A mérések célja és eredményei

A sárvári Rába-hídon pályaméréseket hajtottunk végre azzal a céllal, hogy meghatározzuk a két sínszálnak, valamint a híd hossztartóinak hőmérséklet-változásból bekövetkező hosszirányú elmozdulásait a két hídfőn létesített fix pontokhoz képest.
A két sínszál talpának a szélébe egy-egy pontot ütöttünk a hídfő felett, és ezeknek a mozgását határoztuk meg. Mértük továbbá a hossztartók végének és a hídfőn létesített fix pontok egymástól való távolságát. A méréseket digitális tolómérővel végeztük. RailTemp Mo40LC típusú digitális hőmérővel mértük a bal sínszál hőmérsékletét, valamint a híd kezdőpont felőli végénél az egyik rácsrúd hőmérsékletét az árnyékos oldalon.

A híd hossztartói végkeresztmetszetének és a vizsgált sínkeresztmetszeteknek a 2016. január 22-én mért pozícióját – leolvasási adatot – tekintettük relatív nulla helyzetnek, és ehhez képest számítottuk a további időpontokban bekövetkező elmozdulásokat. Az egyes mérési időpontokban mért sín- és hossztartó-végkeresztmetszet elmozdulásait a híd Sárvár felőli végénél az 1. táblázat, az Ostffyasszonyfa felőli végénél a 2. táblázat, a mért sín-, hídszerkezet- és levegő-hőmérsékleteket a 3. táblázat tartalmazza. A mérési adatokat grafikusan a 3. és a 4. ábra szemlélteti. A sín dilatációs mozgásainál pozitív előjellel tüntettük fel azokat a mérési eredményeket, amikor a sínkeresztmetszet a folyómedertől távolodva mozdult, és negatív előjellel, amikor a folyó sodorvonala felé közeledett.
Az 1. és a 2. táblázat tájékoztató jelleggel feltünteti a hossztartó végkeresztmetszetének a
           Δl = α·l·ΔT                        (1.)
összefüggésből számított elmozdulását, ami egy konzol szabad végének az ellenállásoktól mentes elmozdulását jelenti. A képletben lévő mennyiségek:
Δl [mm]: hosszváltozás,
α = 1,2·10-5 1/°C: lineáris hőtágulási együttható,
l [mm]:    a híd dilatáló hossza,
ΔT [°C]: a híd mért hőmérsékletének változása.
A 2016. január 22-én mért hídhőmérsékletet tekintettük referenciának és ehhez képest számítottuk a híd hőmérséklet-változását. A nyári méréseket napsütéses időben végeztük, amikor a rácsrúd másik oldalát közvetlenül érte a nap. A nyáron mért és a számított hosszirányú elmozdulás között jelentős, mintegy 10-30%-os eltérés adódik, ami nagy valószínűséggel abból ered, hogy a hossz- és a kereszttartókat, valamint az északi oldali főtartók alsó részét a napsugárzás közvetlenül nem éri, a folyó fölött kialakuló kisebb légáramlatok pedig hűtik a hídszerkezet alsó részét.