Alépítményi feltárások

Az alépítmények feltárása során korábban a vágatbontás és a kis átmérőjű fúrás adott lehetőséget az adatgyűjtésre. A vágatbontás során a sínkoronaszint alatti 100-120 cm mélységéig kerül feltárásra az alépítmény, azaz az ágyazati réteg, a védőréteg és az alatta elhelyezkedő földmű/altalaj. A kis átmérőjű fúrások lemélyítése a terhelési zónán kívül, a padkából történik. A CPT-szonda lehajtási helye minden esetben a vágánytengelyben van, a terhelési zóna közepén, és a vizsgálat kvázi roncsolásmentes. Az alépítményi rétegek zónája és az alatta elhelyezkedő talaj állapota a statikus nyomószondázással teljes mélységben feltárható. A 2. ábrán egy CPT-szondázás eredménye látható a mélység függvényében.

A CPT-szondázás alapelve

A vizsgálat során egy szondacsúcsot rudazat segítségével függőlegesen, állandó sebességgel a talajba sajtolunk, közben folyamatosan vagy időszakosan rögzítjük a mérési eredményeket. Szondázáskor használt csúcsot mutat be a 3. ábra. A csúcson fellépő erőből meghatározható a csúcsellenállás, a súrlódó köpenyen fellépő erőből pedig a köpeny menti ellenállás (palástsúrlódás). Úgynevezett piezokónikus csúcs alkalmazásával a pórusvíznyomás is mérhetővé válik. A talajok azonosítására, valamint konzisztencia- és tömörségi jellemzőinek besorolására a Robertson-féle diagram használata terjedt el.