A cikk szerzője:

Kondor János okleveles mérnök ny. osztályvezető

Felsővezeték-tartó oszlopok alapozásának tervezése az Eurocode 7 szerint

Mint ismert, 2010. március 1-jén az akkor hatályos nemzeti szabványaink érvényüket vesztették, és ezzel hazánkban is hatályba léptek a tartószerkezeti Eurocode-ok (EC-k). A közbeszerzési projekteknél e szabványok magyar megfelelője szerint kell terveznünk és ezekre lehet hivatkozni. Eurocode-októl való eltérés az alkalmazni kívánt módszer bemutatásával, részletes indoklásával és külön szakértői igazolással lehetséges. A szakértőnek igazolnia kell, hogy a módszer legalább az EC-kkel egyenértékű műszaki megoldást és biztonságot nyújt.



6. Túlzottan nagy süllyedések.
Az alakváltozások ellenőrzése (GEO használhatósági határállapotok)

Süllyedések

A süllyedéseket okozó hatásokat a terhelések karakterisztikus értékéből, felhajtóerő nélkül számoljuk.
A hazai gyakorlatban az alapok süllyedését feszültség-alakváltozás módszerrel határozzuk meg. Az alaptest alatt valamely elfogadott – rendszerint rugalmasságtanra alapozott – módszerrel kiszámoljuk a teher keltette feszültségeloszlást. Ezt követően az altalaj laboratóriumban vagy más közvetett módon meghatározott alakváltozási jellemzőjéből (összenyomódási modulusa Es vagy rugalmassági modulusa E) számoljuk a feszültség által keltett összenyomódásokat.
Az 5. ábrán bemutatom az alaptest alatt a keletkező feszültségeket, melyeket Steinbrenner módszerével határoztam meg [4].

5. ábra. Az alaptest alatti feszültségekA feszültségekből számolt összenyomódásokat a határmélységig kell összegezni. Határmélységnek azt a mélységet tekintjük, ahol az alaptest alatti feszültség eléri a hatékony geosztatikai nyomás 20%-át. Az összenyomódások összege adja az alaptest süllyedését.


Egyes szerzők szerint, ha a kiemelt gödör alaprajza egyezik az alaptest alakjával, akkor a terhelés csökkenthető lenne a kiemelt föld súlyával. Ez a feltevés csak részben igaz, ugyanis a kompressziós vizsgálatokból megállapítható, hogy a tehermentesítés görbéje nem vízszintes, az újraterheléskor talajtól függően mindig lesz valamennyi süllyedés.
A hazai gyakorlat az alaptest süllyedését egyszerűbb esetekben Jáky határmélység-elméletéből [4] zárt alakban határozza meg a következők szerint:
A határmélység:

az alap alatti feszültség z mélységben: 

a süllyedés:

Hogy melyik módszert alkalmazzuk, mindig az adott körülmények döntik el. Több talajréteg esetén célszerű a feszültséget az előbbi módon számolni, és az összenyomódást rétegenként pontosabban tudjuk meghatározni.

Dőlés (billenés)

Az oszlop dőlését az alaptest billenése határozza meg. A billenést most is (2)-vel jelölt összefüggésből határozzuk meg. Mxk = Mη feltételt szintén iterációval teljesítjük, az így kapott η billenési szög lesz a billenés karakterisztikus értéke ηk . A terhelő nyomaték karakterisztikus értékébe a járműterhelés egyidejűségi tényezőjét nagy forgalommal terhelt pályákon ψo = 0,8-ra ajánlott felvenni.
A felsővezetéki szakmai előírások sem az oszlopok süllyedésére, sem a dőlésükre nem határoznak meg betartandó határ­értéket, ezért a felsővezetéki oszlopok dőlésére – az MSZ EN 1997-1 és a D.11. Utasítás szerint – a merev alapozású építményekre megengedett határérték vonatkozik: tgβo = 0,01 b/H.
A képletben a b az alap kisebbik szélességét, a H pedig az oszlop térszín fölötti magasságát jelenti.
A süllyedésre több megbízó is s≤0,05 m feltételt írt elő.
A munkavezeték eltolódására a billenésből xmv = ηk ∙ (Hmv + ∆z) összefüggés vezethető le, ahol Hmv a munkavezeték magassága a sínkorona fölött, ∆z a sínkorona és a befogási szint közötti magasságkülönbség.
Megjegyzem, hogy a fenti billenési határértéket több esetben csak szokatlanul nagy alapméretekkel lehetett volna tartani. Ekkor a megbízóval egyetértésben tgβo értékét – az észlelhetőségi határnál tgβo ≤ 0,004 – állapítottuk meg. A tgβo≤ 0,004 feltétel betartásával az alaptest billenéséből származó vízszintes munkavezeték-eltolódások normál ke­reszt­szelvény-kialakításoknál xmv = 25–35 mm közé adódnak.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234567Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Szepesházi Róbert: Geotechnikai tervezés. Tervezés az EC7 és a kapcsolódó európai geotechnikai szabványok alapján. Business Media Magyarország Kft., Budapest, 2008.
  • [2] Kézdi Árpád: Talajmechanika II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1975.
  • [3] Dr. Vértes György: Építmények dinamikája. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976.
  • [4] Dr. Szécsy Károly – dr. Varga László: Alapozás I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971.
  • [5] Karafiáth László: Alkalmazott talajmechanika. Építésügyi Kiadó, Budapest, 1953.
  • [6] Rónai Endre: Vasúti villamos felső­vezeték. MÁV Rt., Szakjegyzet, 1997.
  • [7] Rónai Endre: Vasúti villamos felsővezeték. MÁV Rt., Szakjegyzet kivonat, 2009.
  • [8] Új rendszerű villamos felsővezeték, Tsz: 50.996. Hasáb alakú beton alaptestek méretezése. Tervező: Berecz Tibor. MÁVTI, 1973. február.
  • [9] Szepesházi R. és Tsai: Geotechnikai végeselemes modellezés. MMK Geo­technikai Tagozat, 2018.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2019 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©