A cikk szerzője:

Csurilla Imre ügyvezető, vezető tervező
Unique-Plan Kft.

A Lajta bal parti csatornahíd átépítésének tervezése

A híd 2012-es III. fokú vizsgálata során állékonysági és deformációs problémákat tártak fel. A kapcsolatoknál ismét korróziós károkat, mozgásra utaló jeleket találtak. A rácsos főtartó oszlopok eltértek a függőlegestől, az övelemek pedig a vízszintestől. A 100 km/h sebességű közlekedésre a hidat átépítés nélkül alkalmatlannak találták, ezért a vizsgálat eredményeképpen 20 km/h-s sebességkorlátozást vezettek be.


2016-ban a GYSEV Zrt. megbízásából elkezdődött a tanulmányterv kiválasztott szerkezeti változatának alapulvételével a hídrekonstrukció egyesített terveinek elkészítése. A 2016-ban történt szemrevételezés alkalmával a meglévő híd acélszerkezetén kezdeti korróziós károsodások mutatkoztak (5. ábra). A végponti hídfőnél a mozgó saruk előtt a hídfő kitört (6. ábra), ami a saruk nem megfelelő működésére utalt. A hídfőkön tartós ázásnyomok, repedések látszottak.
A projekt fővállalkozója a Dekorpont Hungary Kft., generáltervezője a CEOS Kft., híd szakági tervezője pedig cégünk, a Unique-Plan Kft. volt.

5. ábra. Kezdődő korrózió6. ábra. Gátolt alakváltozásra utaló jel

Az átépítés alatt a tanulmánytervben megtervezett, provizóriumon és kerülő­vágányon haladt volna a vasúti forgalom (7. ábra). A P 20,4-80 típusú vasúti provizórium a meglévő hídtól 10,00 m tengelytávolsággal, azzal párhuzamosan épült volna be. A hídon vezetett kábeleket és a felsővezetéki oszlopokat a terelőtöltésen, illetve a provizóriumon helyezték volna el.
Az új acélszerkezetű híd elfogadott tanulmánytervi változatához képest nagyobb, 4,5 m szélességű híd tervezésére volt szükség a rostagép biztonságos haladása, a pályaszabályozásnál esetlegesen előforduló külpontosság és a korlátok vasúti vágány elsodrási határtól való megfelelő távolságának betartása érdekében (8. ábra).

7. ábra. Provizórium a terelővágányban8. ábra. A kiszélesített felszerkezet keresztmetszete

A kerülővágány és provizórium koncepciójának megfelelően 2016-ban el­készültek a híd bontásának és a helyette az új, végleges hídnak az egyesített tervei. A híd építési engedélyét 2017 áprilisában adta ki a közlekedési hatóság. Menet közben azonban a Megrendelő új, költséghatékonyabb megoldással kívánta a hidat átépíteni. Ennek megfelelően a híd kerülővágány és provizórium építése nélkül, megközelítőleg három hónapig tartó folyamatos vágányzárban épül át, amelyhez a korábban elkészült terveket át kellett dolgozni. A kábelek a híd átépítése idejére a meglévő híd mellett kialakítandó közműhídra kerülnek át, a villamos vontatás felsővezetékét az átépítéssel érintett szakaszon ideiglenesen lebontják. A 2016-ban elkészült tervek átdolgozását cégünk 2017-ben végezte el (9. ábra).

9. ábra. A tervezett híd oldalnézete
A híd tervezésekor számos nehezítő körülményt, kivitelezési szempontot kellett figyelembe venni. A Hegyeshalom–Rajka vasútvonal egyvágányú, a vonal teherforgalma kiemelt fontosságú, ezért az átépítés alatti forgalom biztosításának lehetősége vagy a minimális vágányzári idő fontos tervezési szempont volt.
A híd mellett 5 m-nyire Natura 2000 terület határa húzódik, ami a munkálatok által igénybe vehető területeket erősen korlátozta. Az építési terület csak a vasúti pálya mellett haladó 1501-es sz. útról közelíthető meg munkagépekkel, ami az út kis szélessége miatt szintén nehézkes. A meglévő hídon több eltérő szinten vezették át a kábeleket, és ez a híd bontását, az üzemi kábelek áthelyezését nehezítette.
Az új hídszerkezet – a tanulmánytervi változatnak megfelelően – rácsos főtartós, alsópályás szerkezet, ágyazatátvezetéssel. A tervezés kiindulási alapja a Speciálterv Építőmérnöki Kft. által tervezett egyedi szerkezet volt, ugyanakkor számos nehézséget kellett menet közben leküzdeni.
A mértékadó árvízszinthez (126,45 m Bf) képest felvehető szerkezeti alsó él magasság (MÁSZ + 1 m = 127,45 m Bf), a meglévő vágány sínkoronaszintje (128,55 m Bf) a tervezés során – az átvezetett ágyazatra minimálisan előírt vastagság megtartása mellett is – erősen korlátozta az igénybe vehető szerkezeti magasságot. Emiatt a hídszerkezeten nem volt mód hossztartók kialakítására, a terheket a sűrűn elhelyezett kereszttartók közvetítik a rácsos főtartókra. A rácsos főtartó-kereszttartó bekötéseknél az ágyazatátvezetés jelentette nagy súlyból ébredő igénybevételek felvételéhez a keretsarkokat merevebbé kellett tenni.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • MÁV Vasúttervező Ü. V.: Lajta csatorna-híd helyreállítása és erősítése. Tervdokumentáció, 1955.
  • BME Acélszerkezetek Tanszék: Kiértékelő jelentés a Hegyeshalom–Rajka vonal 988+10 szelvényében lévő l = 24,80 m támaszközű vasúti Lajta-híd próbaterheléséről, 1989. augusztus.
  • Pont-Terv Kft.: Lajta bal parti csatorna felülvizsgálat, 1996. december.
  • Speciálterv Építőmérnöki Kft.: Hegyes­halom–Rajka-oh 988+10 hm-sz.-ben lévő alsópályás rácsos acélhíd a Lajta folyó felett. Statikai felülvizsgálati szakvélemény, 2014. november.
  • Speciálterv Építőmérnöki Kft.: Hegyeshalom–Rajka-oh vv. 988+10 hm-sz.-ben 24,00 m ny. alsópályás rácsos acélhíd végleges tanulmányterve és a híd kiváltására szolgáló provizórium elhelyezésének tanulmányterve, 2015. április.
  • MSZ-EN 1991-2:2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások 2. rész. Hidak forgalmi terhei.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2018 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©