Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Új vasúti híd épül a Tiszán (2. rész)
A jobb vágányú szerkezetek próbaterhelését 2015. január 7–8. között végezték el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakemberei. Ebben a próbaterhelési ütemben el kellett végezni a jobb és bal vágány dinamikus mérését is mind az ártéri szerkezeteken, mind a mederhídon (10. ábra). Ugyanekkor készült el a bal parti új ártéri szerkezet, és került sor a 10 + 69 szelvényben levő vasbeton lemezhíd próbaterhelésére. A mederhíd jobb vágányú hídszerkezeteinek statikus és dinamikus próbaterhelése is ebben az ütemben készült. A próbaterhelés érdekessége volt, hogy olyan mozdonymeneteket is be kellett iktatni, amikor mindkét vágányú hídszerkezeten egyszerre haladnak, illetve fékeznek a mozdonyok.
A próbaterhelés során összesen 4 db M62 sorozatú és 2 db Bombardier Traxx (MÁV 480-as típusú) mozdonyt (11. ábra) alkalmaztak. A próbaterhelés a január 6–7. éjszakai vágányzár alatt kezdődött a bal vágányú szerkezetek dinamikus próbaterhelésével, és az alábbi ütemezés szerint:
- az 1073 + 13,1 és 1075 + 74 szelvényben levő hidak bal vágányú szerkezeteinek kiegészítő dinamikus próbaterhelése;
- az 1075 + 74 szelvényben levő új ártéri híd próbaterhelése, az 1073 + 13,1 szelvényben épülő Szajol felőli ártéri híd próbaterhelése;
- az 1073 + 13,1 szelvényben épülő Szolnok felőli ártéri hidak jobb vágányú szerkezeteinek próbaterhelése;
- az 1073 + 13,1 szelvényben levő mederhíd bal vágányú szerkezetének statikus próbaterhelése;
- az 1073 + 13,1 és az 1075 + 74 szelvényben levő hidak jobb vágányú szerkezeteinek dinamikus próbaterhelése;
- mindkét vágány valamennyi hídjának együttes dinamikus próbaterhelése.
A vizsgálat során mérték a szerkezetek lehajlását, valamint hosszváltozását, a hosszirányú mozgásait (12. ábra), a dinamikus hatásokat, ezzel párhuzamosan nyúlásmérő bélyegek felragasztásával a feszültséget is mérték (13. ábra).
A próbaterhelés érdekessége, hogy a Magyarországon először 160 km/h sebességgel történtek a gyorspróbák mindkét vágányon (14. ábra). Ehhez szükség volt a Bombardier Traxx (MÁV 480-as típusú) mozdonyokra, mivel ilyen sebességre ezek a vontatójárművek képesek.
A próbaterhelés sikeres volt, a mért és rögzített adatok a szerkezet viselkedése, illetve a mért és számított eredmények értékelése alapján a próbaterhelést végző BME megállapította, hogy a Szolnok–Szajol közötti vasúti vonalszakasz 1073 + 13,1 és 1075 + 74 szelvények között átépült Tisza-hídjai a terv szerint, a statikai számításban feltételezett módon viselkednek, és kielégítik a vasúti hídszabályzat vonatkozó előírásait.
Meg kell említeni, hogy a régi felsőpályás gerinclemezes szerkezetek gerinclemezében a kivitelezés során, a gondos átvizsgálás után, eddig nem ismert rétegzettségi hibát állapított meg a kivitelező. Az észlelt hiba a forgalombiztonságra nem jelent kockázatot, de a hosszú távra tervezett megerősítés miatt a kijavítása szükséges, ennek idején a sebesség megemelése csak lépcsőzetesen történhet.
A próbaterhelések előkészítését, végrehajtását, kiértékelését és tapasztalatait terveink szerint részletesen, külön cikkben ismertetjük.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.