Az „A” jelű hőterhek hatására létrejövő mozgások és igénybevételek közepesen hosszú alagút esetén

Hőmérséklet-változásból kialakuló hatások a vonatok súlyát figyelmen kívül hagyó terheletlen modellen

A sínben a hőmérséklet-változásból kialakuló normálerő és a sín dilatációs mozgása időben lassú folyamatnak tekinthető mechanikai értelemben, ami a vonatterhek nélküli vágányon jön létre. A hőmérséklet-változásból a terheletlen modellen, az alagút kapuzatánál számított elmozdulásokat és normálerőket az 1. táblázat tünteti fel. A téli hőmérséklet mellett a sínben ébredő normálerőt a 2. ábra, nyári hőmérséklet esetén pedig a 3. ábra tünteti fel. A sín elmozdulását nyári hőmérsékleti viszonyoknál a 4. ábra szemlélteti.

A terheletlen modellben felvett hőmérséklet-változás és ágyazási viszonyok mellett:

• a sínben ébredő normálerő téli hőmérséklet mellett az alagútban 571,81 kN, az alagúton kívül 1001,27 kN;
• a sín legnagyobb hosszirányú elmozdulása téli hőmérséklet mellett 3,42 mm, ami a „k” keresztmetszetben keletkezik;
• a sínben ébredő normálerő nyári hőmérséklet mellett az alagútban 259,92 kN, az alagúton kívül 776,41 kN;
• a sín legnagyobb hosszirányú elmozdulása nyári hőmérséklet mellett 4,78 mm, ami a „k” keresztmetszetben keletkezik.

A vonatterhelést figyelembe vevő, terhelt modellen kialakuló hatások

A vonatok terhének hatására a zúzottkő ágyazat hosszirányú ellenállása lényegesen megnövekszik. A tényleges pályán az ágyazat hosszirányú rugalmassága és határereje függ a függőleges terhelés nagyságától. A dilatációs mozgások a terheletlen ágyazatban alakulnak ki kisebb ellenállás mellett, majd erre ráhalmozódnak a fékezőerő hatására a megnövekedett rugalmasságú és határerejű ágyazatban létrejött elmozdulások és belső erők [6–8].
A modell sajátossága azonban, hogy egy adott szakaszon csak egy rugalmassági adat adható meg. Ebből az okból kifolyólag konstans p = 15 N/mm hosszirányú ágyazati ellenállást – határerőt – vettem figyelembe azon a 300 m hosszú pályaszakaszon, amelyre a fékezőerőt működtetjük, míg p = 5 N/mm értéket a hatásszakaszon kívül. Hátrány ugyanakkor, hogy a hőmérséklet-változásból kialakuló elmozdulásokat és igénybevételeket is p = 15 N/mm ellenállás feltételezésével számítja a fékezőerővel terhelt, 300 m hosszú hatásszakaszon.