Szeged régió tömegközlekedésének fejlődése

Szeged város gazdasági jelentőségét régóta az a körülmény határozta meg, hogy a Tisza és a Maros, az Alföld két nagy folyójának találkozásánál, az ország két nagy gabonatermelő vidéke, a Bácska és a Bánság határán helyezkedik el, és így természetszerűen Dél-Magyarország gyűjtő és elosztó piaca lett. A szegedi piacok már a középkortól kezdve híresek voltak kiterjedésükről, forgalmukról. A XVIII. század közepén megindult a Tiszán a hajóforgalom. A hajók Szegedről a Tiszán, annak torkolatától a Dunán szállították a gabonát és más mezőgazdasági terményeket a pesti és a még távolabbi piacokra. Ebben az időben a Maroson is jelentős áruszállítás volt tutajjal és hajóval. A gőzhajózás és a vasút megjelenése már a nagy gazdasági átalakulás előfutárai voltak. Szegedre a XIX. század ,50-es éveiben jutott el a vasút, az Osztrák Állami Vaspálya Társaság Délkeleti Államvasút Cegléd–Szeged vonalának építésével, amelyet Kiskunfélegyháza és Szeged között 1854. március 4-én nyitottak meg, majd továbbépítették, és 1857. november 15-én már Temesvárig közlekedtek a vonatok.
A vasút nagy változást idézett elő a város gazdasági életében is. A minőségileg megváltozott közlekedési kapcsolatok hatására bizonyos tekintetben decentralizálódott, más vonatkozásban központosodott a forgalom. A vidéki gócpontokon átmenőállomások alakultak, a kevés számú nagy gabonapiac helyett a kisebb városokban, községekben is önálló gabona- és terménykereskedő cégek alakultak, amelyek közvetlen kapcsolatba léptek a fogyasztókkal. Ezzel párhuzamosan a forgalom központja Budapest lett, ide összpontosult a vidéki kereskedelem nagy része. Ez a két körülmény idézte elő a vidéki városok, így Szeged jelentőségének a csökkenését is. A közlekedés fejlődésének köszönhetően a vidéki vevők szükségleteik kielégítése céljából már nem voltak a kisszámú vásári alkalmakra korlátozva, hanem egész évben felkereshették a fővárost vagy a nagyobb vidéki városokat. A kereskedőknek sem kellett már nagy raktárkészletet tartaniuk, beszerzéseiket folyamatossá tehették.
Baross Gábor közlekedési miniszter 1887. évi rendelete alapján a Szabadkai MÁV Üzletvezetőségét Szegedre helyezték át. A város rendkívüli közgyűlésén megtárgyalták az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. Ennek egyik legfőbb pontja, hogy a Zsótér-palotában 42 helyiséget béreltek, hogy az Üzletvezetőség 1888. április 1-jével megkezdhesse működését. Végül a bérletet ötévi időtartamra, 1888. május 1-jével kötötték meg a város közönsége nevében, évi 5000 Ft-ért. Ennek nagyobb részét Szeged város fizette. Az öt év lejártával a város ingyen átadta a Ferenc tér három, 21 506 Ft értékű, összesen 931 négyszögölű telkét vasúti palota részére, amely 1894-ben Pfaff Ferenc tervei szerint fölépült (1. ábra).

A kétemeletes, francia neoreneszánsz stílusban épített palota kevesebb mint egy év alatt beköltözhető lett – ez ma is rekordnak számítana. Fél évszázaddal később az is építési bravúr volt, hogy a harmadik emeletet 1943-ban a kilenctornyú tetőszerkezet megbontása nélkül, annak megemelésével építették alá [1].
A Szegedi Területi Igazgatóság mai területe a trianoni békeszerződés következtében alakult ki, és kisebb változtatások­tól eltekintve 1949. március 15. óta szinte változatlan. Az igazgatóság a korábbi magán- és állami vasúti társaságok vonalháló­zatának összevonásával Bács-Kiskun, Csong­rád, Békés megye teljes területét lefedi. A jelenlegi határok Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar, valamint Tolna megyében végződnek.

A MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Igazgatóság Szeged műszaki jellemzői napjainkban

Az országos törzshálózati vasúti pályák transzeurópai vasúti szállítási hálózatához tartoznak a Szajol–Lőkösháza–országhatár, a Cegléd–Szeged, a Kunszentmiklós–Kelebia–országhatár és a Szeged–Röszke–országhatár vasúti vonalaink.

Az egyéb törzshálózati vonalaink közé tartoznak a Szeged–Békéscsaba–Kötegyán, a (Bp.)–Ör­kény–Lajosmizse–Kecskemét, a Bátaszék–Baja–Kiskunhalas és a Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza vasútvonalak. A többi vasútvonalunk mellékvonal, ezek közül személyszállítás szempontjából a legfontosabbak a Tiszatenyő–Szentes–Hódmezővásárhely és a Kétegyháza–Mezőhegyes, áruszállítás szempontjából pedig a Kis­kőrös–Kalocsa vasútvonal, ahol Közép-Európa egyik legnagyobb növényolajipari sajtolóüzemének kiszolgálása történik (2. ábra).
Vasútvonalaink hossza (nyílt vonal és átmenő vágányok) összesen 1630 km, valamennyi vágányhosszt (mellékvágányok, üzemi vágányok, saját célú vágányok is) számolva összes hossza 2137 km, ebből kétvágányú vasút 97 km. Vonalainkon összesen 2080 csoport kitérőt gondozunk, ebből központi állítású kitérő 800 csoport (villamos állítású 662, vonóvezeté­kes 138). Működési területünk fontosabb mutatóit az 1. táblázatban foglaltuk össze.

A fenti vonalainkból 159 km-en a vasúti forgalom szünetel. Kormányzati döntés alapján 2007. március 4-től a Murony–Békés és a Solt–Dunapataj vonalrészen, valamint 2009. december 13-tól a Vésztő–Körösnagyharsány és a kecskeméti keskeny nyomközű vasútvonalon ideiglenes jelleggel megszűnt a személy- és áruszállítás. Ezeken a vonalakon azóta csak állag- és vagyonvédelmi gyalogbejárást tartunk.
A szakmai osztályok jelenlegi létszámát és vezetőit a 2. táblázatban mutatjuk be.
A Pályavasúti Területi Igazgatóság építményeinek, eszközeinek és berendezéseinek karbantartásáért, üzemeltetésért és a biztonságos közlekedésért az alábbi szakszolgálatok felelnek.

Területi Forgalmi Osztály

Az osztályt az osztályvezető, a területi forgalmi szakértők, szakelőadók, előadók, valamint az osztályon belül külön egységként a forgalomirányítási csoport munkatársai – a forgalomirányítási koordinátor vezetésével – alkotják.
Az osztály vezetése szakmai és munkáltatási felügyeletet gyakorol a végrehajtási szinten levő Forgalmi Csomóponti Főnökségek és az Állomásfőnökségek fölött.
A terület vonalhálózata 1630 km hosszúságú. Ebből forgalomirányítási szempontból:

• ellenőrzött (ATLASZ): 1043 km,
• irányított (KÖFE): 281,4 km,
• távkezelt (KÖFI): 270,6 km,
• 6 irányított és 17 felügyelt vonal van.

A Területi Forgalmi Osztály a vasúti pályahálózat üzemeltetését és a pályavasúti szolgáltatásokat a biztonság, a menetrendszerűség, az ügyfélközpontúság és a hatékony, szabályozott és gazdaságos működési elvek figyelembevételével valósítja meg. A területhez öt Forgalmi Csomóponti Főnökség (FCSF) tartozik, az általuk irányított egységeket a 3. táblázatban foglaltuk össze, a főnökségek székhelyét és vonalait a 3. ábrán láthatjuk.
A Forgalmi Csomóponti Főnökségek a végrehajtási szinten valósítják meg a ha­tékony erőforrás-gazdálkodás mellett a biz­tonságos és menetrend szerinti vonatközlekedés lebonyolítását.