A vonalon a legnagyobb emelkedő 39,2‰, a legkisebb ívsugár 40 m. A felépítmény nagyrészt 23,6 kg/fm tömegű i jelű sínekből áll, amelyeket nyílt lemezes leerősítés rögzít az egymástól 70 cm-re elhelyezkedő talpfákhoz vagy G76 jelű betonaljakhoz. A 9 m hosszú síneket a lengő illesztéseknél négylyukú szöghevederek rögzítik egymáshoz. Nagyobb folyómétersúlyú sín az útátjárók környezetében és a Kisirtás állomáshoz csatlakozó részeken található. Az útátjárók vezetősínes kialakításúak, burkolatuk nincs (7. ábra). A kisebb sugarú ívekben a belső sínszál mellett vezetősíneket alkalmaztak. A kitérők c rendszerűek, azonban a telephelyen még megmaradt néhány 9 kg/fm-es rendszerű kitérő is a hozzá csatlakozó vágányokkal.

A vonalon négy faszerkezetű híd van, ezek nyílása 3 és 6 m közötti (8. ábra). A legnagyobb műtárgy Kisirtás közelében található, ez a Hosszú-völgyi-patakot hidalja át 6 m nyílással. A többi műtárgy nagyrészt 0,5–1,0 m nyílású nyílt áteresz, de több kisebb csőáteresz is fellelhető (9. ábra). Nagybörzsönyben és Nagyirtáson esőbeálló szolgálja az utasok védelmét.

A kisvasúton az engedélyezett legnagyobb sebesség 15 km/h, a maximális ten­gelyterhelés 9 t. A vonalon biztosítóberendezés nincs.
A Kisirtás–Nagyirtás szakaszon található Tolmács-hegyi csúcsfordító 1999 óta műszaki emlék, az utolsó ilyen megmaradt hazai ipartörténeti ereklye.

Összegzés

Az újranyitás után eltelt több mint egy évtized bebizonyította, hogy a vasútra a kirándulók körében valóban nagy szükség van. A szerelvények jelenleg április elejétől november elejéig hétvégenként közlekednek, de a nyári hónapokban pénteki napokon is indítanak három pár járatot a két végállomás között. Jó időben gyakran előfordul, hogy a zsúfoltság miatt mentesítővonat indítására is igény van.
A vasút fejlődésének újabb lendületet adhat, hogy hamarosan a Nagyirtás–Márianosztra szakasz visszaépítésével ismét összekapcsolódik a szobi és nagybörzsönyi kisvasút. A 6,9 km-es összekötő szakasz újjáépítésére hatszázmillió forintnyi uniós támogatást nyertek el az érdekeltek, a járművekre és a kiszolgáló létesítményekre pedig az Ipoly Erdő Zrt. saját forrásokat használ fel. A kivitelezést az Ipoly Völgye Kisvasút Konzorcium 2015. április végén megkezdte, a munkálatokkal várhatóan az ősszel végeznek. A menetrend szerinti üzem a terv szerint 2016 tavaszán indulhat meg.