A cikk szerzője:

Dr. Liegner Nándor egyetemi docens
BME Út- és Vasútépítési Tanszék

Papp Helga PhD-hallgató
BME

Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon (2. rész) – Dinamikus járműterhekből kialakuló hosszirányú mozgások

A hézagnélküli vasúti pálya hidakon való átvezetésénél a tartószerkezet és a sínszálak együttesen viselik a vontatás és fékezés okozta dinamikus terheket. A gátolt mozgás következtében hosszirányú erők ébrednek a sínszálban, a hídszerkezetben és a fix saruban. A vasúti hidak és a hézagnélküli vágányok együttes viselkedésének meghatározása céljából pályaméréseket végeztünk a szolnoki Zagyva-hídon. Az előző részben a statikus járműteherből kialakuló hosszirányú mozgásokat elemeztük. Ezúttal a hídon áthaladó, gyorsuló és fékező mozdonyok okozta elmozdulásokat, vagyis a dinamikus járműterhekből kapott eredményeket ismertetjük.

Méréseinket a szolnoki Zagyva-hídon végeztük, ahol a pálya tervezési sebessége 120 km/h. A kétvágányú, kéttámaszú, alsópályás vasúti acélhíd dilatáló hossza 64,09 m. A híd fix saruja a Szolnok felőli végén, mozgó saruja a Szajol felőli végén található (1. ábra) [1]. A terhelések során mértük mind a fix, mind a mozgó sarunál a jobb vágány jobb sínszála alatti elmozdulásokat.

1. ábra. A szolnoki Zagyva-híd jellegrajza
A csatlakozó pályaszakasz zúzottkő ágyazatú, keresztaljas, 60E2 sínrendszerű. A híd szerkezetén a felépítmény kiöntött, folytatólagos, rugalmas sínágyazású (Edilon Corkelast VA60), szintén 60E2 sínrendszerrel.
Vizsgálatainkat 2015. október 3-án, a híd próbaterhelése során végeztük. A stati­kus járműterhekből ébredő elmozdulásokat cikkünk első részében ismertettük.
A híd dinamikus terhelése során mindkét vágányon egy-egy V63 típusú mozdony haladt egymás mellett konstans 5, 20, majd 40 km/h sebességgel (2. ábra). A mozdonyok áthaladása közben mértük a jobb vágány jobb sínszálának és a jobb vágány pályalemezének hídfőhöz viszonyított elmozdulását.

2. ábra. A két vágány egyidejű dinamikus terhelésének vázlata
A 40 km/h sebességű áthaladáskor mért elmozdulás alapján készített diagramokat a fix sarunál a 3. ábra, a mozgó sarunál a 4. ábra tünteti fel.

3. ábra. 40 km/h sebességű mozdonyáthaladás során a sín és a pályalemez elmozdulása a fix sarunál mérve4. ábra. 40 km/h sebességű mozdonyáthaladás során a sín és a pályalemez elmozdulása a mozgó sarunál mérve
A különböző sebességi lépcsőknél kapott mérési eredményeket az 1. táblázat foglalja össze, az adatokból megállapítható, hogy az áthaladó járművek függőleges terhének hatására a sínszál hosszirányú elmozdulása a fix sarunál mintegy 0,5–0,6 mm, a mozgó sarunál 0,3–0,4 mm volt. A pályalemez elmozdulása a fix sarunál 0,7–0,8 mm, a mozgó sarunál 0,8 mm körüli volt. Az adatokból látható, hogy a sebesség növekedésével az elmozdulások nem mutatnak egyértelmű növekedést vagy csökkenést, a mért jellemzők számottevően nem változnak.


A vizsgált terhelés hatására a sín és a pá­lyalemez között kialakuló relatív elmozdulás, tehát az Edilon kiöntőanyag hosszirányú rugalmas nyúlása a hídvégeken mintegy 0,40–0,45 mm.

A cikk folytatódik, lapozás:123Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] BME Hidak és Szerkezetek Tanszék (2015). A Szolnok–Szajol vasútvonal 1031+18,25 szelvényében lévő szolnoki Zagyva-híd próbaterhelése. Szakértői jelentés.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2017 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©