A cikk szerzője:

Tóth Péter
MÁV Zrt. PÜF

Foglaltságérzékelés és vonatbefolyásolás vasúti hidakon

A vasúti hidakkal, illetve a vasúti biztosítóberendezésekkel foglalkozó szakemberek viszonylag kevés ponton „érintkeznek” egymással. Míg a klasszikus „pályásoknak” és „biztbereseknek” számos határterületi témájuk van (szigetelt sínillesztések, kitérők, sínkamrában futó és síngerincre rögzített kábelek, újabban keresztaljra rögzített ETCS-balízok stb.), addig alig-alig akad olyan terület, ahol a hidász és biztosítóberendezési kollégák „találkozhatnak”. A hídon átvezetett vasúti pályán azonban sok esetben biztosítóberendezés is van, azaz egy állomási vagy vonali biztosítóberendezés része is egyben. Sőt olyan eset is előfordul, amikor magának a hídon zajló közúti és vasúti forgalomnak a biztosítása a biztosítóberendezés feladata. Cikkünk célja azoknak a vasúti hidaknak és a rájuk telepített biztosítóberendezéseknek a bemutatása, amelyek valamilyen szempontból kuriózumnak számítanak.

 

A hidak és az ETCS…

Nem is gondolnánk, hogy az ETCS-szel a hidász és a biztberes kollégák újabb határfelületet kaptak: az ETCS (Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) a pálya-jármű kapcsolatát fix pontokon biztosító, a vágánytengelyben elhelyezett balízok – információátvitel szempontjából – „nem kifejezetten kedvelik” az acélszerkezetű hidakat.

5. ábra. A kiskörei Tisza-híd Domino kezelőkészüléke6. ábra. A Domino kezelőkészülék részlete
A balíz ugyanis úgy működik, hogy amikor a jármű a balíz fölé érkezik (annak ún. kapcsolati zónájába), akkor a jár­mű­antenna a balíz vezetőiben áramot indukál, ezzel biztosítva a balíz számára a működéshez szükséges villamos energiát. Így a balíz is létrehoz egy mágneses mezőt, amelyet a járműantenna érzékel.
Erre az energia- és információátadásra lehetnek zavaró (elnyelő) hatással a balíz környezetében elhelyezkedő nagy kiterjedésű fémes tömegek. Egy híd mindenképpen ilyen fémes tömegnek minősül, ezért a vonatnak még a híd előtt időben értesülnie kell arról, hogy a balízátvitelt ki kell kapcsolni. Ennek az információnak a továbbítására egy önálló – kifejezetten a hidak miatt kidolgozott – pálya-jármű információcsomag (packet 67) szolgál, amelyet természetesen még a híd előtt telepített balízokba kell programozni. Ebben az információcsomagban megadható – akár több szakaszra is – a nagy fémes tömegek száma, hossza, azaz a balízos információátvitelből kizárt körzet (7., 8. ábra).

7. ábra. Ansaldo balíz keresztaljra rögzítve8. ábra. Siemens S21 balíz UBH–3 tartóra

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©