A cikk szerzője:

Strak-Takács Orsolya építész vezető tervező
MÁV Zrt.

Tóth Zoltán okleveles építészmérnök
Ideocsoport Kft.

Megújuló állomásépületek (3. rész) – A karcagi vasútállomás rekonstrukciója

A karcagi állomás 1857-ben épült a Tiszavidéki Vasúttársaság középkategóriás méretű felvételi épületeinek egyik jellegzetes darabjaként. A II. világháború után a díszeitől nagyban megfosztott, lecsupaszított állomásépületet 1988-ban felújították, az eltelt idő alatt ám az épület állaga ismét leromlott. A MÁV Zrt. 2012-ben elhatározta, hogy saját erőforrásból korszerűsíti az utasforgalmi területeket, az elhasználódott épületszerkezeti elemeket felújítja, az állomási környezetet rendezi. A munkálatok során megújultak a vizesblokkok, elkészült az épület komplett akadálymentesítése, az utaskiszolgálás és a vasutas dolgozók munkahelyének modernizálása is.

„…Az eredeti épületek közül, melyeket a Tiszavidéki Vasút a későbbi Jász-Nagykun-Szolnok megye területén emelt, a karcagi állomás a legjelentősebb, amely a II. világháború végéig építészetileg változatlan formában maradt meg. 1945 után a felújítások sajnos megfosztották ornamentikájától és az ajtó, ablakszerkezeteket is részben átalakították. A karcagi állomás a Tiszavidéki Vasút középkategóriás felvételi épületeinek egyik legtipikusabb darabja. A középkategórián belül a kisebb méretű, egyszerűbb kialakítású, romantikus stílusúnak tekinthető épületek közé tartozik…”
Cseh Géza (Műemlékvédelem, 1992/1, 42–43. o.)
A Tiszavidéki Vasúttársaság 1856 és 1880 között összesen 37 felvételi épületet és 17 megállóhelyet épített.
A társaság építészei az indóházak megvalósítására hat változatban dolgoztak ki szabványterveket, amelyeket az utasforgalom és a forgalmi személyzet helyigénye alapján méreteztek. A tervezőkre az angol romantika volt hatással, melynek stílus­jegyei tisztán az elsőrendű, nagyvárosi pályaudvarok (Debrecen, Arad, Nagyvárad, Kassa) indóházainál és a más állomásokon is telepített, faszerkezetű vágánycsarnokoknál voltak megfigyelhetők, közülük sajnos egyetlenegy sem maradt fenn. A romantikus stílusjegyek felhasználásával alakították ki az ezeknél kisebb állomásaik felvételi épületeit is, jól kihasználva a tömegtagolás és az alkalmazott nyílásritmus épületméretekhez illeszthető előnyeit.

1. kép. Korabeli képeslap az épületről
A karcagi állomás 1857-ben épült meg, mint a társaság középkategóriás méretű felvételi épületeinek egy jellegzetes darabja (1. kép). Vele megegyező III. rendű indóház megtalálható még a vonal többi állomásán, Forró-Encsen, Biharkeresztesen (volt Mezőkeresztes) és Sápon. A bécsi székhelyű vasúttársaság ugyan jelentős szerepet vállalt az alföldi mezőgazdasági termények szállításában, a mezővárosok utasainak kiszolgálásában, mégis állandó nehézségekkel küzdött és számos kritika is érte. Ezért 1880-ban szerződés született a társaság és az általa üzemeltetett vonalak államosításáról.

A cikk folytatódik, lapozás:123Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2019 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©