a fázisban célszerű az üzemeltetővel – mint az előzményeket leginkább ismerő szervezettel – való jó együttműködés, a jogos vagy jobbító szándékú javaslatok figyelembevétele.

Kivitelezés

Nem kérdés, hogy a kivitelezés minősége befolyásolja leginkább az átépített pálya várható élettartamát, ezért az itt nyert tapasztalatok feltárása nélkülözhetetlen a hiányosságok kiküszöbölése céljából. A vissznyereményi anyagok újrafelhasználhatósága szempontjából nagyon fontos a bontott anyagok szakszerű, szabályos szállítása és tárolása. A vágánymezők másodfekvésbe történő közvetlen beépítése logisztikailag ugyan előnyös, de több hátránya is lehet: korlátozottan végezhető, vagy rosszabb esetben elmarad az alépítmény és a felépítményi anyagok, szerkezetek javítása, továbbá a kivitelező adottságainak, technológiájának megfelelően történik a régi vágány bontása, illetve az anyagok beépítése, amely esetenként többletmunkákat eredményezhet.
A többnyire új anyagok beépítésével végzett fővonali vágánykorszerűsítések minősége, a vágány kezdeti állapota – kü­lö­nösen EU-s források felhasználása esetén – az emelt szintű karbantartás követelménye miatt még hatványozottabban fontos. Ebben az esetben még lényegesebb az előző tényezők/fázisok szerepe, hiszen a kivitelező a már említett adottságai mellett is jóváhagyott tervek alapján, az előkészítési folyamat eredményei és a vágányzári előírások figyelembevételével végzi munkáját.