A cikk szerzője:

Dr. habil. Fischer Szabolcs egyetemi docens
SZE

A vasúti zúzottkövek aprózódásvizsgálata egyedi laboratóriumi módszerrel

A cikk egy 2014. évi, „A vasúti zúzottkövek aprózódásvizsgálata egyedi fárasztógépes laboratóriumi módszerrel” című kutatás-fejlesztési munka eredményeit foglalja össze. A téma aktualitását a vonatkozó hazai szabályozásban az elmúlt években bekövetkezett változások, szigorítások adták, ennek következtében mindössze néhányra csökkent azoknak az anyagnyerő helyeknek a száma, amelyek a hazai viszonylatban nagy sebességre tervezett vasúti pályákhoz ágyazati kőanyagot szolgáltathatnak. A kutatás egyik fő célja az ágyazati kőanyagot érő igénybevételek szimulálása laboratóriumi körülmények között, amelynek alapján az ágyazattal szembeni követelmények is objektív alapokon elemezhetők. A kutatásban öt különböző Los Angeles aprózódási ellenállású és Micro-Deval kopási ellenállású andezit anyagú vasúti zúzottkő terméket vizsgáltunk a valóságos pályában lévő igénybevételeket jobban modellező laboratóriumi pulzátoros fárasztással (az alkalmazott terhelési paramétereket a nemzetközi gyakorlatban elfogadott dinamikus igénybevétel-kalkulációval határoztuk meg). Mértük a zúzottkő termékek szemmegoszlását a fárasztás előtt, valamint azt követően is. A mérési eredményeket felhasználva kalkuláltuk a zúzottkövek aprózódását a hazai és a nemzetközi szakirodalomban publikált módszerekkel. Összefüggéseket kerestünk az aprózódási és kopási ellenállásértékek, továbbá a laboratóriumi vizsgálatoknál mért aprózódási értékek között. A magyarországi és más vasúttársaságoknál az ágyazatrostálásra vonatkozó alkalmazott mérőszámok segítségével rostálási ciklusidőket kíséreltünk meg számítani a vizsgált öt vasúti zúzottkő termék alkalmazása esetén, hangsúlyozva a modell korlátait. Végezetül ajánlásokat fogalmaztunk meg az egyedi laboratóriumi aprózódásvizsgálatunk akár szélesebb körű alkalmazására.

 

A vizsgálatnál alkalmazott paraméterek

Zúzottkő ágyazati anyagok 

A Colas Északkő Kft.-től 2014. október 15-én 500-500 kg mennyiségű vasúti zúzottkő ágyazati anyagot kaptunk 30-50 kg-os zsákos „kiszerelésben” a laboratóriumi vizsgálatokhoz. Nem az volt a célunk, hogy a különböző típusú zúzottköveket egyenként minősítsük, hanem a vizsgálatuk eredményeiből általános következtetéseket szerettünk volna levonni. Emiatt nem nevesítjük a minták származási helyeit, a megnevezésük jelen cikkben kódszámokkal azonosított, ötféle típusú zúzottkőminta lesz.
Mind az öt zúzottkő ágyazati minta an­dezitanyagú, a jelenlegi szabályozástól el­térő pályasebességekre engedélyezett minőségű, illetve volt olyan, amely tudatosan az előírt határértékeken kívüli volt. (Ez utóbbiak jelenleg nem kerülnek vasúti ágyazati kőként forgalomba, azok előállítására a kísérlet kedvéért került sor.)
A laboratóriumi vizsgálataink előtt 80-100 kg-nyi mennyiségű mintát rostáltunk, az értékek alapján meghatároztuk az adott anyag szemmegoszlását. Minden esetben a fárasztási vizsgálathoz használt anyagot rostáltuk (természetesen a fárasztás után is ugyanezt a mintát rostáltuk).
Terjedelmi korlátok miatt a fárasztás előtti szemmegoszlási görbéket külön nem közöljük. A későbbiekben bemutatott alsó és felső szemmegoszlási határgörbék az MSZ EN 13450:2003 szabványban [10] meghatározott A típusú, 31,5/50 mm-es zúzottkőhöz tartoznak.
A zúzottkőminták [11, 12] szabványok szerinti kőzetmechanikai vizsgálatait a Colas Északkő Kft. szolgáltatta részünkre, az eredményeket a 2. táblázatban közöljük.

A Thermopan XPS lapok és a 10 cm vastag homokréteg alkotta rétegszerkezet statikus tárcsás teherbírás értéke 

Statikus tárcsás teherbírásmérést (E2) végeztünk a 20 cm vastag Austrotherm Ther­mo­pan XPS lapok és a felette elhelyezett 10 cm vastag homokréteg alkotta rétegszerkezeten. A két mérésből a második terhelési ciklusban kialakult s2 süllyedés átlaga 3,306 mm lett. Ebből az E2=67,5/s2 kifejezés segítségével 20,42 MPa érték adódott.
Minden laboratóriumi vizsgálatnál ezzel a teherbírású (rugalmasságú) alapréteggel dolgoztunk. 

A pulzátoros vizsgálat terhelési értékei 

A pulzátoros fárasztásos vizsgálat során az alábbi terhelési paramétereket alkalmaztuk:

  • D = 300 mm-es acél körtárcsa,
  • a terhelőlemez acélanyagú, felülete 460 × 420 mm, A = 193.200 mm2,
  • Fmin = 20 kN,
  • Fmax = 120,74 kN, felfelé kerekítve: 121 kN,
  • m = 3 × 106 ismétlődési ciklus,
  • f = 7 Hz,
  • szinuszos terhelés. 

Fmax értékének számítása 

Aterhelőlemez = 460 × 420 = 193.200 mm2,
Afél keresztalj felfekvése = 800 × 200 = 160.000 mm2,
p1 = Aterhelőlemez/Afél keresztalj felfekvése = 1,2075,
Fstat,kerék = 112,5 kN,
p2 = 0,4 (a keresztalj felett álló kerék­teherből a keresztaljon ébredő reakcióerő a kerékteher kb. 40%-a),
p3 = 1,111 (5/9-es osztás az 1/2 helyett a vétlen külpontosság miatt),
p4 = 2,0 (dinamikus szorzó nagy biztonsággal felvéve),
Fmax = Fstat,kerék × p1 × p2 × p3 × p4 = 112,5 × 1,2075 × 0,4 × 1,111 × 2,0 = 120,74 kN~121,0 kN. 

A p4 szorzótényező kalkulációja és jelentése: 

p4 = 1 + t × s,
t = 3 számításba vétele (99,7%-os statisztikai megbízhatóság a Zimmermann–Eisenmann-módszer alapján),
s = n × ϕ,
ϕ = 1 + (V–60)/140,

  • amennyiben n = 0,3 (közepes alépítményi és/vagy vágányállapot), V = 75,4 km/h,
  • amennyiben n = 0,2 (jó alépítményi és/vagy vágányállapot), V = 153 km/h,
  • amennyiben n = 0,1 (nagyon jó alépítményi és/vagy vágányállapot), V>200 km/h. 

A vizsgálatnál alkalmazott nagy nyomóképességű geotextília paraméterei 

A pulzátoros fárasztásos vizsgálatnál Via­con GEO PP TC 1200 geotextíliát alkalmaztunk. A geotextíliát Kárpáti László, a Viacon Hungary Kft. főmérnöke biztosította számunkra, amit utólag is nagyon köszönünk. A geotextília paramétereit a 3. táblázatban közöljük.


A 3 × 106 fárasztási ciklus előtt és után mért szemmegoszlási görbéket az 5–6. ábrán közöljük.
Terjedelmi okok miatt példaként csak az 517-es számú zúzottkőmintát mutatjuk be a fárasztás után az aprózódott szemcsékkel (7. ábra).

5. ábra: Szemmegoszlási diagram a fárasztás előtt és után (511-es, 514-es és 517-es zúzottkő- minta)

6. ábra: Szemmegoszlási diagram a fárasztás előtt és után (521-es és 522-es zúzottkő- minta)

A laboratóriumi mérési eredmények értékelése

Az előzőekben bemutatott zúzottkő-aprózódást jellemző paramétereket és az ágyazatrostálás szükségességét jelző mérőszámokat kikalkuláltuk, azok a 4. táblázatban közölt értékek szerint alakultak.


A 4. táblázatban ezeken kívül a d<22,4 mm, a d<0,5 mm, a d<0,063 mm és a d60/d10, valamint a [14]-es irodalomban ismertetett M és λ paraméterek számított értékeit is feltüntettük.
Megjegyzés: az FE jelölés jelentése fárasztás előtt, az FU jelölésé pedig fárasztás után.
A 4. táblázatban feltüntetett aprózódási paramétereket a zúzottkőminták LARB (%), MDERB (%), valamint „LARB (%) + MDERB (%)” mért és képzett (kalkulált) kőzetmechanikai paramétereinek függvényében több grafikonon ábrázoltuk, a terjedelmi korlátok miatt egy grafikont teszünk közzé (8. ábra).

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] MÁV: A 102345/1995 PHMSZ előírás 4. számú módosítása, 2010.
  • [2] MÁV: A 102345/1995 PHMSZ előírás 3. számú módosítása, 2008.
  • [3] Cseh Zoltán: Kőanyagellátás kockázatai (hazai bányák esetén). Közúti Üzemeltetési és Fenntartási Napok, Sopron, 2013.
  • [4] Lichtberger, B.: Track compendium. Eurailpress Tetzlaff-Hestra GmbH & Co. KG, Hamburg, 2005, 634 o.
  • [5] Indraratna, B., Salim, W., Rujikiatkamjorn, C.: Advanced rail geotechnology – Ballasted track. CRC Press Taylor & Francis Group, London (ISBN 978-0-415-66957-3), 2011, 409 o.
  • [6] Gaitskell, P., Shahin, M. A.: Use of digital imaging for gradation and breakage of railway ballast. Australian Geomechanics, 48, 2013, 81–88. o.
  • [7] Plasser: Interner Forschungsbericht der Fa. Plasser S1 / 1998, Eindringversuche des Stopfaggregates von einer 09-16 und einer 07-32 Stopfmaschine in Schotterbett.
  • [8] Arangie, P. B. D.: The influence of ballast fouling on the resilient behaviour of the ballast pavement layer. 6th International Heavy Haul Railway Conference, Kapstadt, 1997.
  • [9] Fischer, Sz.: A vasúti zúzottkő ágyazat alá beépített georácsok vágánygeometriát stabilizáló hatásának vizsgálata. PhD-disszertáció, Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Infrastrukturális Rendszerek Modellezése és Fejlesztése Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola, Győr, 2012, 148 o.
  • [10] MSZ EN 13450:2003: Kőanyaghalmazok vasúti ágyazathoz.
  • [11] MSZ EN 1097-2: Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata, 2. rész: Az aprózódással szembeni ellenállás meghatározása, 2010.
  • [12] MSZ EN 1097-1: Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata, 1. rész: A kopásállóság vizsgálata (mikro-Deval), 2012.
  • [13] viaconhungary.hu
  • [14] Gálos, M., Kárpáti, L., Szekeres, D.: Ágyazati kőanyagok. A kutatás eredményei (2. rész). Sínek Világa, 2011, 1. szám, 6–13. o.
  • [15] Douglas, S. C.: Ballast Qualityand Breakdown during Tamping, AREMA, 2013.
  • [16] Horvát, F., Major, Z.: Átmeneti sza­kasz kialakítása ágyazatragasztással, eltérő függőleges merevségű pálya­szakaszok csatlakozásánál, Sínek Világa, 2013, 1. szám, 6–12. o.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©