A cikk szerzője:

Kenderesi Irén Híd és Alépítményi Szakértő
MÁV Zrt Pécsi TK Pályalétesítményi Osztály

Magyarországi kisvasutak (1. rész) Kaszói erdei vasút

Belső-Somogy legnagyobb összefüggő erdőtömbje, a kaszói lápvidék, nagyon sokáig nem rendelkezett feltáró úthálózattal sem. A kisvasút őse a két világháború között épült, összekötötte a somogyszobi vasútállomást, valamint a kaszópuszta-bördeci erdőrészt. Kezdetben lóvontatással, majd a negyvenes évektől gőzmozdonnyal szállították a fát. A kaszói erdőségben folyamatosan használható utak ekkor még nem voltak, fakitermelés, illetve fuvarozás csak az időjárás függvényében történhetett a siralmas útviszonyok miatt. A kisvasút viszont esőben, hóban egyaránt használhatónak bizonyult.

 

1. ábra. Kaszó címere
Kaszópuszta 1994 óta a Kaszó nevet viseli, címere az 1. ábrán látható. A Szenta–Kaszópuszta közötti erdei vasút – melynek nyomvonalrajzát a 2. ábrán mutatjuk be – működési engedélyét a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium az egyesített közigazgatási és műtanrendőri eljárás után 1955. június 2-án adta meg. A szállítás ebben az időben egy C50-es típusú dízelmozdonnyal történt. 1955/56 telén megépült a kaszópusztai végállomáson két mozdony befogadására alkalmas mozdonyszín. 1957. július 15-én a kaszópusztai erdő területén tomboló forgószél hatalmas pusztítást okozott: 40 000 m3 fát döntött ki, mely az erdészet egész évi termelésének a kétszeresét jelentette. A faanyag tönkremenetelét elkerülendő, egy év alatt kellett gondoskodni a kitermelésről és elszállításról.

2. ábra. A Szenta–Kaszó állami erdei vasút átnézeti vázrajza (Grafika: Tőgl Tibor)
Az erdészet a szállítási feladat megoldására 3 km hosszú szárnyvonalat épített ki a csillagpusztai erdőterületen. A vasútüzem munkába állított még egy gőzmozdonyt, és ezzel egy év alatt 18 000 m3 faanyagot szállított le a szentai rakodóra.
A megnövekedett erdészeti munkásszállítások és helyi utazási igények miatt 1961-ben bekapcsolták az erdei vasutat a korlátozott közforgalmú személyszállításba. Az erdei vasút a MÁV-val kötött menetkedvezményi egyezség tagja lett.
Az erdőgazdaság műhelyében házilag megépítettek egy személyszállító kocsit és beszereztek még egy C50-es mozdonyt. 1961. május 17-én indult meg a személyszállítás Szenta MÁV állomás és Kaszópuszta (3. ábra) között. Az erdészettel szomszédos Böhönyei Állami Gazdaság az egyik telephelyét be akarta kapcsolni a kisvasúti szállításba, ezért 1963-ban kérte a vasútvonal meghosszabbítását a rinyai erdőrész végponttól Nagyrinya pusztáig, amelyet a hatóságok engedélyeztek. Az Állami Gazdaság által biztosított pénzből a kaszói erdészet házilagos kivitelezésében ez az 1,8 km vonalhosszabbítás el is készült, amelyen zömmel terményeket, műtrágyát és talajjavító anyagokat szállítottak. Ebben az időben az erdei vasútnak már 3 db C50-es mozdonya és 41 db-os egységes teherkocsiparkja volt. 1962 és 1966 között a Szenta–Kaszó közötti 8 km-es szakaszon – amelyen a személyszállítás is zajlik – a fa keresztaljakat nagyobb teherbírású betonaljakra cserélték. 1964. március 11–14. között a hirtelen hóolvadás és a nagy esőzés következtében keletkezett ár elmosta a töltés egy szakaszát és a vasút egyik hídját. 1955–1975-ig a kisvasút 225 000 m3 fát, 65 000 t egyéb anyagot, valamint 300 000 utast szállított.

3. ábra. Kaszó állomás (Fotó: Szakács István)
Idővel a vasút jelentősége a faanyag szállításában egyre csökkent. A talaj fokozatos kiszáradása következtében lehetővé vált a feltáró úthálózat kialakítása. A vasút szerepét a növekvő közúti forgalom vette át. 1970-ben az Állami Gazdaság felbomlása után a rinyai vonalszakaszt elbontották, helyén erdészeti feltáró út létesült. A szentai végállomásnál időközben felépült egy fafeldolgozó üzem, melynek belső faanyagmozgatását vasúton végezték. A vasútüzem jelenlegi feladata a személyszállítás, ezen belül is a Klub Kaszó Kft. vendégeinek és különböző kirándulócsoportoknak a szállítása. Ehhez nyitott és zárt kocsik állnak rendelkezésre. 1997-ben a Honvédelmi Minisztérium a Kaszó Erdőgazdaság Rt.-től megvásárolta a Resiczán 1954-ben gyártott és 1984-ben Szászrégenben (Reghin) felújított szertartályos gőzmozdonyt, amelyet 1997. december 22-én – a honvédség kérésére – Hofi Géza Karácsony névre keresztelt, és 1998. április 16-án helyezték üzembe (4. ábra).

4. ábra. Karácsony mozdony (Fotó: Szakács István)
A mozdony tengelynyomása nagyobb volt, mint a meglevő pálya teherbírása, ezért a pályát meg kellett erősíteni. A vonal már nagyrészt átépült erősebb felépítményűre, kivéve Szenta előtt, ahol még 1 km
hosszban az eredeti vágányok vannak.
Az ide kikészített, beépítésre váró sínszálakat sajnálatos módon ellopták. Jelenleg kizárólag személyszállítással foglalkozik az erdei vasút két C50-es dízelmozdonnyal, két nyitott (5. ábra) és egy zárt személyvagonnal, egy motoros, valamint egy kézi hajtánnyal.

5. ábra. Nyitott személyvagon (Fotó: Szakács István)
A kisvasút a 8 km hosszú Szenta–Kaszó közötti pályán (6. ábra) hétköznaponként közlekedik, 15 km/h sebességgel.

6. ábra. A Szenta–Kaszó vasúti pálya (Fotó: Szakács István)

Az egyes vasútvonalak ismertetése:

1. sz. vonal: Szenta–Kaszói elágazás
2. sz. vonal: Kaszói elágazás–Kaszó

A vonalak szelvényezett hossza: összesen 7201,00 vfm. A vonalon jelentősebb nagyságú műtárgy nem épült. A vasútvonal követi a terep esésviszonyait. Víztelenítő árkok a bevágásos szakaszokon vannak. Az áramló vizek átbocsátására több kisebb átmérőjű csőáteresz szolgál.

A cikk folytatódik, lapozás:1
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2013 / 3. számában.
A lapszám PDF dokumentumként való letöltéséhez kattintson ide!
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©