A cikk szerzője:

Vörös József okleveles építőmérnök, ny. mérnök főtanácsos

Magyarországi kisvasutak (6. rész) – MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasút

A hazai kisvasutakat bemutató sorozatunkban ezúttal olyan­ról lesz szó, amelyet nem gazdasági érdekek vagy áruszállítási igény hívott életre, mint az eddig is­me­r­tetteket. A második világháború után megváltozott politikai és társadalmi körülmények között született meg a Széchenyi-hegyi Úttörővasút gondolata. Célja a gyerekek politikai nevelése volt. A megszüntetett egyházi és társadalmi ifjúsági szervezetek helyett megalapított úttörőmozgalom számára teremtettek ezzel olyan lehetőséget, amely az ifjúság nevelését tette lehetővé a korszellemnek megfelelően. A vasút 66 éve épült meg – azóta sokat változott a világ. Az akkori Úttörővasútból mára Gyermekvasút lett, ám a hegyek között, völgyek között zakatoló vonattal fiatalok és idősek, hazai és külföldi turisták ma is örömmel utaznak.

 

11. ábra. Vasbeton teknőhíd a Budakeszi út felett

12. ábra. A Budakeszi út feletti híd teljes statikai számítása (MÁV Zrt.)

A vasúti járművek és járműtelepek

A Hűvösvölgy végállomáson épült fel a vasút műszaki bázisa a háromvágányos motorszínnel (6. ábra), segédműhelyekkel, fordítókoronggal, szertári épülettel és tá­roló­vágány-hálózattal. Itt tárolták az üzemen kívüli mozdonyokat, vagonokat, itt végezték a karbantartásukat, javításukat. A harmadik szakaszhoz rendelt és a későbbiek során javításra szánt kocsik már ide érkeztek, illetve innen szállították el őket közúton. A kocsik fogadására külön rámpa készült, amely a szállítójárművön érkező kocsikat közvetlenül tudta és tudja ma is fogadni. A végállomás közelében épült a jól felszerelt, modern Úttörővasutas Otthon is, a vasutas gyermekek ellátására.

Az Úttörővasút 1948. július 31-i megindításához egy Camot 001 psz. motor­kocsi és két személykocsi állt rendelkezésre, ezek pályaszáma Cax 501, 502 volt. A motor- és személykocsik járműszerkezete teljesen azonos volt, és Nagy Géza újpesti Karosszériagyára készítette a szocializmus szimbólumának számító szerelvényt. A ko­csikat és a vontatójárművet 85 km/h sebességre tervezték és építették, de a pálya adottságai miatt 35 km/h sebességre engedélyezték a vasúti műszakrendőri bejárás során.

13. ábra. Az ívhíd képe az útról

14. ábra. A kétcsuklós ívhíd terve (MÁV Zrt. Hídtervtár)

A tartaléknak szánt két szerelvényt 1929-ben a Ganz Danubius gyár készítette a Lillafüredi Állami Erdei Vasútnak (LÁEV), ahonnan az induláshoz kölcsönkérték. Az előrelátás jogosságát az első néhány nap utaslétszáma (40 000 fő) igazolta. Ezek a szerelvények 1951. június 6-áig voltak szolgálatban az Úttörővasúton, majd visszakerültek Lillafüredre. Csaknem negyven évvel később, 1990-ben egy motorkocsi és további személykocsik ismét Budapestre, a Gyermekvasút tulajdonába kerültek.

Meglehetősen rövid ideig, mindössze egy évig üzemelt az Úttörővasúton a Békéscsabáról ugyancsak kölcsönkapott dízel-elektromos (eredetileg benzin-elektromos) mozdony (7. ábra) két kéttengelyes személykocsival. A járműveket Wittzer János aradi gépgyárában gyártották 1907-ben, az Alföldi Első Gazdasági Vasút Rt. üzemeltette különböző vasútvonalakon. A mozdonyt többször átalakították, az Úttörővasúton új kocsiszekrényt is kapott (8. ábra). A kis sugarú ívek miatt a szerencsétlen A1A tengelyelrendezés és a nagy tengelytávú merev vázú személykocsik a forgalombiztonságra veszélyes sínkopásokat okoztak, ezért visszaszállították az Alföldre, ahol a sík terepviszonyok miatt nagyobb sugarú pályán még 1962-ig üzemelt.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234567Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Salamin András: A Buda-hegyvidéki vasutak. Infotop Kft., 2003.
  • [2] 75 éve villamosüzemű a Svábhegyi fogaskerekű vasút. Városi Tömegközlekedési Egyesület, 2002.
  • [3] MÁV Vontatójármű album 1868–1993. MÁV Vezérigazgatóság,1993.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2014 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©