A rendszerváltástól napjainkig

Mivel a Szobra futó vonalat pénz hiányában nem újították fel, nem volt közvetlen átrakási lehetőség a nagyvasútra. Ezért ismét jelentkezett a régi gond, a személyforgalom csak a kirándulókra korlátozódott, ami a vasút eltartásához kevés. A turistaforgalom most sem tudta fenntartani a vasutat, ami talán Nagybörzsöny elzártságának, megközelítési nehézségeinek tudható be. A forgalom 1992-ben ismét leállt.
A leállítás után komoly társadalmi igény mutatkozott a kisvasút újraindítására. Berki Zoltán kezdeményezésére megalakult a Nagybörzsöny–Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány. Az üzem újbóli megindí­tá­sától a kisvasút tulajdonosa, az Ipoly Erdő Rt. azonban elzárkózott; 1998 márciusában átadta a kisvasút tulajdonjogát Nagybörzsöny Község Önkormányzatának. Úgy tűnt, hamarosan újraindulhat a vasút, ám a pénz ekkor még hiányzott. A forráshiánnyal küzdő kisközség önkormányzata nem tudta előteremteni a vasút felújításához szükséges több mil­lió forintot, ezért az érdekeltek kormányzati támoga­tásért kezdtek lob­bizni. A próbálkozást és a folyamatos pályázatírást 2002-re siker koronázta: ekkorra lett meg a pálya és a járművek felújításához szükséges pénz. A munkákat 2002 tavaszán kezdték meg. Elsőként az 1999-es árvízben megrongálódott kisirtási hidakat építették át, majd talpfa- és síncserékkel folytatódott a munka. A forgalom 2002 augusztusában indult meg [3].
Az azóta eltelt időben bebizonyo­so­dott, hogy a küz­delem nem volt hiábavaló, év­ről évre egyre többen szálltak fel a kisvasút szerelvényeire (4. ábra).

Mivel a pálya felújítása során csak a legkritikusabb részeken avatkoztak be komolyabban, szükségessé vált a meglévő 9 kg/fm tömegű felépítmény lecserélése. A 2000-es évek közepén a Nagybörzsöny–Kisirtás szakasz egy 900 m hosszú része épült át, majd 2011-ben egészen Kisirtásig haladtak a munkákkal. Egy sikeres pályázatot követően 2014-re a teljes vonal átépítése befejeződött, ezzel meg­teremtődtek a biztonságos közlekedés feltételei. Az átépítés után nagyrészt használt i jelű sínek kerültek a pályába, a kitérők pedig c rendszerűek lettek. A nagybörzsönyi telephely átépítése 2015-re fejeződött be. Itt is megújultak a vágányok, peron épült, és a járművek védelme érdekében három vágányt tetővel láttak el. A bejárat előtt kör alakú hajtánypályán próbálhatják ki ügyességüket a vállalkozó kedvűek.
A pályafelújításon kívül a mozdonyokat és személykocsikat is felújították, a királyréti kisvasút műhelyében pedig két új fedett személykocsi épült Jah sorozatú teherkocsik alvázának felhasználásával. Ez a típus megegyezik a Királyréten és Szobon is közlekedő járművekkel.

Műszaki adatok

A vonal jelenlegi hossza a Nagybörzsöny szélén található telephelytől Nagyirtásig 7,805 km. A szelvényezés a vonal építésének megfelelően a márianosztrai kőbányától indul, és Nagyirtáson át Nagybörzsöny felé növekszik (5. ábra). A nagybörzsönyi telephelyen hét vágány van (6. ábra). A járművek tárolására egy vágányt befogadó nagy járműtároló és egy egyvágányú kis mozdonyszín szolgál. Három további vágány fölé faszerkezetű előtetőt építettek. Vonattalálkozásra és körüljárásra a két végállomáson kívül a Kisirtás közelében lévő forgalmi kitérőben van lehetőség.