A cikk szerzője:

Dr. Zsákai Tibor okl. építőmérnök, c. főiskolai tanár, ny. MÁV főigazgató

A trianoni békeszerződés és a magyar vasút

1920. június 4. gyászos napként vonult be a magyar történelembe. Szent István király birodalma széthullott, a magyarság nagy része Kis-Magyarországon, egy kisebb része az utódállamokban folytatta életét.


Az utódállamok vasúti érdekei voltak:

  • a transzcsehszlovák fővonal kialakítása,
  • a román körvasút létrehozása,
  • a transzjugoszláv–román-fővonal kialakítása.

A vasúthálózat megcsonkításával olyan gazdaságilag létfontosságú vasútvonal került öt ország felségterületére, mint az Alföld-Fiumei vasút: Beregszász–Nagyvárad–Szabadka–Eszék (Pécs)–Fiume-fővonal (12. ábra).

12. ábra. A szétszabdalt hálózat
Az ország határain kívülre kerültek jelentős ipari, kulturális, közlekedési központok, mint például Pozsony, Kassa, Munkács, Beregszász, Nagyvárad, Arad, Szabadka.
A békediktátum hálózati következményei:

  • Valamennyi fővonalat megcsonkították.
  • A történelmi Magyarországnak öt országgal volt közös határa és négy határállomása volt. Az új határok 49 vasútvonalat vágtak át.
  • 42 vonalon a határt nyíltvonalon metszették át. Magyarországnak 32 új határállomást kellett építeni.
  • Huszonegy önálló HÉV-vasútból 13 a teljes hálózatával, kettő részben elveszett.
  • A határ menti vasútvonalak jelentősége csökkent, elnéptelenedett.
  • A közlekedési térszerkezet és a gazdaság gyökeresen átalakult.

A MÁV megcsonkított hálózatával az utódállamoknak kiszolgáltatott tranzitforgalmú vasúttársasággá vált.

A vasúthálózat integritásának felszámolása [4]

A Széchenyi által megálmodott és megvalósított vasúthálózat logikusan épült fel. A főváros irányába tartó fővonalakat haránt irányú vonalak kapcsolták össze. A gazdasági térségek érdekeit a vasút integrálta. Jó példa erre az Alföld–Fiume-vasút, amelynek célja az alföldi mezőgazdasági termékek eljuttatása az adriai kikötőbe.
Az integritás felszámolása megszüntette a gazdasági lehetőségeket is, hiszen a határok gazdasági térségeket morzsoltak fel.
Jó példa az integritás felszámolására a Nógrádszakáll–Ipolytarnóc-vasútvonal, amelyik része a Nagykürtös–Losonc-vasútvonalnak. A határokat úgy húzták meg, hogy a két végpont között csak Magyarországon keresztül lehet közlekedni. Így jött létre a mai napig üzemelő nógrádi peage vonal (13. ábra).

13. ábra. Nógrádszakáll– Ipolytarnóc- vasútvonal [4]
Itt kell megemlíteni a keleti fővonal, a Budapest–Miskolc–Sátoraljaújhely Csap–Lem­berg-vonal ellehetetlenítését a sátoraljaújhelyi delta-vágány feldarabolásával.
Kelet-Magyarországon úgy vágták át a vasútvonalakat, hogy az azokat összekötő és integráló vonal az utódállamokhoz került [5]. Így jött létre az antant körvasút, amely körbeöleli a magyar határt. Kelet-Magyarországon ez Kassa–Csap–Királyháza–Szatmárnémeti–Nagyvárad-vonalrész, amelyik három országban találta magát Trianon nyomán. Katonai szempontból lényeges volt, hogy Magyarország körbejárható, legyen, ugyanakkor a magyarországi odavezető vasútvonalak nagy része ellehetetlenüljön (14. ábra).

14. ábra. Kelet-magyarországi vasútvonalak [4]
Dél-Magyarországon hasonló hálózatcsonkításokra került sor. A Szeged–Szabadka–Pécs-összeköttetés szétszabdalásával nemcsak a nagyvárosok kapcsolatát szüntették meg, hanem megszüntetésre ítéltek vasútvonalakat, mint például a Baja–Csikéria–Szabadka-vonal (15. ábra).

15. ábra. Dél-magyarországi hálózatcsonkítás [4]
Az új határ úgy vágta ki Szabadkát Magyarország területéből, hogy a Békéscsaba–Dombóvár átlós vasútvonal megszűnésével a Szeged és Baja közötti vasúti kapcsolat 68 km-ről 150 km-re növekedett [5]. Ezzel a Dél-Alföld és a Duna-vidék gazdasági kapcsolata jelentősen visszafejlődött.
Jól kirajzolódik a nagyhatalmak és az utódállamok szándéka az „antant” körvasút kialakításával [6].

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Dr. Zsáka T. A magyar vasút. Múlt-jelen-jövő. Konferencia-előadás. Győr: Széchenyi István Egyetem; 2009.
  • [2] Tordai R. A vasút mint érv a trianoni tárgyalásokon. Múlt-Kor történelmi magazin 2012.03.11. (https://mult-kor.hu/20120311_a_vasut_mint_erv_a_trianoni_targyalasokon)
  • [3] Dr. Fónagy J. Az államvasút Trianonja. Vezess.hu Magazin 2011.06.04. (https://www.vezess.hu/magazin/2011/06/04/ez-is-trianon-romaniaba-lopott-vonatok/)
  • [4] Vasúti határátmenetek: kis lépés az államnak, nagy az ott élőknek! MKK-blog 2017. április 14. /https://kozlekedesiklub.blog.hu/2017/04/14/hataratmenetek_kis_lepes_az_allamnak_nagy_az_ott_eloknek)
  • [5] Nagy T. Trianon és a magyar vasút 2012. (https://doksi.hu/get.php?lid=26902)
  • [6] Dr. Fónagy J. A vasút elsődleges szerepe a közösségi közlekedésben. Harkány: II. Vasúti Forgalmi Konferencia; 2019. május 15. https://www.ktenet.hu/uploads/events/2019-05-15-ii-vasuti-forgalmi-konferencia/doc/005-dr-fonagy-janos-harkany-20190515.pdf
  • [7] Hova megy ez a vonat? Félbevágott állomások. 2014. június 4. https://hovamegyavonat.blog.hu/2014/06/04/felbevagott_allomasok 2014.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2020 / 6. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©