A cikk szerzője:

Pásti Imre szakterület-vezető
Budapesti Közlekedési Központ

Mihályka Péter főmunkatárs
Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Gábor Miklós főosztályvezető- helyettes
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Dr. Koren Csaba egyetemi tanár
Széchenyi István Egyetem

A szintbeni vasúti átjárók fejlesztése (8. rész) – Javaslatok az átjárók biztonságának fokozására

Cikksorozatunk végén, ebben a részben további javaslatokat fogalmaznak meg a szerzők a szintbeni vasúti átjárók biztonságának fokozására. A javaslatok az elzárási idő, a helyszíni azonosítás, a fogyatékossággal élők segítése és a tiltott helyen átjárásból keletkező balesetek csökkentése témák köré csoportosíthatók. Az ismétlések elkerülése érdekében több helyen hivatkozunk a sorozat korábbi cikkeiben szereplő mondanivalóra vagy ábrára.


 
3.2. A jogszabályi feltételek megteremtése

A vasúti átjáró azonosító kódját és a veszély esetén hívható telefonszámot a vasúti átjáróban jól látható módon és helyen elhelyezett táblán (lásd Sínek Világa 2016/1. szám, 3. o.) vagy öntapadós matricán kell feltüntetni.
Elhelyezésükre tábla esetében az andráskereszt tábla vagy a fénysorompó oszlopa, matrica esetén a vasúti átjáró kezdete tábla hátlapja vagy a fényjelző hátoldala alkalmas. A hatályos jogi szabályozás azonban jelenleg nem teszi lehetővé ennek a jelzésnek a javasolt helyen történő elhelyezését, ezért külön oszlopon is elhelyezhető.
Munkabizottságunk az alábbi normaszöveg-javaslatot fogalmazta meg, mely – javaslatunk szerint – az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló, 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosításaként kerülne előírásra: „A vasúti átjárót jelző »Vasúti átjáró kezdete«, illetőleg »Két- vagy többvágányú vasúti átjáró kezdete« jelzőtábla, vagy annak oszlopára – az »Állj! Elsőbbségadás kötelező« jelzőtábla, valamint a vasúti átjáró azonosítására alkalmas jelzés kivételével – más tábla vagy jelzés nem helyezhető el.”
Amennyiben ez a szabályozás jogszabályban megjelenik, már nem lesz jogi akadálya a jelzés elhelyezésének.

3.3. Veszélyhelyzet esetén hívandó szám

Kézenfekvőnek tűnik – és a munkabizottság is azt a megoldást tartja célszerűnek –, hogy Magyarországon is a 112-es európai segélyhívó számot tüntessék fel az átjáróban, feltéve, hogy ennek az informatikai feltételei megteremtődnek és biztosítja a leggyorsabb információáramlás lehetőségét.
A hazai 112-es telefonrendszer üzemeltetése – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai felügyelete mellett – az ORFK hatáskörében történik. A jelenlegi rendszert a katasztrófavédelem, a rendőrség és a mentők információinak automatikus kezelésére fejlesztették ki, de a fejlesztése folyamatos.
Az előkészítés során előzetesen egyeztettünk a 112-es egységes európai segélyhívó szám alkalmazhatóságának kérdésében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségének projektmenedzserével, aki a vasúti átjárók egységes kód szerinti 112-es rendszerbe történő bekapcsolását jó ötletnek tartja.
Az ügyben megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot is. Az ORFK a vasúti átjárók helyazonosító kóddal való ellátásával, a 112-es segélyhívó telefonon történő riasztással egyetértett, ugyanakkor a vasúti pályahálózat üzemeltetőjével közvetlen információs riasztási kapcsolat kialakítását nem támogatta, értesítésüket csak rendőri ellenőrzés, szűrés után tudja elképzelni.
Emiatt – tekintettel arra, hogy a rendszerben a gyorsaság alapkövetelmény – mindenképpen szükséges alternatívaként kezelni a MÁV vasúti üzemirányításának riasztási lehetőségét, ahogy az például a bevezetőben ismertetett amerikai példában is szerepel.
Javaslatunk szerint valamennyi vasúti átjáróban azt a – veszélyhelyzet esetén hívandó – telefonszámot kell feltüntetni, melyen az adott átjáróra intézkedni jogosult vasúti üzemirányító érhető el a nap 24 órájában.
Meg kell teremteni a feltételeit annak is, hogy ez ne egyszerű bemenő hívásként, hanem veszély esetére kifejlesztett egyedi jelzésként jelenjen meg az üzemirányítónál.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234567891011121314Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Youtube: Vasúti átjárókat biztosító berendezések, 1980.
  • [2] Vasúti átjárók akadálymentesítésének szabályozása, KTI, 2014.
  • [3] Richtlinie 815: Bahn­über­gang­san­lagen planen und instandhalten (815. irányelv: Vasúti átjárók tervezése és üzemeltetése).
  • [4] Office of Rail Regulation: Level crossings: a guide for managers, designers and operators. 2011.
  • [5] Railroad-Highway Grade Crossing Handbook – Revised Second Edition Fe­de­ral Highway Administration, 2007.
  • [6] 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről.
  • [7] Vasúti átjárók akadálymentesítésének szabályozása (A szintbeni közúti-vasúti átjárók biztonságos és mozgáskorlátozottak számára kényelmes műszaki kialakítása)(KÖZOP-2.5.0-09-11-2012-0009). Előkészítő kutatási és elemzési feladatok végzése ajánlatkérő részére 5. részfeladat. Részjelentés, 2014. augusztus.
  • [8] http://commons.wikimedia.org/wiki/)
  • [9] 253/1997. (XII. 20.) Korm.rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
  • [10] e-UT 03.06.11 Szintbeni közúti-vasúti átjárók kialakítása.
  • [11] (Forrás: www.strail.de)
  • [12] European Railway Agency: Inter­me­diate report on the development of railway safety in the European Union. 2013.
  • [13] Kertész Ottó, üzembiztonsági szakértő: A MÁV Zrt. hálózatán található illegális gyalogos átjárások biztonsági kockázata. Tájékoztató a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatói értekezletére, 2013. április.
  • [14] http://www.restrail.eu/
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©