A koncepció javaslatot tett a kisvasutak csoportosítására. Megállapítása szerint a kisvasutak működésük alapján két csoportba oszthatók:

• Kis utasforgalmú vasutak: 30 ezer fő/év alatti utasszám, kisebb megtérülés és ezáltal magasabb támogatási igény (akár 95%);
• Nagy utasforgalmú vasutak: utasszám 30 ezer fő/év fölött. Néhány esetben akár 200 ezer fölötti éves utasszám, magasabb megtérülés (jó években akár nyereséges önfinanszírozás) a jellemző (2. ábra).

Megjegyzendő, hogy a kisvasutak kedvező esetekben is csak áruszállításból és más forrásból „keresztfinanszírozva” lesznek nyereségesek, a személyközlekedés ön­magában mindenhol veszteséges. A XX. század közlekedéspolitikai eseményei is hozzájárultak ehhez: sok vonalat felszámoltak, több helyen sérült az integrált rendszer, a közvetlen vasúti kapcsolat. A kizárólag gazdasági céllal épült kisvasutak csatlakozási pontjai – szerepükből adódóan – gyakran távol kerültek a személyforgalom átszállási pontjaitól.
Egyes kisvasutak „úttörővasútként” él­ték túl a ’70-es, ’80-as éveket. Néhány máig fennmaradt vonalat a turizmus tart életben. Nagyobb városok közelében a kisvasutak a belföldi turizmus, erdei iskolaként az osztálykirándulások kedvelt célpontjai.
A helyzetelemzés keretében a koncepció javaslatot fogalmaz meg a kisvasutak életképességének növelése érdekében a jogi-szabályozási terület racionalizálására. A hatályos vasúti jogszabályokat a nemzetközi és az országos vasúti hálózatokra dolgozták ki, és bár – csekély kivétellel – hatályosak a kisvasutakra is, emiatt szükséges a kisvasutak specifikációit alapul vevő műszaki, tervezési, üzemeltetési szabályzat kidolgozása és elfogadtatása. A koncepció javaslata szerint a kisvasutak szabályozásakor az alábbi főbb kérdésekben kell kompromisszumot találni:
1. A kisvasutak alaptulajdonságait, a kis költségvetést és a különleges műszaki megoldásokat a szabályozás készítésekor tudomásul kell venni.
2. A szabályoknak a kisvasutak biztonsági kockázataira kell megoldást találniuk. Ez éppen a nagyobb biztonság érdekében eredményezheti azt is, hogy egyes területek – az országos hálózatokhoz képest – alulszabályozottak lesznek, mások nagyobb figyelmet kapnak.
3. A feltételeket kockázattól függően kell megállapítani, egyes elemeket az en­­gedélyezési körből kihagyva, vagy érdemben kevesebb feltétellel. Nemcsak a kisvasutakon belül sávozva, hanem azt is figyelembe véve, hogy a legmagasabb ka­te­góriájú kisvasutak kockázatai is jóval szerényebbek, mint a nagyvasutaké.
4. Nem a jelenlegi, más célú szabályozásból kell kiindulni (annak egyszerűsítési kísérletével), hanem a 2005-ig elfogadottan működő szabályokat kell kiegészíteni, azok gyengeségeinek kiküszöbölésével.
5. Más közlekedési ágazatokhoz hasonlóan a kisvasutakon is lehetőség legyen a saját járművekkel való kedvtelési célú közlekedésre (pl.: hajtányozásra), aminek speciális szakmai szabályrendszerét meg kell alkotni.
6. A kormányzatnak az európai egyeztetéseken képviselnie kell, hogy a kisvasutakra érvényes irányelvi felmentések a további vasúti EU-szabályozásokban is fennmaradjanak.
A Jövőkép keretében a koncepció az alábbi fő célokat fogalmazta meg:
Kitörési pont a turisztikai hasznosítás: turisztikai, területfejlesztési feladatokkal komplexen kezelve van fejlesztési lehetőség.
– Hosszú távú együttműködés kialakítása a turizmusfejlesztés szervezeteivel.
– Regionális Turisztikai desztináció menedzsment szervezetek megerősítése.
– Jelenjen meg a kisvasút a Nemzeti Turisztikai Koncepcióban és a 2014–2020-as ciklus turizmusfejlesztési forrásaiban.¹
Egyéb javaslatok:

• Felkészülés a küszöbön álló támogatási ciklusra.
• Monitoring (nyomon követés) biztosítása – Hatékony adatgyűjtés, adatrendszerezés kialakítása.
• Tulajdonosok ösztönzése tervezésre, projekt-előkészítésre – (MT, RMT, EVD, KHT).
• Pályázati képesség erősítése, közös pályázati lehetőségek felkutatása. Bár eltérőek a lehetőségek, de közösek a célok.
• Koncepcióból stratégia készítése – fontos kezdeti lépések után részletesebb, programszintű elképzelések meghatározása.
• Nyitás a szakmai közélet felé, hangsúlyosabb megjelenés a szakmai rendezvényeken, konferenciákon (külön szekció, kísérőrendezvény forma).

3.2. Elő-megvalósíthatósági Tanulmányok

Az OKK keretében öt EMT készült.
A Nyírvidéki Kisvasútnál az EMT négy fejlesztési változatot vizsgált (3. ábra).

A változat: kisvasúti rekonstrukció a jelentős turisztikai szereppel bíró Sóstóig (8 km; 1380 M Ft).
B változat: rekonstrukció Balsáig (39 km; 6 751 M Ft), mely a korábbi elágazó hálózatnak a felrobbantott Tisza-hídig tartó újjáépítését tartalmazza.