A cikk szerzője:

Dávid András létesítményi főmérnök
Magyar Építő Zrt.

Puszpán János igazgató
MÁV Zrt.

Budapest Nyugati pályaudvar (1. rész) – A csarnokszerkezet felújítása

A Nyugati pályaudvar megépülésekor, 1846-ban a világ ötödik legnagyobb pályaudvara volt. A szakma és a közönség egyaránt csodálta. Nem véletlen, hogy az átadását követő években Vinzenz Rein bécsi építészt is megihlette a román kori bazilikát idéző csarnok, amit Budapest más nevezetességeivel együtt rajzban és színezett rézmetszeten örökített meg. Óriási szerencse, hogy ránk maradt a rajz, mivel a kiegyezést követő fejlődés miatt csakhamar szűknek bizonyult az eredeti csarnok, és útjában állt a Nagykörút építésének, ezért egy részét le kellett bontani, a megmaradó rész fölé új csarnokot emeltek, és ezt követően a teljes indóházat elbontották.

Történeti áttekintés

Az első állomásépület az indóház

1846-ban épült ki az ország első vasútvonala, Pest és Vác között, pesti kiinduló állomása a mai Nyugati pályaudvar helyén eredetileg álló pesti indóház volt, amelynek épületét a vasútvonallal egy időben, 1846. július 15-én adták át (1. ábra). Az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni, így rövid időn belül szűknek bizonyult. Időközben elkészült a Nagykörút rendezési terve, amely szerint a kiépítendő széles főútnak útjában állt az indóház.

1. ábra. Vinzenz Reim: A pályaudvar Pesten (1851)
2. ábra. A régi és az új csarnok 1877-ben3. ábra. Az új pályaudvar vasszerkezetének építése
A világvároshoz illő új pályaudvar

A pesti indóház csarnoka köré/fölé felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régit. Közben a vasúti forgalom zavartalanul működött (2. és 3. ábra). Az új pályaudvar terveit az osztrák August W. De Serres építész, csarnokszerkezetét a párizsi Gustave Eiffel cég készítette. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított a világ negyedik legnagyobb csarnokszerkezeteként. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg, és rövid időn belül birtokba vették az utazók és a főváros lakói (4. és 5. ábra).

4. ábra. A birtokba vett új csarnok 1880 körül
5. ábra. Villamosközlekedés a pályaudvarhoz (1887)
A II. világháború következményei

Az ezt követő időszak változásairól csak kevés feljegyzés maradt ránk. Nagy változást hozott a pályaudvar életében a trianoni békeszerződés, amikor a megcsonkított ország vasútvonalai miatt csökkent a forgalom, és a vágányokon mozdulatlanul veszteglő tehervagonokban, a „földönfutó város”-ban az elszakított területekről menekültek és kitelepítettek ezrei laktak éveken keresztül.

A cikk folytatódik, lapozás:1234Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2022 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©