A cikk szerzője:

Eller Balázs alépítményi szakértő
MÁV Zrt.

Simon Ilona pályalétesítményi szakértő
MÁV Zrt.

Emlősállatok odúi a vasúti alépítményben

A vasútépítés kezdetétől komoly fenntartási problémákat okoznak azok a vasúti töltések, melyek nem nyújtanak megfelelő teherbírást, valamint anyagi tulajdonságaik hatására az ágyazattal összekeveredve sárosodás vagy épp vízzsák keletkezik. Jelen cikkben azonban a már ismert alépítményi hibák mellett az utóbbi időben kevesebb figyelmet kapó hibát ismertetünk. Írásunkban azokat a ragadozó vadállatokat mutatjuk be, melyek kártételei csak jelentős forgalmi zavartatással és költségfelhasználással szüntethetők meg. Célunk, hogy segítséget és iránymutatást adjunk az alépítményekért felelős kollégáknak arra az esetre, ha felügyeleti területükön hasonló problémával szembesülnének.

A helyszín közútról is könnyen megközelíthető volt, tehát a technológia helyszínre szállítása nem okozott gondot. Az injektálási munkát a kis eszközigénynek köszönhetően vonatmentes időben végezték, menetvonal-zavartatású vágányzárra nem volt szükség. A helyreállítás után a pályát az illetékes pályafenntartási szakasz havonta szintezéssel ellenőrzi. Fél évvel a helyreállítás után megállapítható, hogy a megoldás sikeres volt; további komolyabb süllyedések nem tapasztalhatók.
A legfrissebb, a 2018-ban felfedezett alépítményi hiba az 5-ös számú vasútvonal Nagyigmánd–Komárom állomásköz 744+00 szelvényében található. A gondot okozó borzcsalád a vasúti töltés mindkét oldalán vájt üregnyílásokat. Idővel jelentős süppedések keletkeztek a vasúti pályában, emiatt 20 km/h sebességkorlátozást kellett bevezetni (9. kép). A kitermelt homokos földanyag becsült mennyisége 15 m3. A hiba végleges helyreállításával megbízott vállalkozó a Soilcon Kft., mely a többi helyszínhez hasonlóan, itt is cementtejes injektálást végez majd 2019 áprilisában.

9. kép. Üregbeszakadás okozta süp­pe­dések a vasúti pályában (PFT Székesfehérvár)
Minden bizonnyal számos, eddig fel­de­rí­tetlen hasonló eset van vasútvonalainkon, éppen ezért mindenképpen figyelmesen kell járni az éves gyalogbejárásokon. A teljesség igénye nélkül, az alábbi ismert eseteket említjük:

  • 50-es Dombóvár–Bátaszék vasútvonal 18+00–36+00 szelvényei között a töltésrézsű oldalán rókalyukak jelentek meg. Az alépítmény ezen a szakaszon amúgy is kedvezőtlen teherbírású, azonban az állati károkra visszavezethető intézkedést igénylő pályahiba még nem volt tapasztalható.
  • Szintén az 50-es Dombóvár–Bátaszék vasútvonalon, a 243+00–310+00 szelvények között számos bevágásos szakaszon, a rézsű oldalán rókalyukak jelentek meg, melyek egy esetben okoztak kisebb rézsűszakadást. Az üregek a vasúti forgalom biztonságára egyelőre nem veszélyesek. Az illetékes szakasz felvette a kapcsolatot a helyi vadásztársasággal, akik az állatok eltávolításáról gondoskodtak.
  • Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy a visegrádi négyek szervezésében 2018 őszén, Székesfehérvárott megrendezett alépítményi értekezleten kiderült, hogy a többi vasúttársaság vonalain is aktuális problémát jelentenek a cikkünkben említett állatok, valamint ezenfelül a hódok okoztak még komoly vízelvezetési, vízrendezési problémát a vasúti pálya mellett.

Az esettanulmányokból az alábbi következtetések vonhatók le:

  • Károsodott töltések jellemző anyaga: kissé kötött homok.
  • Bejáratok mélysége: pályaszint alatt –1,5–2,5 m.
  • Környezet: bozótos, gyakran elhanyagolt rézsűk, fákkal benőtt pályakörnyezet.
  • Kockázat: jelentős, megjósolhatatlan mértékű irány- és fekszinthiba miatt a vasúti forgalom biztonságát veszélyezteti.
  • Jellemző járatrendszer: a borzok e­setén az üregrendszer kiterjedtebb, ami egyrészt hosszabb hibás szakaszt jelent, másrészt nagyobb helyreállítási költséggel kell számolni.

A megelőzés lehetőségei:

  • Új építésű pályáknál vagy felújításoknál: homokanyagú töltéseknél nem lebomló rézsűvédelem (pl.: georács, geocella és/vagy fémháló) tervezése a humusz alá.
  • Rézsűfelületek rendszeres karbantartása, növényirtása szükséges, mely adott esetben további létszám- és esz­köz­szám­bő­ví­tést igényel.
  • A pályafelügyelet során nagyobb figyelmet kell szentelni a rézsűfelületeknek, melyhez az előző pont elengedhetetlen.

Károsodás esetén:

  • Forgalombiztonsági kockázat függvényében sebességkorlátozás bevezetése.
  • Helyi vadásztársaság felkeresése az állat beazonosítása és befogása/eltávolítása végett.
  • Járatellenőrzés füstpatronnal és/vagy kamerázással.
  • A járatkitöltés ideiglenes/végleges módjának, valamint a rézsűvédelemnek a megtervezése.
  • Szerződéskötés külső vállalkozóval.
  • Adott esetben vágányzár igénylése, kivitelezés felügyelete.

Összefoglalva üzemeltetőként megálla­píthatjuk, hogy az általunk ismertetett állatok által okozott károk olyan helyreállítási módot igényelnek, mely kis forgalmi zavartatással jár és tartós megoldást nyújt. A cementtejes injektálás több alkalommal is sikeres volt, az alépítmény kellően stabillá vált. Nagyon gyenge teherbírású alépítmény esetén előfordulhat, hogy a megkötött cement lokálisan sokkal nagyobb teherbírást nyújt, mint a csatlakozó pályarész alatti töltés, így a hidakhoz és egyes útátjáró típusokhoz hasonlóan itt is megjelenhet a csatlakozó pályarészekben előforduló süppedés. Ez a jelenség azonban körültekintő tervezéssel (ún. átmeneti szakasz beiktatásával) minimálisra csökkenthető. A jövőben érdemes kísérletet tenni a geopurhabos megoldásra is, és a szerzett tapasztalatok alapján összehasonlítani a cementes (szilárd) és a geopurhabos (rugalmas) technológia alkalmazásának előnyeit és hátrányait egyaránt.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123

Irodalomjegyzék

  • [1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Borz (2019.03.06.)
  • [2] Márton Mihály (2018): Az európai borz és a vörös róka kotorékhely-kompetíciójának vizsgálata különböző terepbiológiai módszerekkel. PhD-értekezés, Gödöllő.
  • [3] https://pxhere.com (2019.03.11.)
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2019 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©