[x]
Hibás azonosító vagy jelszó!

Elfelejtette jelszavát?

Sínek világa

Rovatok 2015-től

Rovatok

Szerzői segédlet

A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.

Tovább »

Archívum / 2016 / 1. szám

A cikk szerzője:

Dávid Béla üzembiztonsági szakértő
GYSEV Zrt.

A szintbeni vasúti átjárók fejlesztése (5. rész) – A vasúti átjárók biztonsági vizsgálata a GYSEV Zrt. magyar és osztrák vasútvonalain

2016 / 1. szám | Műszaki szabályozás
A Közlekedésbiztonsági Kuratórium (Kuratorium für Verkehrssicherheit, KFV) a Győr– Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt.-vel (GYSEV/Raaberbahn) és a győri Széchenyi István Egyetemmel (SZE) határon átívelően együttműködve valósította meg a SiEBa­BWe-projektet (Sicherheitsinspektionen bei Eisenbahnkreuzungen entlang der grenzüberschreitenden Bahnlinien im Burgenland und in Westungarn – Vasúti út­átjárók biztonsági vizsgálata a burgenlandi és nyugat-magyarországi határon átnyúló vasútvonalakon). A projekt célja a közlekedés biztonságának növelése a vasúti átjárókban, az ott tanúsítandó helyes magatartást elősegítő szemléletformálás és a lakosok szubjektív biztonságérzetének növelése. A vasúti átjárók – főleg a fénysorompóval nem ellátottak – balesetveszélyes helyzetet jelentenek a közúton és a vasúton közlekedők számára. A határ menti területeken ráadásul a közúti közlekedés vasúti átjárókra vonatkozó szabályai eltérőek Ausztriában és Magyarországon, ezért a járművezetők hely-, illetve szabályismeretének hiányosságai miatt esetenként végzetesek a következmények. Ezért voltak fontosak ezek a vizsgálatok, és a projektben elvégzett feladatok kézikönyvben való rögzítése.



Forgalomszámlálás

Valamennyi érintett útátjáróban történt ultrahangos gépi (járműkategóriák felismerésével) és kézi forgalomszámlálások alapján megállapítható volt

  • az irányonkénti legnagyobb és legkisebb sebesség, átlagsebesség,
  • a határközeli útátjáróknál a határon át ingázók általi forgalomnagyság időbeni megosztása (csúcsidő), mely alapja lehet a biztosítási mód meghatározásának is.

Vasúti átjárók veszélyességi rangsora

A Közlekedéstudományi Intézet által ko­rábban elkészített kritériumrendszer alapján – az input és output adatokat, értékeléseket több helyen módosítva – új értékelési mátrix készült. Főbb megváltoztatott tényezők:

  • az elmúlt öt év balesetei alapján új ponthatárértékek meghatározása;
  • amennyiben egy átjáróban biz­to­sí­tá­si­mód-növekedés történt, és volt öt éven belül baleset, akkor a baleseti pontértéket sztornózzák;
  • szezonális forgalomnövekedési tényező;
  • mértékadó napi forgalom számításának egyszerűsítése (ÁNF vasút × ÁNF közút);
  • fénysorompó fényforrásai szerinti pontértéknövelés/csökkentés (pl. LED);
  • napsütésből származó, tartósan fennálló kontraszthatás a hagyományos izzóval rendelkező fénysorompók esetén a pontérték növelésével;
  • útburkolati hibák esetén a pontérték növelésével;
  • vasúti/közúti jelzőtáblák állapota esetén a pontérték növelésével.
  • Egy szimulációs program segítségével lehetőségünk van arra is, hogy a jövőbeni közúti/vasúti forgalomváltozás meghatározásával (pl. település lakosságszámának, illetve a motorizációnak a növekedése, új munkahelyek miatti hivatásforgalom változása stb.) az útátjáró fejlesztésének várható ideje, ezáltal a költségek előrevetítésében nyújthat nagy segítséget.

Tudatformálás

Az ÖBB, a MÁV és a GYSEV baleseti statisztikái egyaránt azt mutatják, hogy az útátjáróban történt balesetek 98–99%-át az utakon közlekedők helytelen magatartása, a vasúti átjáró jelzéseinek figyelmen kívül hagyása, tehát a KRESZ szabályainak megszegése okozza. Ezért nagyon fontos, hogy változtassunk a berögzült rossz szokásokon. Nagy hangsúlyt kap az a fajta tudatformálás, amely

  • felhívja a figyelmet a saját felelősségérzetre;
  • rámutat a veszélyekre;
  • felvilágosít a szabályokról;
  • tájékoztat a kedvezőtlen keretfeltételekről is (pl. stressz, időhiány).

A vasúti átjáróban tanúsítandó magatartást illetően a veszély- és biztonságtudat elősegíti a szabályoknak megfelelő döntést.
Az írásos megkérdezés kidolgozásához a kiválasztott osztrák és magyar vasúti átjárókban folytatott interjúk eredményei szolgáltak inputként. A felmérés kvalitatív jellegű volt, nyitott kérdésekkel mélyrehatóan ki lehetett térni az egyes szempontokra, majd írásos kérdőív formájában papíralapon és online formában is rendelkezésre állt. Főbb témakörök voltak:

  • a vasúti átjáróval kapcsolatos tapasztalat;
  • biztonságérzet a vasúti átjáróban;
  • hozzáállás és magatartással kapcsolatos vélemények;
  • vasúti átjárókra vonatkozó szabályok ismerete (szomszéd országra vonatkozóan is);
  • biztonságtudatra irányuló intézkedések elfogadása, egyéni rangsorolások felmérése.
A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123Következő »

Irodalomjegyzék

  • Aigner-Breuss, E.; Aleksa, M.; Braun, E.; Machata, K.; Knowles, D.; Runda, K.; Stefan, Ch., Tomasch, E. (2013): MANEUVER – Entwicklung von MAssnahmen zur Vermeidung von FehlverhalteN an EisenbahnkreUzungen mit Hilfe der VERkehrspsychologie. Ein Leitfaden für PraktikerInnen und EntscheidungsträgerInnen. Projekt finanziert im Rahmen der Pilotinitiative Verkehrsinfrastrukturforschung 2011 (VIF2011). Bundesministerium für Verkehr, Innovation und Technologie und ÖBB-Infrastruktur AG. Kuratorium für Verkehrssicherheit (KFV), Austrian Institute of Technology (AIT), TU Graz, Institut für Fahrzeugsicherheit. Wien.
  • Effix (2013) Beurteilung der Sicherheit von Eisenbahnkreuzungen. Interner Ergebnisbericht. Sopron.
  • Effix (2013) Bevölkerungsumfrage betreffend die Bewertung der Sicherheit von Eisenbahnkreuzungen in der West-Pannonischen Region. Interner Ergebnisbericht. Sopron.
  • Knowles, D. Tischler, Ch. (2009): Pilotprojekt: Wirksamkeit der Rotlichtüberwachung an einer ausgewählten Eisenbahnkreuzung mit Lichtzeichenanlage. Kuratorium für Verkehrssicherheit & ACTES Consultants Technology & Engineering Services GmbH. Im Auftrag der Niederösterreichischen Landesregierung, Gruppe Raumordnung, Umwelt und Verkehr. Wien.
  • Konrád, G. (2013): Vasúti útátjárók és balesetek a GYSEV Zrt. által üzemeltetett vasútvonalakon. Tanulmány, Sopron.
  • Kuratorium für Verkehrssicherheit, Raaberbahn Gesellschaft und Széchenyi Universität Győr (2013): Eisenbahnkreuzungen. Wichtige österreichische und ungarische Rechtsquellen. Bericht im Rahmen
  • des Projektes SiEBaBWe.
  • Kuratorium für Verkehrssicherheit, Raaberbahn Gesellschaft und Széchenyi Universität Győr (2013): SiEBaBWe AP03 – Erhebungen an EK. Seitenradarmessungen und Sicherheitsinspektionen an 28 Eisenbahnkreuzungen. Interner Arbeitspaketbericht.
  • Parker, D., Manstead, A. (1996): The Social Psychology of Driver Behavior.
  • In: Semin, G. und Fiedler, K. (Hrsg.): Applied Social Psychology. Sage, London, pp. 198–223.
  • Pripfl, J. (2009): Human Factors bei Eisenbahnkreuzungsunfällen: Ein Überblick über internationale Studienergebnisse. In: Gürtlich, G.H. & Thann, O. (Hrsg.): Sicherheit von Eisenbahnkreuzungen. Tagungsband 2008 und Ergebnisse der Arbeitsgruppen 2009. Österreichische Verkehrswissenschaftliche Gesellschaft, ÖVG Spezial Band 94, Wien, pp. 39–45.
  • Schlag, B., Rössger, L., Schade, J. (2012):
  • Regelbefolgung – Ein Modell der Einflussgrößen. Zeitschrift für Verkehrssicherheit 58, 2, pp. 62–67.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
Oldal nyomtatása A cikkhez még nem szóltak hozzá - Új hozzászólás
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©