Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Magyarországi kisvasutak (6. rész) – MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasút
A vasúti járművek és járműtelepek
A Hűvösvölgy végállomáson épült fel a vasút műszaki bázisa a háromvágányos motorszínnel (6. ábra), segédműhelyekkel, fordítókoronggal, szertári épülettel és tárolóvágány-hálózattal. Itt tárolták az üzemen kívüli mozdonyokat, vagonokat, itt végezték a karbantartásukat, javításukat. A harmadik szakaszhoz rendelt és a későbbiek során javításra szánt kocsik már ide érkeztek, illetve innen szállították el őket közúton. A kocsik fogadására külön rámpa készült, amely a szállítójárművön érkező kocsikat közvetlenül tudta és tudja ma is fogadni. A végállomás közelében épült a jól felszerelt, modern Úttörővasutas Otthon is, a vasutas gyermekek ellátására.
Az Úttörővasút 1948. július 31-i megindításához egy Camot 001 psz. motorkocsi és két személykocsi állt rendelkezésre, ezek pályaszáma Cax 501, 502 volt. A motor- és személykocsik járműszerkezete teljesen azonos volt, és Nagy Géza újpesti Karosszériagyára készítette a szocializmus szimbólumának számító szerelvényt. A kocsikat és a vontatójárművet 85 km/h sebességre tervezték és építették, de a pálya adottságai miatt 35 km/h sebességre engedélyezték a vasúti műszakrendőri bejárás során.
A tartaléknak szánt két szerelvényt 1929-ben a Ganz Danubius gyár készítette a Lillafüredi Állami Erdei Vasútnak (LÁEV), ahonnan az induláshoz kölcsönkérték. Az előrelátás jogosságát az első néhány nap utaslétszáma (40 000 fő) igazolta. Ezek a szerelvények 1951. június 6-áig voltak szolgálatban az Úttörővasúton, majd visszakerültek Lillafüredre. Csaknem negyven évvel később, 1990-ben egy motorkocsi és további személykocsik ismét Budapestre, a Gyermekvasút tulajdonába kerültek.
Meglehetősen rövid ideig, mindössze egy évig üzemelt az Úttörővasúton a Békéscsabáról ugyancsak kölcsönkapott dízel-elektromos (eredetileg benzin-elektromos) mozdony (7. ábra) két kéttengelyes személykocsival. A járműveket Wittzer János aradi gépgyárában gyártották 1907-ben, az Alföldi Első Gazdasági Vasút Rt. üzemeltette különböző vasútvonalakon. A mozdonyt többször átalakították, az Úttörővasúton új kocsiszekrényt is kapott (8. ábra). A kis sugarú ívek miatt a szerencsétlen A1A tengelyelrendezés és a nagy tengelytávú merev vázú személykocsik a forgalombiztonságra veszélyes sínkopásokat okoztak, ezért visszaszállították az Alföldre, ahol a sík terepviszonyok miatt nagyobb sugarú pályán még 1962-ig üzemelt.
Irodalomjegyzék
- [1] Salamin András: A Buda-hegyvidéki vasutak. Infotop Kft., 2003.
- [2] 75 éve villamosüzemű a Svábhegyi fogaskerekű vasút. Városi Tömegközlekedési Egyesület, 2002.
- [3] MÁV Vontatójármű album 1868–1993. MÁV Vezérigazgatóság,1993.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.