A cikk szerzője:

Török Gergely műszaki igazgató­helyettes
MÁV Zrt.

A Vecsés–Üllő–Monor-vonalszakasz rekonstrukciója 2021-ben

A 100. számú, Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal a magyar vasúthálózat egyik legnagyobb terhelésű vonala, mind személyforgalom, mind teherszállítás tekintetében. A leromlott állapot miatt szükségessé vált a vonal részleges átépítése. A beruházás 2021-ben fennakadás nélkül, ütemezés szerint megvalósult, amelynek eredményeként több lépcsőben sikerült felszámolni a műszaki ok miatt korábban meglévő lassú­meneteket és jelentős, a menetrendszerű közlekedést akadályozó probléma szűnt meg ezáltal, nagymértékben csökkent a zavarérzékenység. A korábban elhanyagolt, leromlott állapotú utasforgalmi területek, létesítmények is megújultak, hozzájárulva az utazóközönség komfortérzetéhez.

A cikkünk tágyát képező átfogó beavatkozást a műszaki állapot is indokolttá tette. A munkák megkezdése előtti utolsó hónapban, 2021. februárban összesen hét helyszínen volt érvényben 80-100 km/h mértékű ideiglenes lassú menet, amelyeket az 1. táblázat szemléltet.


A beruházás végrehajtására 20 Mrd Ft célzott állami támogatásból, az Infrastruktúra Versenyképesség Javító Program keretében nyílt lehetőség. A generálkivitelező a MÁV FKG Kft. volt, amely több alvállalkozó bevonásával, komplexen szervezte meg és végezte el a feladatot.
Megvalósítandó cél volt a lassúmenetek felszámolásán, ezzel a pályasebesség helyreállításán túl az egységes műszaki megoldás kialakítása is annak érdekében, hogy az elérni tervezett eredmény tartósan fenntartható legyen, az avulási folyamat azonos módon menjen végbe egy jövőbeni, következő rekonstrukcióig. Ezzel az üzemeltetési feladatok is tervezhetőbbé, jobban előre láthatóvá válnak.
A műszaki tartalom ezen elvek mentén került meghatározásra, külön hangsúlyt fektetve a teljes pályavasúti infrastruktúra, azaz a vasúti pálya, a felsővezetéki rendszer, a biztosítóberendezés, valamint az ingatlanok, utasforgalmi létesítmények állapotának javítására a forrás adta kereteken belül.
A főbb feladatok az alábbiak szerint alakultak.

Vecsés–Üllő és Üllő–Monor állomásköz

  • Ágyazatrostálás+felépítménycsere, 60 kg/fm: 24 200 vm (2–4. ábra).
  • Útátjárók átépítése szegélygerendás STRAIL rendszerűre, 10 csoport.
  • Hosszúberek–Péteri, Vecsés–Kertekalja megállóhelyi peronok térkő burkolatának tisztítása és felújítása, 3138 m2 (5. ábra).
  • Utastájékoztató berendezések telepítése Hosszúberek–Péteri és Vecsés–Kertek­alja megállóhelyeken.
  • Utasbeállók telepítése Vecsés–Kertekalja megállóhelyen, négy darab.
  • Zajvédő falak festése Vecsés–Kertekalja megállóhelyen, 4550 m2.
  • Vonali sorompóberendezések felújítása, négy csoport.
  • Gyalogosfelüljáró felújítása, egy darab (6. ábra).
  • Vonali felsővezeték-hálózat felújítása (hosszlánccsere, szigetelőcserék).
  • Növényzet irtása a pálya mindkét oldalán 4-4 m szélességben, teljes hosszon.

2. ábra. Ágyazatrostálás Vecsés–Üllő állomásközben

3. ábra. Földmunkás ágyazatcserével átépülő vágányszakasz Üllőn

4. ábra. Az átépült nyílt vonal Üllő–Monor állomásközben

5. ábra. Peronburkolat felújítása Hosszúberek–Péterin6. ábra. Gyalogosfelüljáró felújítás előtt Vecsés–Üllő állomásközben

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2022 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©