A cikk szerzője:

Hortobágyi Frigyes nyugalmazott mérnök-főtanácsos

160 éves a Székesfehérvár–Uj–Szőny (Komárom)-vasútvonal

A cikk egyik legrégebbi vasútvonalunk történetét mutatja be. A Fejér megyei főispán 1858. május 21-én ismertette Székesfehérvár városával, hogy a „Kereskedelmi Ministérium” és a hadi főkormányzó által is jóváhagyott vasút vonalvezetése e várostól Mohán, Csurgón, Bodajkon, Sárkányon, Kis-Béren, Ászáron, Tárkányon, Bábolnán, Nagy-Igmándon át Szőnyig fog vezetni. Ezt követően az építkezés megkezdődött.


A Győri Közlöny 1860. november 8-án ezt írta: „Székes-Fehérvár. A vasúti indóház is nem keveset emel rajta gyönyörű épületeivel. Nem kell hozzá prófétának lenni, hogy elmondhassuk, miszerint a város, mely a bécsi, budai-kanizsai vasútvonalak által szegetik, pár évtized alatt magyar hazánk legszebb és legnagyobb városai közé fog számítani.”
Sajnos, a fehérvári akkori „vasúti indóházról” a város felőli korabeli fotót nem leltem fel, de az állomáskép ugyanolyan volt, mint a később felépült Kanizsáé (7. ábra).
A vasút felőli látvány – Buda felől – a 8. ábrán látható.

7. ábra. A székes­fehérvárival megegyező tervek alapján épült kanizsai állomásépület8. ábra. A székesfehérvári facsarnok és az állomásépület részlete Buda felől nézve
A Pesti Naplóban 1861. április 24-én megjelentek szerint: „Most következvén be azon időszak, melyben minden beteg vagy mulatni kívánó egyéniség nem különben az orvosok is elhatározni szokták, hova s melyik fürdőbe küldjék betegeiket. Azért czélszerűnek tartjuk felemlíteni, hogy Székes Fehérvár melletti Bodajki fürdő a nagy közönség előtt eddigelé nem lévén kellően ismertetve, annak jelenlegi bérlői vállalkozásairól országszerte ismert Szekrényessy József és Társa, ezen fürdőre kitűnő gondot fordítanak, hogy idővel híres fürdővé változtassák. E fürdő ásványos vízét jelenleg a pesti orvosi karnál analyzálják. Bodaik regényes és kies fekvését egyik leghíresebb honi tájfestőnk által kőre metszetik. A fürdő helyiségeiben a lombos sétatéren elegáns és kényelmes kioszk, függő táncztermet és orchestumot csináltatnak. A város közepén levő ásványos tó vízén – mely nagyságra a pesti József térrel felér – az óbudai hajógyárban készítendő néhány angol ladikokon kívül egy nagyobb szerű uszodát készítenek. A fürdő vendégeinek kényelmére a kies hegyek és völgyeken fasorok ültettenek. Egy nagyszerű és kényelmes társalgási teremmel ellátott szállodának az építése még az idén megkezdetik. A vállalkozók e napokban szerződtek 25 kamatnyi díjelengedéssel a vasúti társulat helybeli igazgatója t.cz. Hollán Ernő úrral, miszerint Bodaikra, mint fő állomási helyre minden ünnep és vasárnap a budapesti közönség kényelmére külön vonatok és pedig reggel 7 órakor oda, esti 8 órakor visszafelé induljanak. A bodaiki uradalom részéről pedig báró Miske Imre úr minden lehetőt, mi fürdővendégek kényelme s mulattatása megkívántatik megtétetni rendelt.”
A megvalósulásról nem találni információt, a fürdő látképe 150 évvel később a 9. ábrán látható.

9. ábra. A bodajki fürdő napjainkban
A fürdőt 24 fok körüli karsztvízforrás táplálja, frissítő hatása biztos, gyógyhatásáról nincs információ.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2020 / 4. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©