A cikk szerzője:

Eller Balázs alépítményi szakértő
MÁV Zrt.

Simon Ilona pályalétesítményi szakértő
MÁV Zrt.

Emlősállatok odúi a vasúti alépítményben

A vasútépítés kezdetétől komoly fenntartási problémákat okoznak azok a vasúti töltések, melyek nem nyújtanak megfelelő teherbírást, valamint anyagi tulajdonságaik hatására az ágyazattal összekeveredve sárosodás vagy épp vízzsák keletkezik. Jelen cikkben azonban a már ismert alépítményi hibák mellett az utóbbi időben kevesebb figyelmet kapó hibát ismertetünk. Írásunkban azokat a ragadozó vadállatokat mutatjuk be, melyek kártételei csak jelentős forgalmi zavartatással és költségfelhasználással szüntethetők meg. Célunk, hogy segítséget és iránymutatást adjunk az alépítményekért felelős kollégáknak arra az esetre, ha felügyeleti területükön hasonló problémával szembesülnének.

A pályafelügyeleti tevékenységünk ellátása során sajnos gyakran találkozunk különböző, kisebb-nagyobb állattetemekkel a vágányban vagy a padkán. Az állatok közül néhány véletlenül téved a vasúti pályára, és az arra közlekedő járművek elgázolják. Állandó élőhelyük a pályától több kilométer vagy akár 10 km távolságra található. Ezek az állatok többnyire őzek, szarvasok, vaddisznók vagy elkóborolt kutyák. Másik csoportba tartoznak a borzok, valamint a rókák. Ők ott élnek közvetlenül a vágány alatt vagy attól csupán néhány méterre, a pályatest közvetlen szomszédságában. Nem zavarja őket a forgalom zaja, a rezgés, de még a „laposkerekek” pulzáló dinamikus hatása sem. Toleráns életformájuk miatt komplett családok alakulhatnak ki és élik mindennapjaikat a pályatest alatt vagy mellett. Hasonlóan az emberhez, a népes családoknak egyre nagyobb élettérre van szükségük, így aztán terjeszkednek, és további járatokat vájnak a földbe.

1. kép. Borz [3]
A borzok (1. kép) hazánkban március 1. és május 31. között vadászati tilalom alatt állnak. Hosszuk elérheti az 56–90 cm-t is, testtömegük 6,6–16,7 kg között változik. Élőhelyük általában sűrű aljnövényzetű, erdős terület. Mozgásterületük viszonylag kicsi, ugyanakkor nagy térigényű, akár negyedhektáros területet is igénybe vesz a borzvár létesítéséhez. A közös üregrendszerben egy-egy, legfeljebb 12 egyedből álló család él. A vár alvókamrái (viccesen borz-alom) általában 1,5 m átmérőjűek, és a bejáratoktól 10 m-re, a föld alatt 2-3 m-re találhatók. Szinte valamennyi kamra esetén saját szellőző gondoskodik az oxigén-utánpótlásról. Egy angliai üregrendszer vizsgálatakor kiderült, hogy a 879 m hosszú alagútnak 50 kamrája és 178 bejárata volt. A becslések szerint ez a vár közel 70 t föld kitermelésével épült fel [1]. Ez a példa kiválóan szemlélteti, hogy milyen óriási kockázatot rejt a vasúti pályatest alá költözésük.
A vörös róka (2. kép) 45,5–90 cm hosszú, testtömege 3–14 kg között változik. Saját maga által ásott föld alatti üregben él, melyhez több vészkijáratot létesít. A róka dúvadnak számít, vagyis a hasznos vadakra kártékony állat, ezért egész évben vadászható. Kilövéséért a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 41/c bekezdése értelmében javadalmazás is jár.

2. kép. Vörös róka [3]
A vasúti töltés- vagy bevágásrézsűn is láthatunk különböző be-, illetve kijáratokat, melyek birtokosa a hozzá nem értő személyek számára ismeretlen. A lakó kilétének beazonosítását az alábbiak segíthetik:

  • Borz esetében: borznyom, latrina, latri­na ürülékkel, „teknő” alakúra kijárt talaj, lágyszárúakból álló alomanyag, a borz táplálékszerzésére utaló „gödröcskék”, borzszőr, a kijárat alakja vízszintes értelemben ovális (3. kép) [2].
  • Róka esetében: rókanyom, rókaürülék, legyezőszerűen kikapart talaj, a kotorékból áradó szúrós szag, rókaszőr, a kijárat függőleges értelemben ovális (4. kép) [2].

3. kép. Borzüreg bejárata (PFT Békéscsaba)A továbbiakban a fent említett állatok által okozott káreseményeket, valamint az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokat mutatjuk be egy-egy rövid esettanulmányban.
Kollégáink a 42-es számú vasútvonal Adony–Rácalmás állomásköz 119+00–123+00 hm-szelvényei között 2013 februárjában fedeztek fel 7 db üregnyílást a 6–8 m magas töltésben a pálya jobb oldalán (5. kép). A járatból kitermelt homokos töltésanyag elérte a kb. 20 m3-t. A forgalombiztonságra tekintettel azonnal 40 km/h ideiglenes sebességkorlátozást vezettek be az alépítmény roskadásának megelőzése céljából, majd segítséget kértek a helyileg illetékes vadásztársaságtól az okozó állatok fajának kiderítése érdekében. A külső szakértő bevonása megerősítette, hogy 5-6 borz lakott a viszonylag magas töltésen vezető vágány alatti járatokban. A vadásztársaság csapdákkal befogta az állatokat, majd ezután 2015 nyarán a területi igazgatóság külső vállalkozóval (Soilcon Kft.) kötött szerződést az üregek roncsolásmentes technológiával történő, megfelelő teherbírású cementtejes injektálására. A vállalkozó ajánlotta a technológiát, mely egyelőre üzemeltetői beépítési engedéllyel (ÜBE) nem rendelkezik, azonban az ilyen vis maior típusú eseteknél alkalmazhatók. Az injektálás után a vasúti pályában nem keletkezett több, a borzjáratokra visszavezethető pályahiba, tehát a beavatkozás sikeres volt.
125-ös sz. vasútvonal Halászlak-Szarvas állomásköz 138+00–150+00 hm-szelvényei között 2018. március 10-én, egy más okból tartott helyszíni bejárás során az egyik személy alatt beszakadt a vasúti padka. A borzok jelenléte a térségben már régebb óta ismert volt a szakemberek előtt, de a bejáratok akkor még csak a töltés alsóbb harmadában voltak láthatók. A helyszínt átvizsgálva komoly alépítményi hibákat tártak fel. A padkán és a bozóttal sűrűn benőtt rézsűn számos kisebb-nagyobb újabb járat keletkezett (6. kép), a koronaél több helyen – kisebb szakaszokban – gyakorlatilag leomlott. A „borzvár” nyílásai túlnyomó részben a 4–5 m magas töltéstest jobb oldalán voltak. Az üregből kitermelt, gyengén kötött homokos töltésanyag becslések szerint eléri a 30 m3-t. A vonalat jelenleg az M44-es autópálya építéséhez felhasznált anyagok kiszállítására használják, emiatt igen nagy teher jut a pályára és a földműre.

4. kép. Rókalyuk bejárati nyílása (PFT Dombóvár)Az illetékes pályafenntartási szakasz azonnal 20 km/h ideiglenes sebességkorlátozást vezetett be, mivel a járatok ismeretlen mérete, földműkoronaszintet elérő helyzete nagy forgalombiztonsági kockázatot jelentett. Emellett fokozott felügyeletet rendeltek el a helyreállításig. A szükséges intézkedések után felvették a kapcsolatot a helyi vadásztársasággal, amelynek tagjai csapdákat állítottak fel az állatok befogására.
A későbbi bozótirtással egyidejűleg a vágányban, a padkán és a rézsűn zúzottkőterítést, illetve pótlást végeztek ideiglenes helyreállításként. A járatok injektálásos helyreállítását nagyban akadályozza a vasúti pálya elhelyezkedése, hiszen közútról nem megközelíthető, így a kitöltéshez szükséges technológia helyszínre juttatása komoly szervezést igényel. Az autópálya-építés kiszolgálásának biztosítása érdekében a végleges helyreállításra legkorábban 2020-ban kínálkozik nagyobb vágányzári lehetőség.

A cikk folytatódik, lapozás:123Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Borz (2019.03.06.)
  • [2] Márton Mihály (2018): Az európai borz és a vörös róka kotorékhely-kompetíciójának vizsgálata különböző terepbiológiai módszerekkel. PhD-értekezés, Gödöllő.
  • [3] https://pxhere.com (2019.03.11.)
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2019 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©