Üzemeltetés

Az átépítést követő üzemeltetés kezdeti szakasza szintén meghatározó a vasúti pálya élettartama szempontjából. Az ideiglenes forgalomba helyezés és a műszaki átadás közötti időszakban a pályafelügyelet az üzemeltető, míg a szükségessé váló karbantartási munkák elvégzése a kivitelező feladata. Az utóbbi munkafolyamat befejezéséig az átvételi méréseknek meg kell történniük, és ha nincs forgalombiztonságot érintő hiányosság, a karbantartási kötelezettség átadható az üzemeltetőnek. A kivitelezési munkákat lezáró eljárásokon megállapított és közös jegyzőkönyvekben rögzített hiányosságok határidőben történő megszüntetése szintén feltétele a legjobb kezdeti állapot elérésének.

Egy átépítés tapasztalatai

Az alábbiakban bemutatjuk a 100-as vasútvonal átépített szakaszain keresztül (Szajol kiz.–Püspökladány bez.) a forgalomba helyezés utáni gyakorlati tapasztalatokat. A témával kapcsolatban A Szajol–Püspökladány vonalszakasz korszerűsítése 2011 és 2015 között, az üzemeltető szemszögéből címmel a Sínek Világa 2016/3. számában megjelent Szabó István és Fülöp Zoltán cikke, amelyben a beruházást ismertették.
A vonalszakaszon a vasúti pálya, a vasúti műtárgy, a vasúti felsővezeték átépítése és az utak építési munkáinak elvégzése, valamint a Szolnok–Debrecen vasútvonal fejlesztése a KÖZOP-2.1.0-07-2008-0005 azonosító jelű projekt részeként valósult meg.
Az átépítést követő jótállási időszakban nem várt problémák merültek fel mind a fel-, mind az alépítmény szerkezeti elemeiben, amelyeket az üzemeltetői pályafelügyelet tárt föl. A hibák részletes feltérképezése és a garanciális javítások megfelelő minőségben történő elkészítése az Üzemeltető és a Kivitelező közös feladata és érdeke.

Kitérők

Az átépített szakaszok Karbantartási kézikönyve szerint a kitérőkön a beépítést követő 3–6 hónapon belül meg kell történnie az első köszörülésnek. A köszörülés Fegyvernek-Örményes, Kisújszállás és Püspökladány állomások esetében az előírt időben megtörtént, míg Törökszentmiklós és Karcag állomásokon 12–36 hó­nap közötti időszakban köszörülték meg a kitérőket (az egyik hibás alkatrész az 1. ábrán látható).

Az 1. táblázatban a kitérőkön kialakult HC (sínfej-hajszálrepedés) hibák száma látható (2016. őszi állapot). Bár a kitérők szerkezeti elemeinek előírtak szerinti (3–6 hónap) köszörülése bizonyítottan kedvező hatású, a táblázatból az is kiderül, hogy ebben az esetben mind az adott állomásokon lévő hibás kitérők számossága, mind a hibák mértéke független az első köszörülés időpontjától.

A Gördülési-érintkezési fáradásos sínhibák vizsgálatára, nyilvántartására és kezelésére vonatkozó szabályozás szerinti C2-es fáradásos típusú hibák esetén (20 db kitérő) a szükséges köszörüléseket a gyártó a jótállási időszakban elvégezte, azonban a kisebb mértékű hibák súlyosbodásának elkerülése érdekében ütemezni kell az összes problémás kitérőalkatrész köszörülését. Mindezek mellett célszerű lenne a kitérők karbantartási ütemét felülvizsgálni, hogy a beavatkozások gyakorisága a terheléssel szorosabb összefüggésbe kerüljön.