1950. július 1-jén a vonalhálózatban nagy változás történ. Idecsatolták a Szentgál–Celldömölk-vonalszakaszt, ugyanakkor a Székesfehérvári Osztályfőnökségnek átadta a Székesfehérvár–Kisbér- és Mór–Pusztavám-vonalakat. A vonalhossz így 304,8 km-re módosult.
Vonalai ekkor: Székesfehérvár–Celldömölk, Veszprém–Veszprémvarsány, Veszp­rém–Alsóörs 26. számú őrházi elágazás, Szabadbattyán–Tapolca, Tapolca–Zalahaláp, Zirc–Dudarbánya.
1950 decemberében a Dombóvári Osztálymérnökségtől átvette a Hajmáskér–Lepsény-vonalat, a vonal hossza ekkor 334,2 km-re változott.
1957-ben a vonalhálózatban ismét változás történt. Vonalai ekkor Székesfehérvár–Celldömölk-, Hajmáskér–Lepsény-, Szabadbattyán–Alsóörs-, Veszprém–Káp­ta­lan­füred-, Veszprém–Eplény-, Ajka–Felsőcsinger-, Ajka–Halimba-vasútvonalak voltak (6. ábra).

1969-ben megszűnt a Veszprém–Káptalanfüred-vonal forgalma, és megszűnt Veszprém mai állomása (egykori Jutas állomás) és Káptalanfüred állomások közötti vasútvonal. A káptalanfüredi vonal Alsóörs–Meggyespuszta-szakaszát 1969. december 31-én, Meggyespuszta–Veszprém-külső-szakaszát 1972. március 31-én bontották el. A vonalak megszüntetése előtt, 1969-ben a főnökség népes csapata a 7. ábrán látható. A Szabadbattyán–Alsóörs-vonalszakasz a Tapolcai PFT főnökséghez került.
1975-ben a Padragkút–Halimba- és az Ajka–Köleskepe–vonalszakaszokat elbontották.

1977. január 1-jén Szombathelyen megalakult az Épület- és Hídfenntartási Főnökség, ennek következtében a Szombathelyi PFT főnökség vonalhálózatát felosztották. A Veszprém PFT főnökséghez került a Győrszabadhegy–Veszprém-vonalból a Veszprémvarsány–Veszprém-vonalszakasz, valamint Zirc–Dudarbánya-vonal.
1993-ban megszüntették a Tapolcai PFT főnökséget, vonalhálózatának nagy részét a Veszprémi PFT főnökséghez csatolták. A Pápai PFT főnökséghez visszakerült a Győrszabadhegy–Veszprém-vo­nalból a Veszprémvarsány–Veszprém-vonalszakasz és a Zirc–Dudarbánya-vonal (8. ábra).

A veszprémi főnökség vonalai ekkor: Székesfehérvár–Celldömölk, Hajmáskér–Lepsény, Szabadbattyán–Tapolca, Tapolca–Balatonszentgyörgy, Boba–Tapolca, Ta­polca–Zalahaláp, Uzsa–Uzsabánya, Aj­ka–Felsőcsinger, Balatonszentgyörgy–Sár­mellék, Ajka–Padrag-altáró, a vonalak összes hossza 353,0 km volt.
2004.01.01.–2004.12.31-ig a főnökség neve újra Osztálymérnökség lett.
Vonalai: Győr–Celldömölk, Győr­­sza­bad­hegy–Veszprém, Zirc–Dudarbánya, Kis­bér–Pápa, Pápa–Csorna, Porpác–Hegyeshalom, Székesfehérvár–Celldömölk, Hajmáskér–Lepsény, Szabadbattyán–Tapolca, Ajka–Felsőcsinger, Ajka–Padrag-altáró.
A főnökség területe, nagysága sokat változott ide-oda csatolásokkal, de a gerincét a Székesfehérvár–Celldömölk-vasútvonal adta. A vonalon lévő iparterületek adták az igazgatóság területén az elszállítandó áruk zömét.
A főnökségünk az új technológiák, berendezések alkalmazásában élen járt: Ajka állomáson szovjet típusú biztosítóberendezést alkalmaztak 1968-ban, és Veszprém állomáson alkalmaztak először Sentab csövet szennyvízcsatorna védőműtárgyaként 1972-ben.
A MÁV Hídépítési Főnökség kivitelezésében a vasbeton kerethíd pálya alatti átsajtolása történ 1977-ben Pétfürdő–Hajmáskér állomások között a 327+10 szelvénybe dr. Nemeskéri Kiss Géza tervei és irányítása alapján. Erről több szakfolyóiratban is cikkek jelentek meg.