A cikk szerzője:

Tóth Axel Roland osztályvezető
MÁV Zrt.

Nagyfolyami vasúti hidak alépítményei (3. rész) – A Tisza-hidak alépítményi hibáinak helyreállítása

Az első részben a nagyfolyami hidak jellemző alépítményi hibáit, illetve meghibásodásait ismertette a szerző. A meghibásodások vizsgálata, javításuk tervezése, illetve a megfelelő műszaki tartalom megválasztása szempontjából elengedhetetlen a már eddig elvégzett beavatkozások összefoglalása, értékelése és közreadása. Ebből a célból az OSZZSD V. Infrastruktúra és Jármű Bizottság 2015. évi, Alépítmény és műtárgyak témájú szakértői értekezletére készített információs anyag alapján összeállított cikksoro­zat második része a Duna-hidak 110–140 éves, míg ez a harmadik rész a Tisza-hidak 110–130 éves alépítményi szerkezetein a közelmúltban elvégzett beavatkozások leírását, a tapasztalatok összefoglalását tartalmazza.


Az alépítmények állapota

Az átépítést megelőző hídvizsgálat alépítményekkel kapcsolatos megállapításai:

  • Alapkárosodásra, az alapozás elégtelen teherbírásából származó elmozdulásra utaló jeleket a felülvizsgálat során nem tapasztaltak.
  • A hídfőkön és a pilléreken – a korabeli betonozási technológiából következően – a munkahézagok magasságában repedések láthatók. Ezeken túlmenően számos helyen látható betonhiba, repedés, folyamatos átázásra utaló mészkiválás. (15. ábra)
  • A vizsgálat megállapítása szerint a hibák szakszerű javítása, majd a felületvédelmi munkák elvégzése eseten az alépítmények alkalmasak a növelt sebességből (160 km/h) származó többletterhek viselésére.

A híd stratégiai helyzetéből és a várható forgalmi követelményekből következően az indító- és fékezőerőt az aktuális Eurocode előírások szerinti értékkel kellett figyelembe venni. Ez az érték a korábbi szabályzatok szerinti értéknek több mint kétszeresére adódott, emiatt az alépítmények erre az előírásra nem voltak megfeleltethetőek: vagy a fékezőerő átrendezésére, vagy a támaszok erősítésére volt szükség.
A fékezőerő átrendezése a hídnál nem jelentett volna megoldást, illetve nem lett volna célszerű, mert

  • az erő hídfőkre történő kivezetése az ártéri szerkezetek széttagolt volta miatt a szokásos megoldással nem volt kezelhető;
  • az ártéri szerkezetek alépítményei mindenképpen erősítést igényeltek.

A mederhíd esetében a legkonstruktívabb megoldás egy parti pillér (a facölöpökön álló jobb parti pillér) erősítése volt, így a mederben álló középpillér és a bal parti pillér (jelentős) erősítésére nem volt szükség.

Alépítményi munkák, saruátrendezés

A fékezőerőre elvégzett ellenőrzés eredményeit figyelembe véve a saruelrendezést az alábbiak szerint módosította a Főmterv Zrt., a műtárgy szakági tervezője:

  • a mederhíd fix saruját, figyelembe véve, hogy a parti pillérek erősítése mind technológiai, mind környezetvédelmi okokból kedvezőbb, át kellett helyezni a jobb parti mederpillérre;
  • a jobb ártéri szerkezetek saruelrendezését nem módosították;
  • a bal parti ártéri szerkezet fix saruját át­helyezték a parti pillérre a dilatációs mozgások csökkentése érdekében.


Alépítmények felújítása

  • Még az átalakítási munkák előtt egységesen elvégezték a málló betonrészek eltávolítását és pótlását, a repedt és/vagy málló kövek cseréjét, a kövek közti hiányos vagy repedt habarcsrészek pótlását.
  • A vágánytengelyek széthúzása miatt a sarugerendák hosszát valamennyi alépítményen meg kellett növelni, ami annak konzolos túlnyúlását eredményezte.
  • Hasonló okból, valamint a mederhíd felszerkezetcseréje miatt a falazatok fejgerendáját is átépítették, kiszélesítették.
  • A felmenőfalazatokat fagy- és kopásálló kövekkel burkolták a terepszint alatti 50 cm-től minimum a legnagyobb vízszintig (a burkolatot rozsdamentes csapokkal rögzítették a pillérekhez).
  • Azoknál a pilléreknél, amelyeknél a felújítás munkagödör-kiemeléssel járt, a kimosódások elkerülése érdekében a pillérek körül RENO matrac terítést alkalmaztak.

Alépítmények megerősítése

  • Hídfők (mozgó saruval): Az alapteste­ket megtámasztó facölöpöket az új felszerkezet viselésére statikailag nem tudták figyelembe venni, mert azok hossza, állapota nem volt ismert. Emiatt a hídfő alaptestét 4,00 m-rel megszélesítették, együttdolgoztatva azt a meglévő alaptesttel (16. ábra). Az új alaptest vastagsága 2,50 m, igazodva a meglévő alaptestmagassághoz. A hídfőt 3 db új, 1,50 × 1,00 m keresztmetszetű vasbeton oszlop erősíti (17–19. ábra).

16. ábra. A hídfők megerősí­tési terve

17. ábra. A bal parti hídfő megbontása a megerősítéshez

20. ábra. Az ártéri pillérek meg­­erő­sítési terve

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2017 / 5. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©