A cikk szerzője:

Nyiszter Tamás projektvezető
Dömper Kft.

Bata András projektvezető-helyettes
Dömper Kft.

Székesfehérvár vasútállomás átépítése

Székesfehérvár állomás Magyarország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja. Az állo­más a Budapest–Nagykanizsa–Murakeresztúr vasútvonalon, az V. sz. nemzetközi korridoron fekszik. A Budapest–Nagykanizsa–Murakeresztúr vonalból Székesfehérvár állomáson ágazik ki a Székesfehérvár–Szombathely, Székesfehérvár–Komárom és Székesfehérvár–Börgönd (Pusztaszabolcs és Sárbogárd) vasútvonal. Az állomásnak számottevő a személy- és teherforgalma. A meglévő állapotok egyre kevésbé feleltek meg a nagy utas- és teherforgalom követelményeinek.

Műtárgyak

Az állomás átépítése több műtárgy megszüntetését, felújítását és létesítését is szükségessé tette.

  • A börgöndi és egyes üzemi vágányok alatti, funkciójukat vesztett teknőhidak bontása.
  • Üzemi (gépészeti) gyalogos-felüljáró bontása (5. kép).
  • A meglévő két utasaluljáró, szélességi méretei miatt, már nem felelt meg a mai kor követelményeinek. Ezért a kezdőpont felőli régi aluljárót (6. kép) el kellett bontani, helyére az utasáramlást jól biztosító, 8,40 m széles aluljáró épült (7. kép).

5. kép. Gépész gyalogos-felüljáró bontása (Fotó: Szőke Ferenc)6. kép. A régi indulási aluljáró (Fotó: Simon Ferenc)

A végpont felőli gyalogos-aluljáró funkciója megváltozott, kábelalagúttá alakították át.

  • Az Aszalvölgyi árok műtárgy felújítása, boltozati rész megerősítésével, újbóli szigetelésével, az alatta lévő szennyvízcsatorna bélelésével (8., 9. kép).

7. kép. Az új utasaluljáró (Fotó: Bíró Sándor)8. kép. Az Aszalvölgyi árok műtárgy szigetelése (Fotó: Simon Ferenc)

  • A Széchenyi úti műtárgy felújítása, pillérek megerősítésével, felszerkezet szélesítésével, új szigetelés kialakításával (10., 11. kép).
  • A Hosszúsétatéri gyalogos-aluljáró felújítása falfelületek javításával, ernyőszigetelés beépítésével.
  • Intermodális csomópont (IMCS) gyalogos-felüljáró I. ütemének építése a peronokhoz vezető lépcsőkkel együtt (12. kép).

9. kép. Az Aszalvölgyi árok műtárgy boltozati rész megerősítése (Fotó: Simon Ferenc)10. kép. A Széchenyi úti műtárgy fel­szer­ke­ze­té­nek szélesítése (Fotó: Simon Ferenc)

11. kép. A Széchenyi úti műtárgy felújítása a pillérek megerősítésével (Fotó: Simon Ferenc)12. kép. Intermodális csomópont gyalogos-felüljáró első ütemének építése (Fotó: Simon Ferenc)

Villamos felsővezeték és erősáramú berendezések

  • Az átépült vágányok és kitérők felett a régi felsővezetéki hosszláncokat és iránysodronyokat új felsővezetéki hosszláncokra, iránysodronyokra kellett cserélni. Az átépített részen a felsővezeték-tartó oszlopok 85%-át új oszlopokra kellett cserélni a vágányok és a vágánykapcsolatok megváltozott helyigénye miatt.Új FET és HETA berendezések telepítése. Oszloptranszformátorok telepítése a biztosítóberendezés alátámasztásához és a váltófűtés energiaellátásához.
  • Az ideiglenes utasperonokon a meglévő felsővezeték-tartó oszlopok bontása, új ideiglenes felsővezeték-tartó oszlopok felállítása a peronok középvonalára.
  • Térvilágítási tornyok cseréje a megváltozott vágányhelyzet és nem megfelelőség miatt (13 db).
  • Az állomás villamosenergia-ellátásához a korábbi, nem elégséges teljesítményű transzformátorok cseréje nagyobb teljesítményűre.
  • Az állomáson 61 csoport kitérőre épült ki villamos váltófűtés.

Biztosítóberendezés

  • A pályaépítési fázisokhoz igazodva a meg­lévő biztosítóberendezéssel kellett a változásoknak megfelelő forgalmi feltételeket kielégíteni. A folyamatosan változó forgalmi szituációk biztosítóberendezéssel történő követése igen bonyolult feladat volt, mivel az állomás páros végén Integra berendezés, a páratlan végén VES berendezés működött. Az új ideiglenes vágányutak biztosítóberendezési kialakítása során illeszteni kellett egymáshoz a két egymástól eltérő berendezést is.

Magasépítmények

  • A már funkciójukat vesztett és/vagy az új vágánygeometria kialakítását akadályozó raktárépületeket, váltóállító tornyot (III. torony) forgalomirányító tornyot (II. torony) el kellett bontani (13., 14. kép).

13. kép. A már el­bon­tott III. torony és a raktárak (Fotó: Bíró Sándor) 14. kép. Az elbontott II. torony (Fotó: Simon Ferenc)

  • A felvételi épület átalakítása során munkaterületté vált az utascsarnok, így az ott lévő pénztárakat és egyéb szolgálati helyeket konténerekbe kellett költöztetni. A pénztárkonténereket a felvételi épület város felőli oldalán, a Béke téren lehetett elhelyezni.
  • A külsős forgalmi iroda és a kocsivizsgálók konténerét az első fázisokban átépített tehervonati vágányok között, a XIII. sz. vágány helyén lehetett elhelyezni. Külön gondot jelentett a konténerek közművekkel való ellátása.
  • Az utascsarnokban két liftet kellett beépíteni, és ennek következtében át kellett alakítani az utasaluljáró lépcsőjének csatlakozását.
  • A felvételi épület egyes üzemi területe alaprajzilag is módosult. Az átépítéssel érintett területek új burkolatot, festést kaptak. Az erős- és gyengeáramú (tűzjelzés, beléptető rendszer, utastájékoztatás, informatikai hálózat) rendszerek is átépültek.
  • A felvételi épület homlokzati nyílászárói­nak cseréje vagy felújítása a tenderkiírás szerint történt. Mivel az épület műemlék, a homlokzat új festést kapott az Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetett módon.
  • A felvételi épület utascsarnokán a régi bejárati ajtók helyett új, fotocellás ajtókat építettek be.
A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2017 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©